Skrionya & Arhodan





Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!


Zászlófoglaló
Kékek
9
Pirosak
19

(frissítve: 06.02. 12:16)


Félvérek
Isten
Zeusz
2
0
Hadész
1
1
Poszeidón
1
1
Athéné
1
2
Aphrodité
3
2
Arész
0
1
Apollón
1
0
Hermész
1
2
Démétér
1
0
Dionüszosz
0
1
Héphaisztosz
0
0
Egyéb
2
1
Mitikus lények
1
4
Összesen
11
15



Fontosabb hírek
Megnyitottunk: 2017.11.16
Jelenleg nincsen korlátozás az oldalon
Időpont: 2017 nyara


Társalgó
Discord



Itt tartózkodnak

Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Nincs






A legtöbb felhasználó (28 fő) Csüt. Nov. 16, 2017 7:54 pm-kor volt itt.



Utolsó bejegyzések
Írta  Justin Mulligan
Csüt. Júl. 05, 2018 10:12 pm

Írta  Amber Hill
Vas. Júl. 01, 2018 9:46 pm

Írta  Erisz
Vas. Jún. 24, 2018 1:12 pm

Írta  Arthur Greenwald
Pént. Jún. 22, 2018 10:16 pm

Írta  Arthur Greenwald
Pént. Jún. 22, 2018 8:19 pm

Írta  Heather Blackmage
Szer. Jún. 20, 2018 3:19 pm

Írta  Heather Blackmage
Szer. Jún. 20, 2018 2:19 pm

Írta  Bradley Daanen
Vas. Jún. 17, 2018 3:54 pm

Írta  Ivis
Csüt. Jún. 14, 2018 9:58 am

Az oldal designját a Specto közremüködésével Overtherainboo (aka Medúza) készítette. A leírásokat, szövegeket Keaden Hancrow és Hadész munkája. Ami a fórumon és azon belül található önálló szellemi értéket képvisel ezért kérjük ne lopd el. Ha mégis megtetszene valami és képtelen vagy nélküle élni vedd fel a kapcsolatot az Adminokkal.

Skrionya & Arhodan

Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
Mitikus lény
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Skrionya & Arhodan   ₰ Hétf. Dec. 18, 2017 10:43 pm

Skrinya && Arhodan
Ide jöhet valami kis idézet vagy akár törölheted ezt a részt


Igazából nem értettem a kérést, teljesen. Hiszen többnyire itt élek, a táborban, annak területén sétálgatok, hol az emberi, hol pedig az állati alakomban, van is egy fészkem ahol lakom, alszom, pihenek. Ezt a helyet még a srácok is tiszteletben tartják az erdőben van, igen, ide képesek beszökni a fenevadak, van amikor Kheiron javaslatára hagyom őket garázdálkodni, de ha ki akarnának merészkedni innen az erdőből, akkor arról intézkedem, hogy annak határán ki se tehessék a lábukat. Ám egy -két zászlófoglalót sokkal jobb megfűszerezni a vadak a démonok, a félszerzetek, és egyéb más szerzetek jelenlétével. A harcokkor én is őrködöm, lényegtelen,hogy melyik csapat vezet, a kékek vagy a pirosak, ez számomra sosem volt érdekes. Az számított ,hogy ne legyenek a kelleténél is nagyobb életveszélyben, de persze a hitelességhez az is hozzátartozik, hogy olykor-olykor be kell lógatni őket a mélyvízibe. Most pedig... itt járkálok fel s alá a lakhelyemen, ami úgy néz ki mint egy leégett kis erdőrész. Jól van, nem tehetek róla, de imádom az égett fa illatát, a hamut és azt, ha időnként a föld is tűzforró körülöttem. A városi házamban is van padlófűtés, fal, plafon és a fürdő! Mennyei a fürdőm, gőzfürdő, melegvizes fürdő, jó párás, jó meleg. Imádom.
Nevetséges, hogy én söpörgetni kezdjek a saját portámon. Egyébként nem itt fogyasztom a kaját, itt csak pihenek, az igazi pihenő helyem, a tengerparti sziklák tetején van, ahova még a tenger sem ér el, ott lakom, évről évre bővítem a helyet, hogy szerény alakom elférjen odafent. Azt mondták, hogy az ifjú nimfának van valami fura difije, és jobb ha én felügyelek rá. Nem is akartam elvállalni, mert...vízi nimfa, a nimfák többsége vízi, még egy föld elemű nimfának talán jobban is örültem ,de egy vízinek? Képtelenség, hogy jól kijöjjek vele, vagy elég türelmem legyen hozzá. Mit kértem azért cserébe? Havonta egy nimfát, aki a kedvemre tesz, bálna húst, két havonta, mert amúgy ha egyszer bekajálok, akkor két hónapig igazából nincs szükségem sok ételre, azt már csak úgy falatozgatom. Két három bálna lecsusszan időnként, és...ez csak amolyan természetes faj fenntartást, meg szelektáció, és finom a húsuk. Meeekkora volt amikor még élt a megalodon! Mennyire hiányzik, a francnak kellett akkora mohónak lennünk, jó volt a húsa, és élvezet volt elkapni, ragadozó a ragadozó ellen, de elkalandoztam, a kaján jár az eszem, azt hiszem kezdek éhes lenni. Ennem kéne, mert ha éhes vagyok, türelmetlen leszek ha pedig türelmetlen vagyok, éhes vagyok, ez oda vissza igaz.
Magamat átkozom csak, amikor újra arra a következtetésre jutok, hogy az ingyen kaja mennyire nem érte meg, ahhoz képest, hogy valaki testi épségére kell vigyáznom. Gyakorlatilag egy fiatal tizennyolc éves lány, aki egy éves, de az értelmi szintje több, mint egy egy évesé, mert ők is értelemmel jönnek a világra, csak... ártatlanok és keveset tudnak erről. Bosszankodásomban, teljes szénakazallá túrtam a hajam. Úgy döntöttem, hogy a Vadásszal ebben az alakban könnyebb kommunikálni, mint a sárkányban. Modern ruhákat viselek, kitűnök a tábor lakói közül, némelyik közül, mert  vannak rajtam kívül mások is akik a halandóktól kapott , vagy vett ruháikban feszítenek. Késnek! Utálom,ha késnek, ezért úgy döntöttem, hogy elmegyek fürdeni, volt egy forrás ahova szerettem járni, így oda tartottam, hatalmas barlang rendszeres hely az erdő mélyén. Kevesen tudnak erről a helyről, mert itt is én héderelek többnyire, és az erdő miatt veszélyes elmerészkedniük idáig. A cseppkő barlangban a sötét ellenére is jól láttam, de a fáklyákat azért meggyújtottam, és bevetődtem a mélyvízi forrásba, gyógyvizes, pont jót tesz a pikkelyeimnek. Kicsit még melegítettem rajta, és a fejemet kitettem a medencém szélére. Ezt is én szélesítettem ki magamnak ekkorára. Kényelmes, elnyújtott hördülésem még a barlang bejáratánál is hallatszott.
Felszereltem a helyet egy kisebb szobával is, ezután újabbat sóhajtottam, rágyújtottam a helyiség hőmérsékletére is egy kis Héliosz Tüzével is, amit a maiak leginkább a görög tűzként ismernek, a folyékony tűz, ami a falak repedéseiben folyt el, kis hálózatokban, a padlóban is és a falakban is.
Így már mindjárt más. A barlang bejárata pont akkora volt, hogy könnyedén befértem rajta, nem kellett összehúznom sem magam. Volt még itt egy kisebb pihenő szoba az emberi alakom számára is, de most jobb volt kinyújtóztatni az igazi alakomat, kényelmesen, ázva.
~Késnek! Késnek! Utálom ha késnek!~
Ide jön egy kis megjegyzés • Ide a zene •
made by Roni



A hozzászólást Arhodan összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Jan. 07, 2018 1:01 pm-kor.
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitikus lény
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Skrionya & Arhodan   ₰ Kedd Dec. 19, 2017 9:10 pm
Skrionya & Arhodan
Izgatott voltam, nagyon is. Nővérem már napokkal ezelőtt elment, hogy beszéljen a sárkánnyal. Na jó, igazából csak tegnap ment el, de számomra a várakozás lassan éveknek tűnik. A fűben ülök a liget szélén, szemeim egyre a fákat fürkészik, mikor végre meglátom, ahogy közeledik. Azonnal felpattanok és elé szaladok.
- Csak hogy megjöttél! - állok meg és izgatottan ujjaimat tördelve figyelem őt.
- Bocsánat, még a táborba is be kellett néznem.
- Na? Mit mondott?
- Hogy tanít téged, de feltételei vannak. - sóhajt nagyot a nő. Láthatóan gondterhelt.
- Mi a baj? Mit kért?
- Két havonta egy bálnát, hogy ehessen, és havonta egy nimfát, hogy kedvére tegyen. - sóhajt, mire egy pillanatra ráncolni kezdem a homlokom.
- Kedvére tenni?
- Lefeküdni vele, Nya. Legalábbis szerintem erre gondolt, nem zenés táncműsorra. Végül is hím. Nőstény sárkányok meg ritkák. Maguk a sárkányok is ritkák. - a nő szavaira meglehetősen kikerekednek a szemeim. Ahogy magam elé képzelem, ahogy egy hatalmas sárkány a nővéremet épp.... Ez rémisztő! Borzalmas! Bele is halhatnak! És ugyan ki vállalná el? Szerintem senki. Az elsápadt arcomat látva a vadász felsóhajt.
- Na pont ez a bajom. Emberi alakja is van, de még is hogy fordulhatnék a nővéreinkhez azzal a kéréssel, hogy... - nagyot sóhajt, nem folytatja. Elmerengve pillant a liget felé. Én is elgondolkodom.
- Ne aggódj. Ez az alku csak hármunkra tartozik, nem keverem bele a nővéreimet. A bálna megoldható, hiszen... Vízi nimfa vagyok. Megoldom majd valahogy. Havonta egyszer pedig akkor majd én felajánlom magamat. - alig bírom kimondani a szavakat, de végül csak kijutnak remegő ajkaimon. Félek, de erősebb vagyok annál, semmint hagyjam, hogy a félelmem legyőzzön. Nem bánthatja őket, nem érhet hozzá a nővéreimhez. Ha kell neki egy nő, akkor én leszek az.
- Azt nem mondta, hogy kinek kell lennie, igaz? - Kérdezem, mire a nő bizonytalanul nézett rám.
- Nem kell ezt tenned. Csak pártolj el a tanulástól.
- Hogy aztán örökre a ligetben maradjak? Nem, nem. Megéri ezt az áldozatot.
- Ahogy akarod.... Holnap akkor a déli oldalon kell találkoznod vele, mikor delelőn a nap és a legkisebbek az árnyékok.
- Te nem jössz..?
- Dolgom van. Az eltűnt nimfa ügyében.
- Oh... Jól van. Akkor egyedül megyek. - Nővérem a vállamra tette a kezét, majd elsétált mellettem. Még gondolkodtam egy ideig, aztán a forrásomhoz mentem, s elmerültem benne, hogy az utazás előtt feltöltődjek.

Másnap korán reggel keltem. Nővéreim segítettek, kaptam tőlük ajándékba egy kék, lenge ruhát, egyikük pedig egy madarat kért arra, hogy vezessen el "Arhodanhoz". Arhodan... A szívem majd kiugrott a helyéről. Féltem kissé az ismeretlentől, de kétszer ennyire voltam izgatott. Még sose láttam sárkányt. Az alvilág szörnyeit sem láttam soha, csak néha hangjukat hallottam az erdőben. Elbúcsúztam nővéreimtől, aztán útnak indultam. Az erdő mélyén azonban, pár óra séta után sikerült a madárka nyomát vesztenem. Úgy tűnt, hogy a madárkának időközben jobb dolga akadt, szóval kissé eltévedtem. Végül rátaláltam a találka helyre, de a sárkány már nem volt ott. Egy helyben keseregtem egy darabig, aztán meghallottam a furcsa hangot... Mint valami mély morgás, de nagyon hangosan, visszhangosan. Elindultam a helyhez és hamarosan egy barlangra leltem, amelyből finom pára, gőz lebegett kifelé. Félre biccentettem a fejemet, és lassú, óvatos léptekkel indultam befelé. A sűrű pára hamar nedvessé tette a ruhámat, hajamat. Óvatosan, nesztelenül haladtam beljebb meztelen lábaimmal. A sötét nagyon nagy volt, még is, az alagút végén mintha valami fénylett volna. Hamarosan el is értem a csarnokot, ahol földbe gyökerezett a lábam. Nem csak a barlang kinézete, hanem a szemeim elé tárulkozó sárkány miatt is. Némán, döbbenten néztem a lényt, számat eltátva, kikerekedett szemekkel. Aztán amikor látom, hogy észre vesz, hebegni kezdek.
- Én.. én... A nevem... Skrionya... Én jöttem... mármint... velem.... vagy is.... - nem igazán tudtam ki nyögni, hogy én volnék az, akit tanítani kell. Túlságosan le voltam döbbenve ezen a fantasztikus, hatalmas lényen. Nem tudtam, milyennek képzeljem el a legendák alapján, de most, hogy látok egyet.... Aztán az egyezség is eszembe jut és még jobban elsápadok, hogy magamra vettem az alku terhét.
- Én jöttem... tanulni... - nyögöm ki végül halkan. Remélem, nem nyel le most azonnal keresztbe.


Kíváncsi leszek Very HappyElementsmade by Roni



A hozzászólást Skrionya összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Dec. 19, 2017 10:33 pm-kor.
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitikus lény
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Skrionya & Arhodan   ₰ Kedd Dec. 19, 2017 10:27 pm

Skrinya && Arhodan
Ide jöhet valami kis idézet vagy akár törölheted ezt a részt


A fejemet épp a barlang plafonjába dörzsöltem, amikor ismeretlen lépteket hallottam közeledni felém, láttam is, kiláttam a barlang sötétjéből, egy nimfa lány, egyedül. Mivel az összekötő harcos nimfa nem jött , és őt nem ismertem, gyanús volt, hogy ő az akit majd tanítanom kell. Lehunytam a szemem, és feldoromboltam, ami vízhangzott az egész helyiségben. Mennyire jó volna ha itt lenne a vadász, legalább megmasszírozhatna, amikor az emberi alakomba váltok, de ez a lány? Ah! Érzem az illatán, hogy friss, zsenge, két éves.
Félre fordítom a fejem a párkányon, hogy az egyik szemem rá emelhessem, egyelőre csak a szemhéjam rései alól pillantok ki rá, a hártya is takarja a pillantásomat, megvárom, hogy elhebegje amit szeretne, tényleg most találkozik sárkánnyal, látom a tekintetéből, azt is,hogy fél, ezt mondjuk a szagából is érzem. Tudtam, hogy a tábor lakók néhánya mer csak elmerészkedni ilyen mélyen az erdőbe. Mert önmagában is veszélyes volt az út idáig.
Kivártam, hátha múlik a sápadtság, de… nem múlt, sőt a pára csak jobban beterítette a ruháját és az alakja csak még jobban kirajzolódott, igazából kiszúrtam, hogy amint belépett ide, azonnal vizes lett. Micsoda test!
~Itt kellene lennie a Vadászodnak is s egy másik nimfának is.~
Jegyeztem meg mintegy mellékesen, miközben lassan mocorogni kezdtem. Nem erről volt szó! Dühösen morrantam fel és tovább mocorogtam. Gőz szállt fel a testem körül, és hamarosan emberi alakban könyököltem a párkány szélén a vízben.
- Nem erről volt szó, hol a tanácsadód? Az ételt még megértem, az nem most kell. – senki ne várja el tőlem, hogy egy ilyen látványra nem indul be a fantáziám, ritkán voltam nővel, rikán érhettem hozzájuk. Az első alkalom amikor kipróbáltam a testiséget, az első átváltozásom után volt a lány farmján történt, mondanom sem kell, hogy az egész katasztrófa lett, mert menet közben az érzésektől átváltoztam, és…rémálom lett az egész. Ezután idő kellett ahhoz, hogy újra próbálkozzak bárkivel is. Mostanra már elég tapasztalt vagyok, rengeteget figyeltem az embereket, az istenek szokásait ebben a témában. Elméletben vagyok elég tapasztalt, mert gyakorlatban mindig mészárszék lett a helyiségből, a nimfák pedig a törékenységük ellenére igazán rugalmasak, masszívak, kevésbé sérülnek. Nem az utódnemzés volt a célom, hanem az, hogy olyasmit próbáljak ki, ami eddig kudarcba fulladt. De ha egyszer képes voltam emberi alakot ölteni, akkor miért itt fuccsolnának be a terveim?! Na! Ezúttal a tengerkék íriszeimet függesztettem Skironyara és kimásztam a medencémből. Még ebben az alakomban is magasabb voltam nála, ráadásul meztelen, két lépés közben került rám egy fekete törölköző, derékban, és lassan, lustán jártam körbe, miközben csöpögött rólam a víz. Beleszagoltam a nyakába és hátulról is szemügyre vettem, meglehetősen formás feneke van, aztán sarkon fordultam a kis pihenőm felé indultam.
Szar ügy, hogy nincs itt a felügyelője, mert én masszázsra is terveztem, azután, hogy kiáztattam magam.
Hátrapillantottam a vállam felett, és megnyaltam az ajkam, amikor újra végigfutott rajta a pillantásom.
- Remélem kellő magyarázattal tudtok szolgálni, hogy miért nincs itt a tanácsadód, és a plusz egy fő nimfa. – álltam meg a szobám ajtajában, és nekitámaszkodtam a  szobabejáratom oldalának, és morcosan pillantottam a lányra. Talán nem kellene ilyen gorombán beszélnem vele, de… ahelyett, hogy ellazultam volna, a légkör csak még feszültebbé tette ezt az egész helyzetet. Egyébként nem készültem tantervvel, semmivel, a célom az, hogy távol tartsam a tábortól. Ez pipa. fogom felkapom és elrepülök vele máshova, és kész is.

Ide jön egy kis megjegyzés • Ide a zene •
made by Roni

Felhasználó profiljának megtekintése
Mitikus lény
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Skrionya & Arhodan   ₰ Kedd Dec. 19, 2017 10:58 pm
Skrionya & Arhodan
Látom rajta, hogy morcos. Nagyon morcos! Morog, fészkelődik, végül fel is teszi az első kérdését. Arra éppen válaszolnék, mikor gőz száll fel, és látom, ahogy a sárkányból lassan ember formálódik. Micsoda mágia! Ilyet még soha nem láttam. Továbbra is szinte tátott szájjal figyelem, a kérdésére próbálom összeszedni a gondolataimat, de... Egyszerűen jobban lefoglal pár másodpercig az, hogy az arcát fürkésszem, a színeit. A hófehér bőrt és a vöröses barna hajat. Aztán feláll és kisétál a vízből, az én szemeim pedig ágyékára siklanak.
Láttam már férfit. Többször is. Ruhában. RUHÁBAN. Ez a férfi MEZTELEN. Ahogy a külseje sokkal kevésbé lesz rémisztő, azért az én feszültségem is alábbhagy. Nem fog megenni, ezt már tudom. Kíváncsi pillantásom nem sokáig fürkészheti őt oda lent, mert derekára csavar egy kendőt és körbe jár. Kissé.. nem is tudom. Izgatottan, zavartan, kíváncsian, idegesen figyelem, ahogy mögém sétál, majd nyakamba szimatol. Egy dobbanást mintha kihagyna a szívem.
Ilyen közel még nem került hozzám egy férfi sem. Amint hallom távolodó lépteit, hátra fordulok és figyelem őt.
- Artemisz vadászának fontos dolga akadt. Halaszthatatlan, egy közülünk eltűnt, ő utána nyomoz. Másik nővérem pedig nem jött velem. Én vagyok az alku "tárgya", úgy hogy velem kell beérned. Én fogom az... igényeidet... kielégíteni. - felelem, miközben hátra túrom fülem mögé az egyik nedves, előre lógó tincsemet. Nem igazán tudom, miként fogalmazzam a mondatom, azért is akadok meg benne egy kicsit. Keveset nézek rá, leginkább a padlóban folydogáló narancsos, forró ... valamit nézem, aztán felpillantok a cseppkövekre, a kialakított medencére. Látszik, hogy gondosan lett megcsinálva az egész.
- Sajnálom, ha csalódás ért. De igazából így a legjobb. Tulajdonképpen ezzel... ezekkel "fizethetek" a tudásért. - mondom végül, újra rápillantva. Láthatóan nagyon morcos, amiért csak egyedül jöttem, és nem egy harmadik nimfát kap meg "ajándékba". Viszont ha már így alakult, akkor nevezhetjük ezt a kettőnk üzletének. Csupán a bálna szerzés lesz érdekes dolog, de nekem még mindig könnyebb, mint a fa születésű nővéreimnek.


Kíváncsi leszek Very HappyElementsmade by Roni

Felhasználó profiljának megtekintése
Mitikus lény
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Skrionya & Arhodan   ₰ Csüt. Dec. 21, 2017 12:26 pm

Skrinya && Arhodan
Ide jöhet valami kis idézet vagy akár törölheted ezt a részt


Ez képtelenség, ez röhej! Nem erről volt szó! Minden hónapban más nőt akartam! Mert ha velem voltak utána mindig rettegtek tőlem! Ez…képtelenség! Nem mondtam meg,hogy nehézségekbe ütközöm eme dolog gyakorlása közben, szándékosan. De… nem erről volt szó! Csalódtam a helyzetben, a szobában ücsörögtem, nem szóltam neki, hogy jöjjön utánam. Felőlem ott is állhat egy helyben, nem fog érdekelni. időm mint a tenger. Egy két éves gyermek próbáljon havonta a kedvemre tenni, fergeteges!
Mert ezzel tud fizetni a taníttatásáért! Megáll az eszem! Nem én akarok az első lenni a számára, mert mint mondtam, problémákba ütközöm, persze erről senki sem tud! Még. Meg ő sem! Még. A pihenő szobámban egy dühödt morgás tör ki belőlem. Utálom ha átvernek. Szerintetek miért volt az a sok királylányt elrabolós mese? Azért mert tényleg szerettünk volna utódokat, vagy csak azért mert csupán a fajtársaink nem vonzottak úgy minket mint mások. De… mindegy.
Ebből kell gazdálkodnom amit kaptam.
- Szó sem lehet arról, hogy egy két éves gyermek elégítse ki az igényeimet. Lehet, hogy testben fejlett vagy, de alig láttál valamit a világból, nem az én vágyaimmal kellene foglalkoznod. A tanulás fontosabb. Vagy lesz havonta egy nimfa, aki jön, vagy itt és most ebben a pillanatban megcsömörlöttünk, mert nem vagyok hajlandó lemondani erről az érzésről. – igen, tetszik a testiség, mit tagadjam. De nem egy gyereken fogom kipróbálni magam.
Nyilván való volt, hogy megmustrált miközben kiléptem a medencéből, tisztán emlékszem a pillantására, szerintem először látott férfit meztelenül, és ilyen közelről. A nimfák mind nők, és a korából fakadón nem lep meg, ráadásul Artemisz vadásza úgy tűnt nem volt fair velem. Az esküt megejtettük, hogy tanítanom kell, hogy tanítom. Elvállaltam, tehát nem másíthatom meg az eskü szövegét sem semmit, mert alá írtuk, ráadásul ott van, a szikla szirti alvóhelyem falába égetve, vérrel és tűzzel lepecsételve.
- - Most megyek és megölöm a Vadászodat amiért az alku rá eső részét képtelen volt betartani. – ismertem már régóta, de nem ismertem tréfát a velem köttetett alkuk betartásában. Elindultam a szobámból és határozott léptekkel indultam a barlang kijárata felé, továbbra is egy szál törölközőben, és félmeztelenül. Odakint úgyis alakot terveztem változtatni.

Még nem Very Happy • Ide a zene •
made by Roni

Felhasználó profiljának megtekintése
Mitikus lény
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Skrionya & Arhodan   ₰ Csüt. Dec. 21, 2017 9:49 pm
Skrionya & Arhodan
A szobájába sétál, én pedig pár másodperc után követem és megállok a bejáratnál. Figyelem őt, azon gondolkodom, hogy mi járhat a fejében, de nem kell sokáig várnom, hogy ez kiderüljön számomra. Szavaira ráncolni kezdem a homlokom, és kissé dacosan nézem őt, miközben felkel, s elindul sértetten, hogy megölje a nővéremet. Én azonban az útjában állok és nem, nem szándékozom arrébb állni, sőt, a pára mögöttem igen sűrűvé kezd összeállni.
- Először is, nem vagyok gyermek. Fiatal vagyok? Igen. Tanulnom kell? Igen. Ezért is vagyok itt. De ha azt hiszed, hogy a nővéreim sokkal különbek lennének nálam tapasztalatokban, tévedsz. Kevesek köztünk azok, akik háltak már férfivel, hiszen a szigeten nagyrészt fiatal félvérek, gyerekek vannak, s azok tanárai, mi pedig inkább az istenek társaságát keressük, mint a halandóakét. Másodszor: nem fogod bántani a nővéremet. Két dolog miatt se. Egy, nem fogalmaztál pontosan, így nem mondhatod, hogy nem tartotta be az alkut. Egy nimfát kértél havonta egyszer. Én felajánlom magamat, havonta egyszer. Ismerve a többieket, ők nem fogják odaadni magukat. A bujaság mellé a félelem nem fér meg. Ráadásul nekik semmi közük ahhoz, amit mi hárman beszéltünk meg. Kettő, szörnyű büntetést kap az istenektől az, aki egy nimfát bánt. Főleg, ha mindezt indokolatlanul teszi. Tehát ha a nővéremet bántanád, az istenek haragjával kéne szembe nézned. Arról nem is beszélve, hogy a nimfák múzsái rengeteg személynek. Nem csak az istenek, tudják majd, mit tettél, de általunk minden lény, hisz képesek vagyunk elterjeszteni a híred, s te lehetsz majd "Arhodan, az első hazug sárkány". Ugyan is te volnál az, aki végül nem tartja be az alku ráeső részét. - mondom, miközben előtte állok. Ha megpróbál kikerülni, hát újra elé állok, és újra, ha pedig erőszakkal lök félre az útból, a pára olyan sűrű lesz, hogy látni se lehet majd tőle.
- Ha te nem akarsz ezen a téren tanítani, ám legyen. De legalább engedd, hogy bizonyítsam, hogy rátermett vagyok arra, amit kérsz. Ha nem próbálod meg, sose tudhatod meg. Ha nagy igényeid vannak, adj időt a vadászok holdjának másnapjáig. Holdtölte előtt úgy is vissza kell mennem a ligetbe. Majd nővéreim felkészítenek, hogy másnap már méltó legyek egyhez, Héliosz szikrájából. - váltok kicsit meghunyászkodóbb stílusba, s bókolok vele egy kicsit. Érzem, hogy erőszakkal itt senki nem menne semmire.



Kíváncsi leszek Very HappyElementsmade by Roni

Felhasználó profiljának megtekintése
Mitikus lény
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Skrionya & Arhodan   ₰ Szomb. Dec. 23, 2017 11:51 pm

Skrinya && Arhodan
Ide jöhet valami kis idézet vagy akár törölheted ezt a részt


Meglep a határozottsága, hogy elém mer állni, és ezért meg is lépődöm, nem török át rajta azonnal. Hanem megállok, és figyelem, hallgatom amit mond, és egyáltalán nem tetszik amit mond. Míg a pára sűrűsödik, addig érezhetően melegebb is lesz, a korábban kiköpött Héliosz Tűze, amellyel begyújtottam a barlangban, fortyogni kezd a falak között, mint a folyékony láva. Dühödten morgok fel, noha emberi a testem, nagyon is megremegnek a hangomba még a falak, s én az én hallásommal, hallom, hogy odakint a vadak is eltűntek a barlang közeléből. Rendes körülmények között, békén megélek az itteni vadakkal, rájuk nem vadászom, és ezt ők is tudják jól, de ez a hang…fenyegetőn lépek a nimfa felé, engem nem fog visszatartani, nem kikerülni akarom, eltaposni! Vicsorgok is, és kissé meg is nyúlnak a fogaim, miközben a szemeim aranysárgára váltanak, sárkány pupillával, s úgy pillantok rá, szorítom akár sarokba, akár a tűzforró falnak.
Sajnos igaza van, én nem fogalmaztam egyértelműen, de azt hittem, hogy egy régi ismsertség sosem fog kijátsani így. Ám mégis megtörétn. Sőt! Olyan személytől, akitől nem vártam, az emberek és ezek szerint a nimfák is gyarlók! Felemelem a mutató ujjamat, és megbököm, az érintésem nyomán nyomban kiszárad azon a ponton a ruhája ahol megböktem, nem égettem meg a húsát, de érezhette a testemből áradó hőt is.
-- Mégis hogy bizonyítanád, hogy rátermett vagy, hm? – vonom fel a szemöldököm és csattintok egyet a fogammal, miközben idegesen remegnek az orrcimpáim tovább. Nem mozdulok, nagyon is igaza van, én nem fogalmaztam tisztán és a csalódottságom zavar jobban. Azt hiszem vesztettem egy ismerőst. Soha többet nem teszek semmi szívességet neki, a lány volt az utolsó.
-- Az még egy hónap! –háborodom fel – Minek addig várni?! Mutasd meg most, hogy mit tudsz! –tornyosulok fölé fenyegetőn

Még nem Very Happy • Ide a zene •
made by Roni

Felhasználó profiljának megtekintése
Mitikus lény
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Skrionya & Arhodan   ₰ Vas. Dec. 24, 2017 4:11 pm
Skrionya & Arhodan
Szavaim úgy feldühítik, hogy felmorog, hangja visszhangzik, szemei aranysárgák lesznek. Felém közelít, és én tudom, hogy nem kikerülni, hanem nekem jönni akar, a szó minden értelmében. Hátrébb lépek, ő közelít, de hátam nem ütközik falnak, hisz mögöttem a tó nagyságú medencéje terül el, amely most úgy gőzölög, mintha csak termálfürdő lenne. Kérdez, követel, csattogtatja a fogát, én pedig aprót nyelek.
- Te mondtad, hogy túl fiatal vagyok. Nem ezt akartad. Tehát a tapasztalat a gond. Ha olyan igényeid vannak, amelyet egy "kezdő" nem ér fel, akkor várnod kell. Ha pedig még sincsenek, s még is megelégednél a mostani tudásommal, nem értem, mire fel ez az egész. - felelem, miközben lábam eléri medencéje szélét, sarkam szinte lelóg a peremről. Egy pillanatra hátra nézek, majd vissza rá.
- Ha jól sejtem, hosszú évek óta nem volnál asszonnyal. Ha pedig így van, azokhoz képest kevesebb mint egy hónap mit számít? A vadászok holdja csupán pár hétre van. Egy halhatatlan lény szemében ez csupán pár pillanat... - mondom, s habár csábít, hogy a vízbe hátráljak, inkább csak állok annak szélén.
- Addig is, van valami, amivel jobb kedvre deríthetlek? Amivel kiengesztelhetlek? Nem kívánok haragban lenni veled. Azt szeretném, ha a mentorom lennél. - puhatolózom óvatosan, kissé tördelve a kezeimet, a férfi arcát fürkészve, továbbra is kissé összébb húzva magam, meghunyászkodóan. Annyira... ha nem is furán érzem magamat, de valami olyasmit érzek magamban, amit eddig soha. Arcáról mellkasára pillantok, onnan lejjebb, testét vizslatom, lopva, mindig vissza-visszapillantva arcára. Nem tudok elmenni amellett a tény mellett, hogy azon a törülközőn kívül semmi nincs rajta. A gondolatok egy bizonyos pont után mindig visszakanyarodnak, visszajutnak hozzá, s ahhoz, hogy nem is érintettem még meg soha férfit. A nővérem bizonyára nem lenne most túl büszke rám, bár aztán ki tudja. A ligetben a nimfák egymással is sokkal pajkosabbak, mint általában a többi nép. Nálunk nem kell feszengeni az elítéléstől, vagy attól, hogy megkívánjuk a másikat. De Ő nem nimfa. Nem is isten. Talán pont ez adja a dolog izgalmát. Talán épp ezért élvezem ezt az egészet annak ellenére, hogy félnem kellene. Talán azért is hergelem, hogy ő érjen én hozzám. Talán csak ostobaságokon gondolkodom.



Kíváncsi leszek Very HappyElementsmade by Roni

Felhasználó profiljának megtekintése
Mitikus lény
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Skrionya & Arhodan   ₰ Hétf. Dec. 25, 2017 12:04 am

Skrinya && Arhodan
Ide jöhet valami kis idézet vagy akár törölheted ezt a részt


Hiába a dicsőítés korábban, hogy a nagy Héliosz szikrájából születtem, dühöm akkor sem törpül a helyzettől, mert ő túl magabiztos a közelemben.
Gyanítom félre érti valamelyest a helyzetem, persze érdekel ez a művészet is, mert annak gondolom, hiszen élvezetes, láttam, és legtöbbször éreztem is, de… valamit félre ért.
- Én nem egy kéjenc vagyok, aki kizárólag erre hajt, én szeretném tanulmányozni ezt…a kifejezés módot. – sziszegem halkan és figyelmeztetőn. Nem volna jó, ha tovább feszegetné a határaimat, kényes téma ez számomra a megannyi elhullott nő és férfi után, igen férfiakkal is próbáltam ,de azok valahogy sosem hoztak lázba, ők túlélték az ügyet, a nők kevésbé. Ez aggasztott a legjobban.
Az is aggaszt, hogy érzi, hogy rájött, hogy rég voltam nővel, nem akadok fent ezen egyelőre, azt hiszem,hogy ezt inkább valami nimfás hatodik érzéknek tekintem. Egyékbént is csodáltam mindig ezeket a láynoakt, az egymás közti fesztelenségüket is, meg úgy egyébként  is az élethez való hozzáállásukat. Tényleg nem kellene elpusztítanom azt a másikat, de akkor is dühös vagyok, fortyogok, és legyőzöttnek érzem magam, ilyet eddigi életme sorány nem igazán éreztem még és be kell valljam ,hogy  rendíkvül szar érzés, még akkor is, ha nők kerekedtek felül rajtam. Észreveszem, hogy engem vizslat, és a határozottság, félelem, mert azért látom,hogy fél is tőlem, mellett meglátom azt a halvány szikrát, ami ismerős a számomra, ezt hívják vágynak azt hiszem, és folyton a lepedőm peremén fordul vissza a pillantása. Felvonom a szemem és félrebillentem kissé a fejem.
Jó, hogy magát kínálja, de ez képtelenség!
- Drága gyermek! Ha azt akarod,hogy a mentorod legyek, nem lehet olyan kapcsolatunk amire jelentkeztél, ez a fajta fizetési módszer sem a legmegfelelőbb, amit felvázoltál. keserűen nevetek fel, mert be kell lássam, hogy igaza van, teljesen logikus érveket hozott fel a mellett, hogy miért nem volna etikus megtennem a hirtelen felindulásból eldöntött tervemet.
Szinte látom magam előtt, ahogy közelebb lépek hozzá és végig simítok a fenekétől fel egészen a derekán át a lapockái között a nyakára és úgy húzom magamhoz közelebb, és kezdem csókolni ám ez a kép megszakad és a medence peremén egyensúlyozó lánnyal állok szemben továbbra is. Azt hiszem ezt a képet még ő is látta kivetítve a fejébe. Talán akartam is, hogy lássa, hogy azt higgye , hogy erre vágyik.
A mutató ujjam a kulccsontjára siklik és finoman megtolom a testét, hogy hűtse le magát. Szerintem nem gondolkodik józanul. Nem tudja mire válallkozott azzal, hogy átvállalta és átvariálta a szerepeket is a maga malmára hajtva ezzel a vizet.
Ha a vízbe dőlt, én sarkon fordultam, és félre dobtam a törölközőmet, elindultam a szobám irányába és levetődtem egyenesen az ágyamba, hatalmas és puha süppedős matracos ágy, mert szeretem a kényelmet és egyébként is, megtehetem. Egyedüllétre volt szükségem, át kellett értékelnem a helyzetemet. Nem tudja a lány, hogy nagyon veszélyes játékot űz. Nekem kell észnél lennem jobban.

Még mit nem? XD jó a tűzzel játszani, ugye? • Dragonwing
made by Roni

Felhasználó profiljának megtekintése
Mitikus lény
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Skrionya & Arhodan   ₰ Hétf. Dec. 25, 2017 12:59 am
Skrionya & Arhodan
Látom, hogy rá tapintottam a lényegre. Nem volt nehéz kitalálni, hiszen ő különleges dolgot akar, tapasztalt nimfát. Ha nincs türelme a tapasztalatlanhoz, az azt jelenti, hogy rég érezte már asszony ölelését. Nincs türelme. Bár a türelmetlenség, illetve egy tapasztalt egyén kérése lehet másnak is az oka... De ezt a témát nem igazán akarom már firtatni, így is mérges. Persze közli, hogy ő tanulmányozni akarja ezt a kifejezési módot... Tanulmányozni.. Tanulni. Kissé meglepetten nézek rá, mert hát.... Olyan idős, mint a Föld -majdnem-, fene se gondolta volna, hogy neki ezt még tanulmányoznia kell. Az érzelmek persze egyből ki is ülnek az arcomra, ajkaim meglepetten nyílnak el, s megállok a medence szélén. Ő követ, elém lép, megfigyel, engem pedig valahol zavarnia kéne, hogy észreveszi mustrálásomat, de valahogy... még sem. Kissé visszatérek révedésemből, amikor közli, hogy a mentor-tanítvány kapcsolatba nem fér bele az, hogy ilyesmivel fizessek. Ilyesmivel...
Lelki szemeim előtt látom, ahogy közel áll hozzám. Tenyere fenekemre simul, majd onnan  indul el felfelé a hátamon, egészen a nyakamig, hogy tarkómra fogva csókoljon meg.
Szemeim elkerekednek, egész testem megborzong ebbe a fura gondolatba, vágyba. Aztán megérzem az ujjat a mellkasomon, s a lökést. Testem puhán csobban bele a meleg vízbe. Szinte otthon érzem magam. Teljesen megnyugszom, hiszen egy vágyam már teljesült.
- És ha a nővéreim nem vállalkoznak? Nem kényszeríthetjük őket. A Vadász esküje miatt nem tehet kedvedre. Engem nem akarsz. Tapasztalatlant nem akarsz... Lehetetlent kérsz. - hallatszik hangom lágyan, visszhangozva a vízfelületről. Talán nem is hallja már, de nem számít. Ő is tudja nagyon jól, hogy mik a határok... hogy mik a határaink. Ezután szemeimet behunyva válok magam is vízzé, ruhámat könnyed hullámokkal sodrom a partra. Az egész medencét felfedezem magamnak. Minden apró zugot, repedést, kiemelkedés, süppedést. A karom nyomokat, a hatalmas test által létre jött karcokat. Furcsa a víz aljáról felnézni. A barlang a fura tűz miatt narancsos fényben izzik, így olyan, mintha égne a part és a mennyezet. Mintha csak hajnal hasadna, vagy épp menne le a nap. Bele tudom képzelni az elmosódott képbe.


Kíváncsi leszek Very HappyElementsmade by Roni

Felhasználó profiljának megtekintése
Mitikus lény
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Skