I. – Amber x Kea





Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!


Zászlófoglaló
Kékek
9
Pirosak
19

(frissítve: 06.02. 12:16)


Félvérek
Isten
Zeusz
2
0
Hadész
1
1
Poszeidón
1
1
Athéné
1
2
Aphrodité
3
2
Arész
0
1
Apollón
1
0
Hermész
1
2
Démétér
1
0
Dionüszosz
0
1
Héphaisztosz
0
0
Egyéb
2
1
Mitikus lények
1
4
Összesen
11
15



Fontosabb hírek
Megnyitottunk: 2017.11.16
Jelenleg nincsen korlátozás az oldalon
Időpont: 2017 nyara


Társalgó
Discord



Itt tartózkodnak

Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs






A legtöbb felhasználó (28 fő) Csüt. Nov. 16, 2017 7:54 pm-kor volt itt.



Utolsó bejegyzések
Írta  Justin Mulligan
Csüt. Júl. 05, 2018 10:12 pm

Írta  Amber Hill
Vas. Júl. 01, 2018 9:46 pm

Írta  Erisz
Vas. Jún. 24, 2018 1:12 pm

Írta  Arthur Greenwald
Pént. Jún. 22, 2018 10:16 pm

Írta  Arthur Greenwald
Pént. Jún. 22, 2018 8:19 pm

Írta  Heather Blackmage
Szer. Jún. 20, 2018 3:19 pm

Írta  Heather Blackmage
Szer. Jún. 20, 2018 2:19 pm

Írta  Bradley Daanen
Vas. Jún. 17, 2018 3:54 pm

Írta  Ivis
Csüt. Jún. 14, 2018 9:58 am

Az oldal designját a Specto közremüködésével Overtherainboo (aka Medúza) készítette. A leírásokat, szövegeket Keaden Hancrow és Hadész munkája. Ami a fórumon és azon belül található önálló szellemi értéket képvisel ezért kérjük ne lopd el. Ha mégis megtetszene valami és képtelen vagy nélküle élni vedd fel a kapcsolatot az Adminokkal.

I. – Amber x Kea

Zeusz
Félvér
avatar
Zeusz Félvér
Témanyitás₰ Tárgy: I. – Amber x Kea   ₰ Vas. Dec. 03, 2017 3:15 pm




Amber & Kea

You can't hide, you can't run

Mindenki ismeri azt az érzést, amikor valamit egyáltalán nem akarsz, aztán mikor megadják az esélyt, hogy a tiéd legyen, hirtelen rögtön olyan, mintha mindig is akartad volna. Illuzió, ami teljesen összezavarja a fejedet, és a testedet is. Pont ilyen volt velem az elmúlt héten. Mikor legyőztem Ambert csak mosolyogtam a helyzetet, és inkább csak a legyőzés érdekel. Aztán elteltek napok és tudatosult bennem, hogy randira megyek vele. Persze ez nem életem első randija, sőt... Viszont elvinni Amber Hill-t randizni, ez egy egészen kiemelkedő cselekedet. Az ember még is csak jobban szereti azt a finomságot, amibe más nem nyúlkál. A tudat, hogy jól tudom, hogy nem igen jár ilyen helyekre...megmozgat.
Megmondta, hogy hová vigyem és én így is terveztem a dolgaimat. Nem hiszem annak a nagyon romantikus alkatnak, de gondolom még is csak lány, szóval valamennyi biztosan kell neki is. Lehet, hogy az erdő tiltott terület, de ez maximum csak papíron igaz. Leterítettem a földre egy nagy plédet és megterítettem rajta. Éjszakai piknik az erdőbe – nem tudom, hogy mikor csináltam utoljára ilyet. A legtöbb lánynál valójában még igazi randira sincsen szükségem. Csak pár titkos csók egy eldugott helyen és már rögtön az enyémek. De Amber más, ő nehezen adja magát. Érte keményen kell dolgozni. Csak hát azok a lábak, na igen, azokért teljes mértékben megéri harcolni.  
Lefekszek a plédre és az eget kezdem el figyelni. A hold erősen világít, amitől a fény viszonyok viszonylag elég jók, de azért hoztam még magammal világítást. Ezek mellett még takarót, ételt és a 12. kabinból egy üveg bort. Dionüszosz gyermekei akármennyire is akarják titkolni, de mindenki tudja – vagy legalább is sejti – az egész táborban, hogy lehet, hogy be van tiltva az alkohol fogyasztás, viszont náluk mindig van egy kis tartalék nehezebb időkre. Nekem pedig megvannak a kapcsolataim ahhoz, hogy egy üveggel szerezzek belőle. Nem hiszem, hogy Amber egy olyan, aki ettől megijedne. Sokkal inkább egy újabb szabály megszegése még inkább feltüzeli. Nekem pedig pont az kell, hogy égjen. Nem egy unalmas lányra van szükségem. Soha se olyanokat választok ki, viszont még egyikük szemében sem láttam ilyen szinten azt a bizonyos lángot.
Elé mehetnék és, akkor együtt sétálhatnánk ide, viszont ez így sokkal rejtelmesebb, sokkal izgalmasabb. Meg hát kinézem belőle, hogy az Arész kabintól vezető úton leüt egy ásóval. Az egész héten egyetlen egyszer mentem oda hozzá, mikor megadtam a helyszín pontos leírását: az erdő déli részén van egy nagyobb rész, ahol nincsenek fák. Meg sem kérdeztem tőle, hogy ismeri e. Most is biztos vagyok benne, hogy pontosan tudja, hogy hol vagyok. Amber sem tartja be gyakran az erdőre vonatkozó szabályt.  Aztán ha máskor összefutottunk, akkor csak a számat elhúzva rámosolyogtam. Furcsa módon nem mondtam senkinek sem a randinkat. Nem mondanám, hogy titokban tartottam, vagy hazudtam vele kapcsolatosan csak egyszerűen magamtól nem beszéltem róla. Pedig általában ha én valakit elhívok, akkor azt hamarosan mindenki megtudja. Kérdezték többen is, hogy mi volt kettőnk között, hiszen azért a szócsatánk és a párviadal híre eljutott elég sok emberhez. Ilyenkor vagy sejtelmesen visszamosolyogtam a kérdezőre, vagy csak legyintettem.
Fogalmam sincsen, hogy hány óra van, vagy hogy mióta várok itt. Kétségem sincsen afelől, hogy el fog jönni. Már csak azért is, mert nem egy olyan félős kislány, aki elszaladna. Meg hát a köztünk lévő vonzalom nem egy irányú, bármennyire is tagadja. Hirtelen felpattanok és elindulok az erdőbe a tábor felé. Nem akarok elmenni. Isten ments. Kinek hagynám ezt a lehetőséget. Egyszerűen inkább csak úgy döntöttem, hogy  még is csak elé megyek. A terítéket ugyan úgy hagyom, és még mielőtt elindulok gyorsan meggyújtom az egyik gyetyát. Nem hiszem hogy most ezzel fogom felgyújtani az erdőt.  Csak pár lépést teszek meg mikor meglátom, hogy közeledik felém. Beállok az egyik fa mögé, majd mikor pont mellettem van, kilépek elzárva az útját.
– Üdv szépség!– Mosolyodok el elégedetten, ahogy ránézek. A héten rájöttem, hogy ez a lány kell nekem. Megfogom szerezni bármi áron. – Csak nem tilosba járunk? Ajjaj. Ebből még baj lesz.
Most is őrjítően néz ki. Sőt! A hold fénye kifejezetten feldobja az egészet.  Mondtam már, hogy imádom a lábait? Meg úgy az egész testét.  – Hoztam pár különlegességet. Remélem szereted a rosét – mutatok a piknik hely felé, ami innen szabad szemmel is látható. Majd kérdés nélkül megfogom a  kezét és elkezdek visszasétálni.

Cause the monster follows you everywhere

704 ◆ elég gyengüsz lett, remélem azért tetszik :3 ◆ credit


Felhasználó profiljának megtekintése http://camphalfbloodfrpg.hungarianforum.com
Árész
Félvér
avatar
Árész Félvér
Témanyitás₰ Tárgy: Re: I. – Amber x Kea   ₰ Kedd Dec. 05, 2017 4:44 pm
Keaden & Amber



Hülye voltam, egy gyökér… nem, nem egy interkontinentális barom. Hogy a jó életbe jutott eszembe hogy azt találjam mondani neki, ha legyőz, elmegyek vele randizni. Tessék Amber most megnézheted magad, ülsz a kibaszott ágyad kibaszott szélén és hallgatod Gini elfojtott röhögését. Na igen, előle eltitkolni valamit is, esélytelen. Ösztönösen érezzük, ha a másikkal valami nincs rendben, és persze elég kitartó volt hozzá, hogy addig csesztessen, míg töviről hegyire el nem meséltem neki az ominózus reggel történéseit. Azóta röhög megállás nélkül, én pedig hiába nyomtam párnát az arcába, estem neki ököllel, de az istenért se hagyná abba.
Keaden Hancrow… még a nevének kimondása is haragra gerjeszt. Azzal hogy a tiltott erdőt jelöltem meg, hogy adtam neki egy hetet az egészet elfelejteni, csak önnön hiú reményeimet tápláltam. Az utolsó pillanatig hittem benne, hogy lemondja, hogy megfutamodik, hogy kihátrál, hogy… ráesik egy műhold… persze az istenek ilyenkor pont másfele néznek, vagy épp ellenkezőleg élvezettel nézik hogy más idelenn szenved. Amber… Amber… magadnak főzted, hát edd is meg.
Eltolom magam az ágytól, miközben Gini még mindig röhög a szőnyegen fetrengve. Megjutalmazom egy dögölj meg mire visszajövök pillantással. Megfordult már a fejemben, hogy nem megyek el, hogy megvonom a vállam és teszek rá, de egy Arész lány sosem futamodik meg a harc… jamm sosem.
A házunkból kifele szemem végigfuttatom a fegyverarzenálon, olyan nagy a késztetés hogy magammal vigyek valamit. Kard… tőr… lándzsa… ásó. Lemondó sóhaj szakad ki belőlem, ahogy Gini megjelenik az ajtóban elfojtott kuncogással. Oké szoknya van rajtam és akkor mi van? Lány vagyok. Kezemmel kecsesen bemutatok és kilépek.
-Ne várj anya… éjfél előtt nem jövök! – ordítok neki vissza, mire hallom a felszakadó röhögést. Hogy fulladna meg. Egyik lépés a másik után… rohadtul megérdemelnék most 3 pofont, de katonásan! Egy… kettő… egy… kettő…
Haladok a fák között, a hold fehér fénye szinte ragyog hajamon, talán szellemnek is tűnhetnék messziről. Sápadt bőr, fehér haj, mint valami elcseszett horror kezdete, és akkor az összetört szívű szerető lelke átsuhan a sötét erdőn. Bleeeh…
Bemosok Keadennek egyet ahogy elém ugrik. Ez komolyan bolond.
-Senki nem mondta még neked, hogy veszélyes ijesztegetni az erdőben egyedül sétáló lányokat? Mi van ha szörnyekké változnak? – eresztek meg felé egy undok félmosolyt, de a számat véletlen se hagyná el a bocs szó. Magának kereste a bajt. –Jaj… baj lesz? Nagyon megijesztettél… remélem azért megvédesz a csúnya gonosz szörnyektől ha megtámadnak, és leszel olyan lovag hogy a bűnt magadra vállalod, ha egy felügyelő elkap minket?  
Úgy pillant végig rajtam, mintha máris az övé lennék, mintha megvett volna. Még is csak kellett volna az az ásó.
-És én még azt hittem, hogy rendes fiú vagy, aztán kiderül hogy Zeus fia éjjel az erődben találkozgat lányokkal és még piál is, a tiltás ellenére. Hova süllyed ez a világ? Mi lesz a következő Keaden? – a francnak kérdezek ilyeneket, ha nem akarom tudni a választ? Keze belesimul a tenyerembe, és maga után kezd húzni a mutatott irányba.
-Kicsit gyors az iram.
Meg akarom ölni, kitekerni a nyakát, kikötözni az egyik fához és felgyújtani. Megőrit a tudat, hogy nem ellenkezhetek vele, hogy tűrnöm kell a hülyeségeit. Erdei randi… miből gondoltam, hogy nem jön el? Ekkora ökörséget. Aztán megpillantom a gyertya lángját, a plédet és a kajákat.
-Nem gondolod hogy egy kicsit túlzásokba estél? Vagy te mindig így csinálod? Erre gerjednek a lányok? Gyertya fényes vacsi a csillagok alatt? Remélem nem kezdesz el bókolni… - fintorodom el. Persze ilyenkor pont nem jár erre egy Kiméra, vagy egy Troll, egy zombi is megtenné, légyszi… valaki…

Ha nem akarsz veszíteni,
eszedbe se jusson fogadni!
Felhasználó profiljának megtekintése
Zeusz
Félvér
avatar
Zeusz Félvér
Témanyitás₰ Tárgy: Re: I. – Amber x Kea   ₰ Csüt. Dec. 07, 2017 11:51 am




Amber & Kea

You can't hide, you can't run

Volt már egy-két randim. Komolyabban és komolytalanok is. De akármit is akarok a lánytól egy randinál mindig odateszem magamat 100%-osan. Vagy semmi, vagy minden. Meg hát én soha se hajtok rá egy olyan lányra, akire azt mondanám, hogy "Majd a randin kiderül, hogy van e vonzalom köztünk", mert vonzalom nélkül nekem semmi az egész.  Ha nincsen köztünk kémia szexuális módon, akkor nekem a lelki dolog nem elég. Tudom ez nem hangzik túl szépen, de ez vagyok. Így kell elfogadni.  
Viszont annyi randi után most még is kicsit más érzésem van. Talán amiatt, hogy az eddigi lányok közül egyiknek sem volt ilyen személyisége, mint Ambernek, vagy mert valójában nem akartam ráhajtani. Teljese spontán jött az érzés, hogy nekem kell ez a lány. Nem terveztem, de még is, ahogy esélyem lett rá mindent megtettem, hogy meglegyen a randi.  
– Huuuuh – gúnyosan rázom a fejemet és közben forgatom a szememet. – Akkor  legalább találkozhatnék egy ilyen csinos szörnnyel – nézek le a szoknyájára egy enyhe mosollyal az arcomon. Szerintem még soha se láttam szoknyában. Amber Hill...szoknyában...erre emlékezni fogok egy ideig. És milyen jól áll rajta! – Kicsilány, ha egy felügyelő erre jön, akkor olyanokat fog látni, hogy inkább megfordul és nem zavar minket tovább.
Tudom, hogy a szó használatommal ki fogom akasztani, de túlságosan élvezem mikor bosszúsan néz rám. Akkor olyan, mint egy vadmacska.
– Tudom-tudom, szörnyű ember vagyok. Egyszerűen borzasztó – mosolyogok rá okvetlenül. Nem azért teszem, mert ezzel akarom elcsábítani – pedig általában a társainál beválik a módszer az eddigiek alapján–, egyszerűen csak ilyen a hangulatom. Spontán csinálom, mint ahogy ez az egész is kialakult. Talán ezért érzem másnak ezt az egészet? Mert nem érzem azt, hogy biztosan én irányítok mindent, ami itt történni mi...? – Hát. Fogalmam sincsen. Csak tudod ezek a gyönyörű lányok. A gyengéim. Nem tudom visszafogni magamat mikor eggyel az erdőben kötök ki. Akkor mindig ... érdekes dolgok történnek.
Nézek a szemébe és még mindig mosolygok. De nem csak a szám, hanem a szemeim is. Szokták mondani, hogy a szem a lélek tükre. De Zeuszra! Miért örülök annyira? Hiszen nem meglepő, hogy eljött a randira. Még is csak Kea Hancrowhoz van szerencséje. Minden lány eljön, ha hívom.
Határozottnak kell lenned, anyám gyakran mondja nekem. Nem csak azért, mert Zeusz fia vagyok, hanem, mert ebben a zavaros világban csak akkor vesznek komolyan, ha határozott vagy. Senki se foglalkozik egy olyannal, aki nem tudja, hogy mit akar. Ha így viselkedsz, akkor megkapod, amit akarsz. Még a hőn áhított lány is. Melyik csajnak nem jön be a férfias céltudatosság? Egyikük sem akar maga mellé egy papírkutyát.
Meg hát azért is fogtam meg ilyen gyorsan a kezét és indultam el vele a piknik helyszínhez, mert így nincsen ideje meggondolni magát. Nem mintha azt hinném, hogy meggondolná magát. Érzem rajta, hogy ő se annyira passzív a helyzetben. Csak még kéreti magát  a lányka.
– Nem szeretem lassún a dolgokat – nézek rá miközben kicsit megrántom a vállamat.
Mikor megérkezünk a földre terített plédhez elengedem a kezét és rögtön az arcát kezdem egy figyelni. Nem izgulok a véleménye miatt. Soha izgulok. Most se... – Túlzás nincsen, ha valaki el akarja érni a célját. Mindent be kell vetni a győzelemért. És fogalmam sincsen, hogy a lányoknak be jön e. Nem csináltam még senkivel sem ilyet. Gondoltam veled legyen különlegesebb. Nem hittem, hogy arra a szintre vágysz, mint amit Dité lányainak nyújtok – közelebb lépek hozzá egy kicsit, de még mindig van köztünk távolság. – Ha elkezdek majd bókolni, akkor hidd el, hogy fel fog tűnni.
Ellépek tőle, majd a plédre mutatok – Inkább üljünk le, szerintem te sem  szeretnél egész éjjel itt állni.
Lehuppanok a plédre és az egyik lábamat kinyújtom, majd a másik a térdemnél felhúzom, bőven van még hely mellettem – Nyugi, nem harapok.  – Nem figyelem tovább, majd ha rájön, hogy annyira nem vagyok szörnyű, mint ahogy gondolja, akkor leül mellém. A kezemmel a kosárba kutatok a borért. A kezembe veszem és megnézem a címkét. Jó minőségűnek tűnik. De nem is várok el mást Dionüszosz gyermekeitől. Elég vicces lenne, ha pont ők innának pár filléres alkoholt. A dugóhúzóval elkezdem megpróbálni  kinyitni, de nem igazán megy. Megváltoztatom a fogást rajta és újra próbálom. De még mindig semmi. Hogy eltereljem a figyelmet – mert biztos vagyok benne, hogy magában már rajtam nevet – felnézek rá és felteszek neki egy kérdést – Na és mond csak Amber Hill...Honnan jöttél?
Valahogy legbelül érzem, hogy nála a sima bókolás tényleg nem fog működni. Sokkal hagyományosabb, de még is sokkal extrémebb randira van itt szükség.


Cause the monster follows you everywhere

749 ◆ kellemes olvasást  credit


Felhasználó profiljának megtekintése http://camphalfbloodfrpg.hungarianforum.com
Árész
Félvér
avatar
Árész Félvér
Témanyitás₰ Tárgy: Re: I. – Amber x Kea   ₰ Szomb. Dec. 09, 2017 6:22 pm
Keaden & Amber



Az igazi nagy baj ott kezdődik el egy kapcsolatban, ha elkezdem élvezni. Az öklöm az arcába vágódik, még ha gyengédebben is mint szerettem volna, de hosszú még a randi, lesz időm egyéb zúzódásokra is. Ha azt is ilyen könnyedén viseli, még a végén kényszeríteni se kell arra, hogy eltöltsek egy éjjelt a veszélyes és sötét erdőben vele, aki mellesleg a hátam közepére nem kell, aki az ellenségem, aki egy beképzelt pöcs, némi szerencsével, aminek persze épp most készülök meginni a levét. Szóval, aki nem ismerné bemutatnám Keaden Hancrow-ot, a kék csapat hadurát, aki egy önjelölt seggfej, a lányok mítikus egyszarvúja, mordor szeme és persze Atilla kardja. Mindig mindent tud, lát, tapasztal, és megnyer. Akadnak azonban kivételek. Luke nem vagyok a babád!
-Már megint mustrálsz… igazán imponáló hogy legelteted rajtam a szemed, de nem gondolod ,hogy ebből az jön le, hogy csak egy darab hús vagyok a piacon? – rettentően idegesít, hogy ő más, rohadtul más, hogy van egyáltalán pofája hozzám szólni, hogy elrángat randizni, én meg bólogatok, mert a vereséget is felemelt fővel kell viselni. – Ahh vagy engem is betennél a csodás trófea gyűjteményedbe? Sütve vagy nyersen óhajtaná az úr? – öltöm ki a nyelvem és végig nyalom felső ajkam, majd a mozdulat befejeztével az alsóba harapok és én is végig gusztálom.  Meg se rándul arcom szavaira, de belül épp porrá égek a dühtől. Van pofája az arcomba ilyeneket mondani, olyanokat fog látni? Most már tényleg felfogom, hogy ez a ficsúr azt képzeli bárkit megkaphat, nem nem jó, mindenkit megkap, és nincs feltételes mód.
-Ahhh a lányok mindennek az oka, szóval a felelősségvállalás sem megy neked. Jó tudni, hogy most is az egyik, hogy ide gyere, pedig maradhattál volna a kényelmes, puha ágyikódban, számolva a bárányokat. Vagy te a megjárt barlangokat szoktad? – felbassza az agyam, minden egyes megjegyzésével, megszólalásával, megmozdulásával. A legjobb az lenne, ha kipeckelném valami szadomazo cuccal a száját és kikötözném egy fához, egymagam is csodásan el tudnék vele beszélgetni, bőven elég lenne, ha hümmög. Még hogy túl nagyok az igényeim. Kellett volna az az ásó.
Akarva meg akaratlanul is, de felszalad a szemöldököm, még azt kezdem gondolni, hogy ez a dolog… hogy ezt... neeeem az nem lehet… Keaden Hancrow ezt a randi dolgot véresen komolyan gondolta. Az istenek óvják meg a világot.
-És mondd csak Pocok – kedvesség a köbön – mégis mi lenne az a magasztos cél amit el akarsz érni? Amiért mindent bevetsz? –a plédre pillantok – A Dité lányokat nem viszed éjjel piknikezni? Csak gerincre vágod az egyik fa tövében? – keresztbe fonom a karjaimat magam előtt – Legyen velem különlegesebb… vagy volt annyi eszed hogy nem hitted, hagyom magam letapizni, és máris kéjesen nyögve fekszem alád ahogy a kis exed csinálta? Mesélj csak Keaden melyik lányt kábítod mostanság a hülyeségeiddel? – még mindig nem fogadom el hogy most tényleg engem szemelt ki, hogy tőlem akar valamit, persze tény hogy az Arész lányok az elérhetetlen vágyálmok kategória, még Hadész csodás egoista kislánya is előbb veti magát bárki lábai elé, mint hogy mi őszintén mosolyogjunk egy fiúra. Talán nem is tudunk olyat, legalábbis Phil szerint inkább vicsorgunk, és azt tervezzük, miképp tépjük ki a nyelvét a torkán át és kössünk rá csokornyakkendőt. Micsoda negatív hozzáállás.
-Epekedve várom a bókjaid…- gúnyolódom reflexből. Nézem, ahogy leül, de valahogy nem akaródzik követni. –Pedig megpróbálhatnád, örömmel verném ki a fogaid. – morgok a vicceskedésére, és figyelem ahogy előhúzza a bort. A címkéjéről megismerem, és kishíján felröhögök, úgyhogy inkább egy pillanatra elnézek oldalra mintha csak neszt hallottam volna, hogy eltereljem a gondolataim, majd újra visszafordulok és meggyőződöm róla, hogy a címkén tényleg szerepel egy vörössel írt A betű. Csak a kedvemért nyomtatták és persze, hogy ne legyen feltűnő úgy álcáztuk mintha csak a készítő a már filmből és könyvből is jól ismert boszorkány pecsétet akarta volna szimbolizálni, a skarlát betűt.
Állok és ajkam először csak félmosolyra húzom, majd már a fejemet is körbe érné, ha nem lenne fülem. Percek kérdése és el fogom érni az állapotot amikor már képtelen leszek visszatartani a röhögést, persze nem az ő hibája, nem még véletlenül sem. Sejteni nem sejtettem, hogy mire készül, de pont ő volt aki papolt a stratégiáról, hogy megelőzni a másikat, hogy nem mindig erővel menni neki a feladatnak. Hát én elsétáltam Mr. D. fattyaihoz és tettem egy visszautasíthatatlan ajánlatot. Mért ne akarná valaki megúszni a zászlófoglalót törött borda nélkül? Kétesélyes volt a játék, de bejött. Keaden most azzal az üveg borral küzd, aminek a dugóját pillanatragasztóval kenték be a kedvemért.
Szenved vele, én meg fojtott röhögéssel ülök le a pléd szélére, kellő távolságra, hogy félreérthetetlen jeleket ne küldhessek. Nincs tapi, nincs bújás, nem fázom és nem félek köszi.
-New York – felek röviden, bár első pöccre az Arész házat nyögtem volna be, de ha tényleg komolyan gondolja ezt a marhaságot még megbántom szegény érzelmi világát. Oké ez most fura volt, tényleg érdekel a lelki világa? Hmm… nem! – Lehet nem ártott volna több erőléti edzést csinálnod… - billentem oldalra a fejem és mosolygok rá édesen – segítsek? –ego nullázási haditerv kezdetét vette.


Ha nem akarsz veszíteni,
eszedbe se jusson fogadni!
Felhasználó profiljának megtekintése
Zeusz
Félvér
avatar
Zeusz Félvér
Témanyitás₰ Tárgy: Re: I. – Amber x Kea   ₰ Hétf. Dec. 11, 2017 1:27 am




Amber & Kea

You can't hide, you can't run

Én Amber Hillel randizok. Rendben...Ezt gondolom sokan nem igazán tudják hová rakni. Még valójában én sem. Nagyon kevesen tudnak erről a kis találkáról, de holnap mindenki erről fog beszélni, tudom. Zeuszra! Hogy én mit fogok kapni...Annyira zavaros ez a randi. Nem tudom az egészet sehová se rakni. Még magát Ambertet sem, és az érzéseimet, gondolataimat sem az egésszel kapcsolatosan. Folyamatosan cikázok a különböző válaszok között, amik közül az egyik talán jó a "Miért is csinálom én ezt?" kérdésre. Pedig valójában erre nincsen normális felelet. Maximum annyi, hogy 17 éves vagyok és fiú. Valójában ezzel mindent meg is magyaráztam.
– A mondatod alapján nem igazán. Az első helyre azt tetted, hogy tetszik és csak utána kezdtél el kakaskodni – felelem fülig élő mosollyal. Nagyon szórakozató lesz, úgy érzem. A maga egyediségével úgy érzem nagyon nehezem fogom elfelejteni a találkozót. – Amúgy meg eléggé félreismersz, ha azt hiszed, hogy csak azért nézlek így, mert  holmi hús cafatnak tartalak. Az fel sem merül benned, hogy , azért, mert tényleg meg vagyok lepődve?
Valójában még saját magamon is meglepődök. Persze elég sok lányt szoktam figyelni messzebbről vagy közelebbről. De hogy Amber Hill  váltson belőle ki ilyet. Zeuszra! Mi történt ezzel a világgal? Hová raktam a józan eszemet? Miért azt a lány akarom megszerezni, aki élve fel akar falni? Talán ez a bűnös alma számomra? Azt hittem abba már párszor beleharaptam életem során.
– Te már ott jársz, hogy a barátnőm vagy? Azta! Nem gondoltam volna, hogy ilyenekről fantáziálsz – nem hagyom abba  a vigyorgást. Talán egész este ebben a pozícióban fog maradni a szám. De hát ha ennyire élvezem a düh kitöréseit? Olyan vicces. Olyan tőle, mint mikor a macskám bevadul.  – Amúgy pedig bien cuit.
Figyelem, hogy mit csinál a nyelvével és akaratlanul is csak arra figyelek a szemeimmel. De semmi piszkos fantázia!
A támadására felhúzom a szemöldökömet. Vajon a randi is ilyen lesz? Vajon Amber tisztába van vele, hogy ez egy randi és nem egy újabb szócsata? Persze elég fura lenne, ha jópofizna velem. De én ezt a stílust azért nem akarom megtartani kettőnk között. Nem fogok kakaskodni vele ma éjjel. Van elég bajom, nem fogok még gyerekesen is viselkedni egy ilyen nehezen kiérdemelt  randin. Rendezem az arcvonásaimat, majd neki kezdek – Először is hadd gratuláljak a barlangos poénhoz. Ezen belül nagyon nevettem – kedvesen rámosolygok, nem vigyorogva, inkább csak egy halvány félmosollyal – Felelősségvállalás? Minden esetben teljes felelősséget vállalok. De ne felejtsük el, hogy ők jöttek velem. Az összes tudta, hogy mi vár rá. De minek maradtam volna ki ebből a csodálatos élményből ma este? Egy okot adj.
Van egy sejtésem, hogy 101 okot képes felsorolni a maga részéről, de én azt vallom, hogy ha már itt volt az esély előttem, akkor azt meg kellett ragadni és el kellett jönni. Ki tudja mikor lesz ilyesmire megint lehetőségem.
A nevemet még mindig imádom. Lehet, hogy másnak bántó lenne, de valami furcsa okból fogva nekem tetszik.
– Ha már te is becézgetsz, akkor kedves Csuporka. – Kifogok akadni, ha nem tudja rögtön, hogy ki Csuporka – A válaszom az, hogy a célomat nem osztom meg, mert az egy orbitálisan nagy hiba lenne. Viszont annyit elárulhatok, hogy mindenkiért annyit teszek meg, amennyit én úgy érzem, hogy megérdemel – hajolok közelebb hozzá, de még így is óriási a tér közöttünk.  –  Pont azért akarok különlegesebbet, mert tudom, hogy te más vagy. És ez nem csak egy olcsó szöveg, amit minden pasi bedob az akasztani való lánynál. Tisztába vagyok vele, hogy nálad valami sokkal nagyobbra van szükség. Szóval, igen, volt annyi eszem, és ne mond azt, hogy nem tetszik, hogy mást nyújtok neked. De ha akarod egy fához is oda állhatunk, és csak a szoknyádat kell felhajtani. – A testbeszéde szerint jelenleg még elzárkózik, de nem maradhat örökké ebben az állapotban. – Nézz a tükörbe és megkapod a választ.
Minek tereljem a szót? Ha kimondom, akkor az nem fog ártani ebben a szituációban. Kimondom és kész. Ennyi. Nem egy olyan dolog, amitől félni kéne.
A beszólására hangosan felnevetek – Hát azt nem szeretném. Elég sok ember szerint nagyon szép a mosolyom – nézek fel rá már a pléden ülve. Ott lent egy ideig még várom, hogy mellém üljön, majd meghúzom  a vállamat – Ha ilyen félős vagy, akkor hát nem kell ide ülnöd.
Amber Hill-t cukkolni a bátorsággal kapcsolatosan egy randin: egyszerre életem egyik legjobb és legrosszabb ötlete.
Tovább szenvedek a borral és próbálom az összes erőmet – ami nem kevés – bevetni, de semmi. Mintha betonból lenni. Se be, se ki. Milyen dugó ez? Fél szemmel látom, ahogy végül még is csak leül. Igaz jó messze tőlem, de azért még is csak egy kisebb győzelemnek könyvelem el. Ilyen kicsikből lehet megnyerni a háborút.
– Oh, szóval a szomszédból jöttél, a Nagy Almából – felelem és még mindig ezzel az istenverte borral szenvedek. Lehet, hogy ma nem lesz bor ivás itt. Pedig azt nagyon sajnálnám. Vagy valahogy letöröm a száját... Fogalmam sincsen, de ez most nagyon idegesít – Giants vagy Jets? – A kérdés ami alapján el nem tudják az emberek képzelni, hogy mennyi mindent meg lehet tudni. Amberrel kapcsolatosan pedig azt érzem, hogy ő képes is reagálni rá.  – Igen, annak nagyon örülnék – nézek  rá és a hangomban nincsen égvilágon semmilyen hátsó szándék. Talán az övében volt de nem igazán foglalkozok vele.  Nyújtom a boros üveget reménykedve, hogy talán ő sikerrel fog járni. Nem most itt ebben a pillanatba fogok elkezdeni menősködni előtte, hogy biza nekem ez egyedül is megy.  Mert ez egy randi, amit én kivételes módon komolyan is gondolok.  – Köszönöm.


Cause the monster follows you everywhere

920 ◆ késői órákban kedvet kaptam a reagoláshoz ◆ credit







Leaders become great

not because of their power
Felhasználó profiljának megtekintése http://camphalfbloodfrpg.hungarianforum.com
Árész
Félvér
avatar
Árész Félvér
Témanyitás₰ Tárgy: Re: I. – Amber x Kea   ₰ Kedd Dec. 19, 2017 3:43 pm
Keaden & Amber



Nem tudom, mit csinálok, nem tudom, mi a jó életet keresek itt, ezzel a fiúval, fa arccal bámulva, miközben belül vigyorgok, mint akit baszni visznek. Még csak az kéne, nem elég hogy az erdőben bóklászom Zeusz fiával, aki szemmel láthatóan nincs a helyzet magaslatán, kezdem azt gondolni, hogy amit a Dité lányok meg a többi liba összehordtak csupán elnagyzolt féligazságok tömkelege.
Az utolsó pillanatig reméltem, hogy nem jön el, és még most is azt remélem Gini rám ugrik és felébreszt a torkomnak szorított hideg penge, hogy ez az egész valami kicseszett rémálom.
-Meg vagy lepődve? Azon hogy eljöttem, vagy hogy a páncélon kívül van másik ruhám is? Úgy legelteted rajtam a szemed, mintha nem láttál volna még lányon szoknyát. – egyre kevésbé van kedvem azt gondolni, hogy szórakozik velem, mi van, ha tényleg komolyan veszi ezt az ökörködést az erdőben? Ha ezt… ezt tényleg véresen komolyan éli meg, én meg itt röhögök magamban, hogy szerepeket játszunk? Aztán persze az is lehet, hogy csak baromi jó színész, elvégre az apja is egy nagy kurafi, röptében a legyet is, meg ló képében az asszonyt is. Akár erre is kimehet a játék, hogy mindent elkövet, hogy megszerezzen, hogy a nevem a polcára kerüljön, én meg már éppen elhinném. A francba is!
-Fantáziáljon az róla akinek két anyja van! Csak próbálom megérteni, hogy miért vagy itt, hogy mire megy ki a kis játékod? – bizalmatlanságból jeles, és ennek most semmi köze nincs ahhoz hogy a kék sereg hadvezére én meg a sajátomé. Az ellenséggel randizgatni egyenlő lenne a hazaárulással, ha úgy vesszük, a halálos ítéletem írnám alá miatta, persze ez csak játék, semmi komoly, csak gyakorlatozás, csak egy beosztás, hogy párokba rendezzenek, hogy ne a képzeleteddel harcolj, pedig az az igazi, mert mindenki legnagyobb ellensége, önmaga.
-Jól megfőve? Bocs… de a kemény dolgokért rajongok… - gúnyolódom rajta, azt gondolta nem tudok franciául, vagy hogy beleolvadok a bugyimba miatta? Keljen fel korábban! Persze a nyelvem elvarázsolja, hogy ez mekkora egy gyökér. Menne a farka után… istenekre mit esznek rajta a lányok?
Hallgatom szavait és bőrömön bizsereg a harag. Mindig a lányok a hibásak, ő csak kedves volt velük és hagyta magát, hát hogyne, az összes tudta mi vár rá. Csodálatos élmény… ma este? Indok kell?
-Mert engem nem fogsz megfektetni… feleslegesen pazarlod az idődet Keaden, meg a szívességeidet –pillantok a borra a kosárban- Ha azt hitted, hogy ez is olyan lesz mint a többi, elmész a találkára, mondasz pár kedves szót, Arész lánya meg majd engedelmesen térdel előtted, mert ”tudta mi vár rá”. Ha így gondoltad vagy még mindig gondolod akkor jobban tennéd ha most visszamennél a táborba, amíg még csak egy apró sérüléssel mehetsz haza. De nem, te nem így gondolod, ezért varázsoltál ide holdfényes pikniket, mert többet érdemlek, mert tisztában vagy vele hogy előbb ütök aztán kérdezek, ha épp olyan kedvem van, és az ütés már megvolt, de igazán megismételhetnénk… eléggé élveztem.
A szám széle megrándul ahogy egy rajzfilmfigurához hasonlít, ráadásképp nem is a szőkéhez. Nem, neki a fekete hajú, mindig morgós, undok, agresszív kislányt kellett választania. Mintha ilyen lennék… hmm… oké lehet… néha.
–Nem fekete a hajam… - felelek röviden, kissé morogva az orrom alatt. Miből is gondoltam, hogy elmondja a kis titkát, hogy mire hajt, túl gyorsan vége lenne ennek az idilli kirándulásnak. Más vagyok, ezt legalább jól látja, még akkor is, ha csak olyan értelemben hangzik el tőle, ami egy olcsó csajozós dumának illene be.
-Sokkal nagyobbra van szükség hogy „akasztani” lehessen? – ez a szó kibassza a biztosítékot, komolyan. Mi vagyok én egy kabát, vagy halálra ítélt? Felelni nem felelek én ugyan, még a végén azt találja majd hinni, hogy bejön ez az egész hajcihő, amiről még én sem tudom, hogy hova tegyem. Szűz vagyok ilyen téren is, ez az első randim. Kellett eddig a francnak egy fiú, nem mintha most kellene, de elbuktam a fogadást, csak ezért vagyok itt, ezt kell szem előtt tartanom, nem másért, nem azért mert élvezem a közelségét, nem azért mert az amfiteátrumnál jól esett hozzásimulni a testéhez miközben osztottam, nem azért mer … nem és kész.
Öngól… szép volt Amber, te vagy az a gyökér amelyik hagyja hogy Keaden Hancrow kábítsa a hülyeségeivel. Bár meglepő hogy jelenleg csak én, és nem hozza fel a többi kitudja hányat. Az információk szerint nem jellemző rá hogy egyszerre csak egy vasat tartana a tűzben, neeem, Keaden ennél sokkal nagyobb kurafi. Ha divat lenne a gruppen egyszerre csinálná az egész táborral.
Minden pillanatban egyre inkább arra jutok hogy meg kellene csak ütnöm, csak egyszer, csak még egyszer, jobban érezném magam tőle, nem lennék ennyire feszélyezve. Szívem szerint itt hagynám a francba és visszamennék a házamba, de az megfutamodás lenne, és nem takarózhatok azzal, hogy szégyen a futás, de a kva anyját annak aki kerget. A szerencsétlenkedése eltereli a figyelmem, és csak magamba röhögve ülök le végül.
-Inkább a városból, amelyik sosem alszik. – Nagy Alma, persze mint valami mesebeli falu a Hófehérkében, tőlünk vette a banya a mérgezett gyümölcsöt.
-Giants, Jets… mindegy, csak folyjon a vér. – nevetek – amúgy inkább hoki, mint amerikai foci, valahogy jobban élvezem ahogy a plexire felkenik egymást, szóval Rangers. – nem tudnám elképzelni, hogy Kea részt vegyen ilyenben, igen, láttam már a kocka hasát, és tudom, hogy van ereje, hiszen maga alá… fölé gyűrt a párbajban is, de inkább a fedettpályás bélyeggyűjtés az ő sportja. Visszakérdezhetnék, hogy ő melyiknek szurkol, de azt hihetné érdekel … egy kicsit is, ezt meg nem hagyhatom, ne gondolja azt hogy vonzódom hozzá, nem, mert nem is, egy egészen kicsit se, semennyire, aki mást állít azt megölöm!
Vigyorogva veszem el tőle a boros üveget és megnézem a címkét közelről, és fejem ingatom a jelölésen.
-Jó évjáratot választottak nekem, Mr. D. fiai. – pillantok fel majd a bakancsomból előhúzom a tőröm és lecsapom vele az üveg tetejét. Egy kis mennyiség kifolyik ugyan, de a szilánkoktól mentesülünk. –Csodálkozom, hogy egy kis pillanatragasztó kifogott rajtad. – nevetek a saját viccemen, miközben a letört végű üveget felé nyújtom. Komolyan kellene vennem ezt a dolgot? Látom rajta erre nem számított, lehet azt gondolta tényleg ő a béna, és meg sem fordult a fejében hogy készültem a szivatására.
Lehet ez most parasztság a részemről, talán megsértem vele, hogy nem veszem komolyan, de ő sem veheti ezt … nem biztosan nem. Csak egy találka, egy randinak mondott… komoly szándékoktól mentes… oké nem, nem megy.
Elpillantok a tábor irányába, talán jobb lenne ha visszamennék.
-Nézd… Pocok… - kezdek bele még mindig a tábort halványan pislákoló fényét figyelve. – jó lenne tudni hogy mit gondolsz… - kivárok, gondoljon amire akar, vajon mit fog érdekelni -… az istenek harcáról. Erről az egész tábori megosztásról, hogy kinek az oldalán állsz? – oké életében először Amber „mindenkitmegbaszokszárazfasszal” Hill megfutamodott egy kényes helyzetben. Megértük, talán túl is léphetnénk rajta. Ez az érzelgős maszlag nekem egyáltalán nem megy. Hogy érthetném meg más mit érez, ha önmagma sem értem? Nagy vallomásra várhat a jóbüdös végzetig, mert én nem fogom neki mondani, hogy hello Kea, bejössz ám nálam, ja igen mert baromira bírom hogy erős vagy és a harci tudásod lázba hoz, de mégis csak az ész nélküli baszás istenének fia vagy, szóval távol tartom magam tőled. Kell a francnak hogy apám példáját kövessem. Hála a kicseszett történelemnek pontosan tudhatjuk, hogy Arész sosem kapta meg amit szeretett volna, hát miből is remélném hogy majd én megkapom és úgy ahogy nekem jó. Önzőség megint, tádáááám én is csak egy félvér vagyok. Félig gyarló, önző istenke. Ez pedig mind csak akkor igaz ha Keaden „úgyismindencsajazenyémlesz” Hancrow ezt az egyet kivételesen komolyan gondolná, biztosra tudhatnám hogy nem csak kallernek képzeli magát, engem meg egy kezeletlen jegynek, amit muszáj kilyukasztania. Keadennel kapcsolatban meg semmiben nem lehet biztos az istenek lánya.
A legjobb amit tehetsz, hogy azt sem hiszed el neki amit kérdez!


Ha nem akarsz veszíteni,
eszedbe se jusson fogadni!
Felhasználó profiljának megtekintése
Zeusz
Félvér
avatar
Zeusz Félvér
Témanyitás₰ Tárgy: Re: I. – Amber x Kea   ₰ Kedd Dec. 26, 2017 11:15 am




Amber & Kea

You can't hide, you can't run

Tudjátok néha van az az érzés, hogy egy dologról egyszerre tudjátok, hogy életetek egyik legjobb, ám egyszerre a legrosszabb ötlete is. Mert ez a kettő annyira közel áll egymáshoz, szinte csak egy pillanat választja el őket. Na...Most pont ezt érzem! Tudom, hogy jó ötlet volt, hiszen: nézzünk rá Amber Hillre. Na ugye? Jó ötlet egy ilyen csajt randira hívni. Jól el lehet vele...hm...beszélgetni (?). Aztán rossz ötlet, mert...mert ő Amber Hill. Az akinél a legnagyobb esély arra van, hogy bármikor tökön rúg. Valamiféle veszélyességi pótlék kéne ehhez a randihoz…
De eljött, szóval annyira még sem lehetett egy szörnyű ötlet. Mármint tudom, hogy az is benne van, hogy ő nem az az alkat, aki ha veszít, akkor elmenekül...de eljött, ez azért még is csak jelent valamit. Egyre nagyobb esélyét látom arra, hogy kellemes órák elé nézünk. Még egy kicsit durcizik, én még egy kicsit piszkálom, aztán meg jó lesz. Ha meg nem, akkor...a rossz élmény is élmény. Remélhetőleg inkább az első fog történni.
– Oh, azon nem. Tudom, hogy a te fantáziádat is megmozgatja egy randevú velem. – Ebben van egy elég erős ferdítés, de hát...magabiztosnak kell mutatkoznom. – Tudtam eddig is, hogy van más. Nadrágban is láttalak már, sőt szerintem fürdőruhában is.. – próbálok egy emlék képet előkeresni magamban, de nem igazán megy. Megrázom kicsit a fejemet – Csak szoknyában te....Ezen meglepődtem. Nem vagy szoknyás lány. De nagyon jól áll, csinos vagy.
Lányok szoknyában? Ne nevettessen. Legtöbbször még szoknya nélkül is.
Az utolsó mondatot teljesen komolyan semmiféle hátsószándék – na jó, talán csajozási szándék van benne, de kérem szépen egy randin vagyunk – nélkül mondom. Nem azért, hogy cukkoljam, hanem azért, mert tényleg csinos. Egy lánnyal pedig az ilyen  véleményünket jó megosztani egy találkán. Szeretik, ha dicsérik őket. Egy barátságos mosollyal próbálom jelezni, hogy ne féljen tőlem és ne ugorjon vadmacska módon az összes mondatomra
– Azért vagyok itt, mert megnyertem egy randit veled. Azért vagyok itt, mert egy ilyen lehetőséget soha se hagynék kicsúszni a kezem közül. Azért vagyok itt, mert itt akarok lenni – lépek egy kicsit közelebb hozzá. – A “játákom”, ha így akarod hívni arra megy ki, hogy minél hamarabb felfogd, hogy nem játszok. Mindent véresen komolyan gondolok. A randinkat is, Kicsilány.
Minek kerüljük tovább a lényeget? Én kimondom. Jobb a határozottság, mindig jobb. Légy határozott és az emberek komolyan vesznek. Anélkül...egy senki vagy. Amber is inkább a határozotságot szereti, ezt érzem.
– Helyes fordítás szerint jól átsütve. – Nem tudok franciául, de főzni már igen – A steak készítés hetedik fokozata, és ilyenkor a hús már keményebb – ránézek és kicsit elvigyorgom magamat. Na ezzel biztosan megleptem. – Szoktam főzni.
Nekem is vannak hobbijaim. Nem vagyok egy mester szakács, de ez nem áll távol tőlem. Sütni már nem...Az nem én világom. Maradok szépen a húsoknál. Meg anyám élettársa  egyik jól tud főzni, szóval volt kitől tanulni.
– Mint ahogy mondtam minden lány tudta, hogy mi vár rá. De nem minden lányra ugyan az a sors jár. Azt csináljuk, amit akarsz. Soha se erőltetek semmit sem másra, csak akkor, ha tudom, hogy ő is akarja. Nem vagyok az apám. – Azokat a mitológiai történeteket szeretem inkább letagadni. – Nagyon is jól tudtam, hogy ez nem lesz olyan mint a többi. Azt hiszed az összesnél ennyit készülök? Ennyit szenvedek vele? Igen. Veled másmilyen lesz, mert nem is akarom, hogy ugyan olyan legyen.
Azt viszont már magamnak sem tudok megmagyarázni, hogy miért nem ragaszkodok annyira a bevált formához. Amiket mondok azok még számomra is óriási nagy meglepetések.
– Ez most lényegtelen, akkor is olyan vagy Csuporka – legyintek a kezemmel.
– Hazudnék ha azt mondanám, hogy nálad nem gondolok a szexre. – Minden csinos lánynál arra gondolok. Meg néha a fiúknál is... – Viszont azt is tudom, hogy nálad a dolgok máshogy mennek, ezért nem igazán ez van a szemem előtt. És igen: tudom, hogy neked több kell, mint pár szép szó.
A borral még mindig nem tudok mit kezdeni. Pont most...Valaki nagyon ellenem játszik az égiek közül. Zeuszra!
– Oh arra emlékszem – Azt hiszitek nem lehet kiszökni a táborból? Oh, dehogy nem ki lehet, ha este van és nagyon sötét... – Ezen meg sem lepődök. És te sportolsz valamit?  – Az információt jó mélyre feljegyzetelem magamban, valamikor biztosan hasznát fogom venni. Nem (csak), azért kérdezgetem, mert elakarom terelni a figyelmét a bénázásomról, vagy mert ezek valami sablon szövegek, amiket az első randin el kell sütni. Valójában tényleg érdekel, hogy mit csinálhat, ha nem pont másokkal ordibál.
– Igen, ők mindig a legjobbat adják. A vérükben van, szó szerint – felelem és csak pislogva figyelem, hogy mit csinál. Mondjuk miért is lepődök meg azon, hogy tőr van a cipőjében ?
Kicsit megráncolom a szemöldökömet, de valójában nem igazán akarok belegondolni, hogy mindezt miért, hogyan és mi történik itt?? – Azért légyszíves a randi további részére azt a kés rakjuk jó messze – nyúlok érte mosolyogva – Az összes testrészemmel szeretnék visszamenni a kabinomba.
Isteneim….Mikor fogja végre felfogni, hogy nem bohóckodásnak gondolom a randinkat? Soha se gondolok annak egy randit se. Ha valamit elbohóckodok, akkor nem kapom meg, amit akarok. Én pedig rühellem, ha valamit elveszítek, ami az enyém volt, vagy majdnem az volt.
Elfordítja fejét és az én szememen  is átfut egy furcsa pillantás. Talán egy kis félelem...Nem. Nem. Semmi ilyen nem történt. Ha menni akar, hát menjen…
A kérdésén nagyon meglepődök, aminek a hatására a szemeim kissé tágra nyílnak, de gyorsan visszaállok a normális állapotba és magamban összegzem a gondolataimat. Vagy inkább azt, hogy mennyit mondjak el neki belőle… – Azt gondolom, hogy már várható volt egy ilyen. Valljuk be… a szüleink nagyon makacsak és önzők. Nem lepődök meg azon, hogy ennyire feszült köztük a kapcsolat. Ha pedig tényleg kitör a háború, akkor Tükhé legyen velünk. Az hogy közben a táborral mi történik… – nézek  a szemébe – az szörnyű. Ezek az eszetlenek miatt mi is szétfogunk esni. Ettől rettegek. – Furcsa, hogy pont neki beszélek ilyen nyíltan. – Felesleges oldalakról beszélni. Mind a kettő szörnyű és ostoba döntés.
Igen. Az, hogy én is oldalt választottam egy ostoba döntés volt. Tudom. De nem láttam, látok más lehetőséget. Talán ez fogja  a vesztemet, a vesztünket okozni. – És mond csak Amber Hill...Te ki mellé állsz?


Cause the monster follows you everywhere

1039 ◆     ◆ credit







Leaders become great

not because of their power
Felhasználó profiljának megtekintése http://camphalfbloodfrpg.hungarianforum.com
Árész
Félvér
avatar
Árész Félvér
Témanyitás₰ Tárgy: Re: I. – Amber x Kea   ₰ Kedd Jan. 30, 2018 10:47 am
Keaden & Amber



Önelégült pöcs, egy igazi fajankó, igen ez lenne az első két gondolatom, ha álmomból felébresztenek és Keaden Hancrowról kérdeznének. Az ellenszenvem már az első pillanatban kiütközött, amikor három éve megláttam. Már akkor is ő volt a tábor szépfiúja, akit minden lány akar, és persze ettől akkora arcot növesztett, hogy a tábor összes kötele is kevés lett volna, hogy bárki megmászhassa, és ez nem változott. Persze most már arra is nagyra van, hogy a kékek kapitánya, és hogy Zeus pici fia. Nos ez mindenkivel így van, az elején utáljuk a szüleinket, megvetjük őket amiért ezt a sorsot tolták ránk, aztán elkezdünk valami megmagyarázhatatlan idióta oknál fogva büszkének lenni magunkra hogy igen félistenek vagyunk, hogy a mi apánk vagy anyánk mekkora egy sztár, és végül jön hogy kinek is nagyobb a farka, komolyan mint az oviban. Az én apukám erősebb a te apukádnál… bleeeeh. Ha ez mind megvolt a fináléban pedig már azonosulunk velük. Felvesszük a szokásaikat, bemutatkozáskor a nevünk már nem is lesz fontos csak, hogy kinek a fia vagy a lányai vagyunk.
Hangja kizökkent az agymenésemből.
-A fantáziámat… egy randi… veled. –minden erőmmel próbálom visszafojtani a nevetésem. – Keaden mondd csak mit tudsz te rólam? Olyan lánynak hallottál, aki az árnyas fák alatt ücsörög a tó partján és a rózsaszín naplójába írogatja, kivel milyen randit képzel el? - és igen megálltam, hogy ne üvöltsek közben, pedig ezt nagyon is mellre tudnám most szívni – valóban fantáziáltam már rólad… ahogy a lábam alatt fekszel a földön törött orral, és vágott sebekkel az életedért könyörögve.
Bókol… istenekre mennyivel egyszerűbb lenne ha Dité lánya lennék, és tudnék mit kezdeni ezzel az egész helyzettel. Azért megköszönöm a bókot, de inkább halk motyogás, mint sem szépen artikulált szó lenne.
Oké álljunk itt és most meg egy kicsit, honnét tudjuk hogy egy pasi színészkedik, ha amúgy buzira sötét van és a mimikájának alig 10%át vagy képes felfogni. Válasz: Sehonnét. A legjobb, amit ilyenkor tehetsz, hogy azt se hiszed el neki, amit kérdez. Ha komolyan gondolja, úgy is fog lépéseket tenni, ha komolyan gondolja, akkor kitartó lesz, ha komolyan gondolja… akkor fingom sincs mit fog még tenni. Bassza meg ez az első randim.
-Aham szóval komolyan gondolod… akkor elmesélhetnéd, hogy is tervezted a mi kis randinkat. – a fiúk olyanok, mint a ragadozók, ha megérzik, hogy bizonytalan vagy, egyből jönnek, hogy majd irányítanak, és pillanatok alatt a susnyásban találod magad. Talán ez volt az egyetlen érthető magyarázata anyámnak, mikor 12 évesen a szüzesség elvesztéséről tartott kiselőadást.
Hallgatom a steak sütésről tartott kiselőadást és azon agyalok, hogy most épp ott tartunk e a megismerkedésben hogy halomra fényezi tehetségeit, bizonygatva hogy ő a legjobb party lenne számomra. Vajon tényleg nem csinált ilyet más lányoknál? Nem volt rá szüksége, hiszen a legtöbb, vagy talán kivétel nélkül mind a karjaiba omlott, egy simogatás itt, egy csók ott és máris sóhajtozták Keaden nevét.
-Furcsa tőled ezt hallani, nem vagy az apád, pedig a lányok száma lassan vetekedni fog az övével, ha így folytatod… Fogalmam sincs hogy mennyit készülsz egy randira, azt sem tudom mi a szokásos eljárás egy randinál. Ha nem tűnt volna fel, agyonverni szoktam a fiúkat, nem smacizni velük. –puffogok. – Na ez az nálam is gondolsz a sexre, mert a lányok ugyebár csak lukak. Mondd Kea hányat szerettél ténylegesen közülük, hányért mondtad volna, hogy inkább te halj meg, csak ő élhessen? – na tessék apám hősszerelmes mivolta. Valaki fogja be a számat végre. – Vagy ez a randizgatás csak annyi, hogy elcsábítod a lányokat, faszra húzod őket, és csókolom jó idő? Mehet a polcra a többi közé? Velem is ez a terved? Ugyan több kell, mint az hogy csini vagyok szoknyában, de biztosra veszem, hogy idővel, ha hagynám ha nem, megtalálnád a bugyimba vezető utat, és akkor mi lesz ha hagyom magam? Utána az arcomba mosolyogsz és te leszel a hős? A világot rengető, akinek megvolt a megkaphatatlan? – érzem, hogy izmaim megfeszülnek, leteperném és megverném, addig ütném, míg könyékig véres nem leszek. Sietve kapom el pillantásom és a sötétet bámulom, mint aki neszt hallott, de semmi nem volt, csak kell az a pár másodperc, hogy ne akarjam ténylegesen megfojtani, a saját idegességem miatt. Fel sem tűnik neki amit mondok, vagy ténylegese tesz rá hogy meg akartam szívatni és valamennyire sikerült is, hiszen a bénázásába jó alaposan belepirult még így a félhomályban is.
-Csak nem félsz, hogy lekanyarítom valamelyik kiálló részed? Ennyire veszélyes lány lennék? – nevetek és a késem visszadugom a csizmám szárában lévő tokjába. Végül elterelem a témát, hátha többet nem is de egy normális beszélgetés lesz ebből a furán induló estéből.
-Hogy én ki mellé? –pillantok rá és kissé közelebb is hajolok hozzá, nagyon remélem nem akarja majd félre érteni, bár lehet a fülét megtartanám emlékbe – Én nem választottam oldalt. Megvallom neked, kissé fusztrál, hogy atyáink helyett mi vívjunk háborút, olyan mintha mi lennénk a sakktáblán a parasztok. Előre küldenek minket, a többségét az első pár körben lesöprik a pályáról, az a kevés pedig amelyik túléli a csatát… ha… túléli… ha lesz egyáltalán bárki aki túléli. De az egész tábor erről szól… nincs egység, megosztanak minket a színekkel, arra nevelnek, hogy vannak, akik velünk harcolnak és vannak, akik ellenünk. Aki azt hiszi, hogy van jó döntés, hogy van jó istenség az egy ostoba. Egyiküket sem érdekeljük, se a te apádat se az enyémet, se bárki másét. Játékszerek vagyunk, amik olykor elvesznek, eltörnek, de nincs jelentősége, hiszen semmibe sem kerül nekik újakat alkotni és minden megy tovább. Annyit sem érünk a szemükben, mint egy harmatcsepp egy tavaszi reggelen. Nem választok, ha csak nincs rá nyomos indokom, nem is fogok. Én azért harcolok, hogy életben tartsam magam és a nővérem, hogy megpróbáljuk a lehető legkevesebb sérüléssel ezt az egész baromságot túlélni… viszont rólad azt rebesgetik hogy választottál oldalt… -jelentőségteljesen pillantok rá – és ha ezt nézzük kezdem elhinni, hogy tényleg nem akarsz atyádra hasonlítani… mért őt?



Ha nem akarsz veszíteni,
eszedbe se jusson fogadni!
Felhasználó profiljának megtekintése
Zeusz
Félvér
avatar
Zeusz Félvér
Témanyitás₰ Tárgy: Re: I. – Amber x Kea   ₰ Szer. Jan. 31, 2018 8:41 pm




Amber & Kea

You can't hide, you can't run

Társalgunk. Tényleg igazán beszélünk egymással, nem csak szavakat dobálunk egymásnak, hanem rendes egész mondatokat. Életemben másodszorra,í és érdekes módon nagyon élvezem a társaságát, jobban, mint elsőnek gondoltam. Azért persze remélem, hogy ez nem végződik úgy, mint az első esetkor és nem kötök ki egy párharc kellős közepén. Mondjuk ebből a lányból én szinte bármit kinézek...Még azt is!
Azt is tudom, hogy amit most csinálunk, azért nem nevezhető rendes kommunikációnak, inkább még csak csipkelődés, de legalább kerek mondatokat használunk. A legutóbbi eseten kívül eddigi összes találkozásunkkor csak egymásra ordítás ment.
Most meg itt állok és végig azon gondolkozok, hogy mit mondjak neki. Mert igen, ő más...Tényleg más. Nem csak amolyan hülye tinipicsa film stílusban más, mikor a pasi ezzel a szöveggel akar hódítani, hanem...Egyszerűen Amber felrúgja az összes szabályt, amit eddig felépítettem magamban randik terén. Kezd kicsúszni a talaj alólam, ahogy egyre inkább próbálok úgy válaszolni, ahogy azt Keaden Hancrownak illik. Mert hát végső soron...Leakarom nyűgözni.
– Meg mondom az igazat, hogy eddig nem igazán képzeltelek el sehogyan se...De ahogy mondod...Sőt ha jól sejtem  a kis naplódon hercegnők vannak és a lapokat parfümmel fújtad be – forgatom a szememet, majd egyenesen ránézek és komoly(abb) fejet vágok már – Tudom, hogy nem ilyen vagy – Nem is vágyok arra, hogy másmilyen lenne. Amber Hill vadsága és valódisága egy felüdülés a sok pláza-cica után – Hát...Nem gondoltam volna, hogy bejön a szado-mazo és, hogy ilyen hamar felhozod – emelem magam elé a kezemet vigyorogva – De ha ez jön be, én senkit sem ítélek el.
Oh. Nagyon is jól tudom, hogy ezzel először fel fogom húzni, de időközben rájöttem, hogy neki nem nyomhatom az egyszerű “Jó nő vagy” dumákat. Muszáj tényleg igazán elnyernem, amiben egy ilyen kis vicc nagy segítség tud lenni. Meg amúgy is...valljuk be, hogy dühösség tök jól áll neki, kifejezetten szexissé tesz. Sok lány, ha dühös, akkor leginkább egy hisztis óvodásra emlékeztet, de ha ő dühös az megmosolyogtat, vagy borzalmasan megijedek…Para is tud lenni a csaj, ha a gyógyszerek nagyon messzire elgurulnak.
Ahogy kimondja a “köszönöm” szót, vagy az annak csúfolt valamit az arcomon nagyon semmilyen reakció nem jelenik meg, úgy teszek mintha nem hallanám, de belül vigyorgok, mint egy tejbetök. Egy pont ide!
Nagyon meglepődök a kérdésén, de rögtön foglalom össze azt menetét, persze egy-két dolgot kihagyok.
– Teljesen klasszikus randi, mert valahogy hozzád ezt jobban illőnek tartom. Piknikezés az erdőbe, ne mond, hogy ez nem tetszik – nézek rá mosolyogva – Aztán lesz pár meglepetés. Utána meg meglátjuk, hogy hogyan alakul az este, és azt csináljuk, amihez kedved van. – mosolygok rá kedvesen – Ilyen egy Keaden Hancrow újféle randi csomag, amit ön most teljesen ingyen kap meg, extra kuponért kérem az információs irodát látogassa meg – Kezdek ideges lenni. Miért vagyok ideges? Le kell nyugodnom. Ez csak egy sima randi.
– Az csak egy szám, sőt felesleges egyáltalán számolni – legyintek – Ha az apám lennék már kis Kea-kat látnál szaladgálni fel alá Chicagótól New Yorkig .
Figyelmesen hallgatom, amit mond és közben egyre inkább mosolygok. Fogalmam sincsen, hogy miért...Talán ennyire jól érzem magamat. Pedig még az égvilágon semmi sem csináltunk – Oh, azt elhiszem...Vannak emlékeim. – A párbajomra emlékszem vissza hirtelenjében. – Meg erős egyedi személyiségek, akik mellett mi csak kis porszemcsék vagyunk – forgatom a szemet a véleménye miatt – Te is nagyon félre ismersz engem Kicsilány. Nem minden nőre gondolok úgy, mint egy betöltendő luk és a kérdésedre válaszolva: egyetlen egy olyan lány volt, aki meg volt és szerettem. – Vajon tényleg szerettem? Vagy csak azért mondom, hogy ne legyen igaza? Hogy az embereknek le legyen legyen igazan abban, hogy képtelen vagyok normális emberi érzelmekre...Annyi lány vágta ezt már a fejemhez, talán igazuk van. Talán ezért idealizálom Julit, és ezért is tettem akkor...De másként nézve...Őt tényleg szerettem egy furcsa módon.
– Nagyon sajnálom, hogy ilyennek gondolsz azok után, hogy egész életedben összesen alig beszéltél velem – fonom össze magam előtt a karomat – Ennyire adsz a pletykákra? Ha valaki mond valamit, akkor rögtön elhiszed? Hidd el, hogy akárhogyan is tűnik én nem így kezelem a lányokat. Igen, kiélvezem őket és sokat elfogyasztottam már, de soha semmiképpen sem gondolok rájük tárgyként, trófeaként meg főleg nem. Rád sem – nyomatékosítom.
Nagyon nem akarom, hogy ilyeneket gondoljon rólam. Tényleg ennyire rossz kép alakult ki benne rólam? Soha se érdekeltek a táborban keringő pletykák rólam. Tudom, hogy a legtöbbet dühös lány terjeszti arról, hogy mekkora nagy pöcs vagyok. Vagy a másik felük azt, hogy milyen jó vagyok az ágyban… Mindig csak megrándítottam a vállamat, ha egy újabbat hallottam. Most viszont őrjítően dühös vagyok, hogy ilyeneket gondol rólam. Nem rá vagyok mérges, isten mentsen...Hanem a hülye pletykákra.
– Egyszerre akár többet is. Simán képes lennél rá – nevetek én is vele és a haragom kezd elszállni. Régen volt már ilyen jó kedvem mint most.
Ahogy közelebb jön persze egy pillanatra pár “álom” kép átsuhan az elmémen, de ezeket gyorsan elvetem, majd próbálom letagadni a közelsége okozta tüneteket és figyelmesen hallgatom, amit mond. Amiről pedig beszél az engem nagyon is érdekel. A szavaira egyenletesen bólogatok és folyamatosan meglepetések érnek. Lehet, hogy most bunkónak fogok tűnni...Sőt nagyon is az vagyok, de nem gondoltam volna, hogy ilyen választ ad. Azt hittem, hogy valami “Éljen Zeusz, mert Hadész egy pöcs és elrabolta az apámat”-félét kapok. Pozitív csalódás. Egyre inkább tetszik ez a lány. A vége felé már elkápráztatva nézek rá, ami a téma miatt elég morbid, de nem tudom vissza tartani. Most biztosan hülyének néz.
Ahogy az utolsó mondatához ér az arcomon a vonások megfeszülnek és kihúzom magamat, majd megkaparom a torkomat. Most jól esne az a bor. De előtte még válaszolnom kell erre – Valójában én sem választottam oldalt, vagyis nem úgy, ahogy te azt elképzeled. Egyszerre vagyok mindkét oldalon és senki oldalán. Melletted és a többiek mellett. Akit meg “választottam” azt is inkább kényszerből...De mond csak...Miféle pletykát hallottál?



Cause the monster follows you everywhere

986 ◆ imádlak ◆ credit







Leaders become great

not because of their power
Felhasználó profiljának megtekintése http://camphalfbloodfrpg.hungarianforum.com
Árész
Félvér
avatar
Árész Félvér
Témanyitás₰ Tárgy: Re: I. – Amber x Kea   ₰ Vas. Júl. 01, 2018 9:46 pm
Keaden & Amber



Belesétáltam ebbe a csapdába, becsületesség, nesze nekem. Most meg itt ülök egy pléden a csillagos, holdfényes éjszakában és egy fiúval beszélgetek. Nem, téves… Keaden nem egy közönséges fiú. Zeusz fiával beszélgetek. Lássuk csak adott egy isten, aki arról ismeretes hogy a legyet is röptében, én meg nagy mellénnyel beleszaladtam egy pofonba amihez a falat magam emeltem. Amber hülyébb vagy mint a sokéves átlag.
-Szóval neked is bejön a durvulás? Megcsókolhatsz miután eltörtem a karod és a hátadba állítottam. – mosolygok rá kihívóan. Nem értem teljesen, egyik pillanatban játsza a macsót, a tipikus Keadent akit jól ismerek és minden erőmmel azon vagyok hogy azt az ordas nagy arcát a sáros földbe tapossam, a másik pillanatban meg egész normális, már - már elviselhető. Tökéletesen úgy viselkedik, mint aki maga sem tudja, mit tegyen, és ez valahol engem is elbizonytalanít gyűlöletemben.
A kijelentésre hogy ne mondjam hogy nem tetszik az erdei randi, aprót megvonom a vállam, nem mondom én hogy nem tetszik, de azt sem kötöm az orrára hogy igen. Nem mintha romantikus lennék, de épp a tilos kellős közepén járunk, és ez a veszély ad némi élvezetet a helyzetnek.
-Extra kupon? – szalad fel a szemöldököm, és a többire még reagálni is elfelejte, hogy miért is ingyen, és hogy miféle meglepetés. – Kis Kea… még csak az kellene, még több belőled… ez az egy is sok… főleg ha … - állj le! Nem teszünk kétértelmű mondatokat, még véletlen sem utalunk semmire hogy tetszik, még azt hiszi megfektethet, pedig nem, biztosan nem.
-Nocsak… egy volt… mesélj róla! Melyik exed az? Dité lánya? – ha barátnőkről van szó, legelső helyen mindig Aphrodité lányai kerülnek szóba. Szépek, harsányak, s habár eszük nincs, a guminő szerepét minden téren tudják hozni. Ideálisak egy vagy több éjszakára.
Megsértettem… upsz… lehet bocsánatot kellene kérnem, de csak lehet, és ugyebár ami lehet… azt nem kötelező.
-Valóban alig beszéltem veled eddig, és ez a mostani már kétszer felülmúlta azt amit az elmúlt években, és igen, meghallom a pletgykákat, mert ha még csak egy félisten suttogná, de az egész tábor a szájára vesz téged, mindenki tudja éppen kinek az ágyából másztál elő. Hányan tudnak arról hogy itt vagyunk? Mert Dio kölykei tudják… - pillantok rá jelentőségteljesen, tudom hogy már szóba került. Érzem hogy megint felmegy bennem a pumpa, mert én nem leszek olyan mint a többi lány, Arész lánya nem egy pucsító liba. A félhomályban is látom hogy dühös, de eszemben sincs megvígasztalni, inkább felnevetek azon hogy tényleg elhiszi hogy megcsonkítanám.
-Akkor talán jobban tennéd ha a zseblámpád a zsebedben maradna – vigyorgok rá cseppet sem bizalomgerjesztően, sokkal inkább mint valami beteges dögevő a prédára, aki közeledik a kihelyezett csali felé.
Kérdőn nézk rá, mért bámúl úgy mint ha valami édes ehető finomság, vagy káprázat lennék? Komolyan úgy néz ahogy a húgom a hello kitty-s cukkorka bolt üvegére szokott feltapadni, csillogó átható tekintettel.
Kitérő válasz, hát mi mást kaphattam volna, Zeusz fiától?
-Ezt is meg azt is… mért mondjam el, ha te sem vagy őszinte? Hogy akarsz meghódítani egy női szívet, ha nem vagy vele őszinte? Vagy ez így megy? A többi randis maszlag is legfeljebb féligazság? Maradjunk inkább ellenségek Keaden? – két út és egyik se jó, illetve hát ha úgy nézzük, választhatja hogy továbbra is hantázik itt nekem az oldalakról, én meg sóhajtozom hozzá és baromira remélem hogy gyorsan véget ér az este, majd elkönyvelem egy füllentő, nőcsábász pöcsnek, és most már nem csak holmi pletykák alapján, vagy öntünk tiszta vizet abba a bizonyos pohárba, és végre megkapom a válaszokat a kérdéseimre, és talán hajlandó leszek kicsit komolyabban venni ezt az egész randizós izét.


Ha nem akarsz veszíteni,
eszedbe se jusson fogadni!
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom

Témanyitás₰ Tárgy: Re: I. – Amber x Kea   
 Similar topics
-
» Amber & Tyrell
Ugrás: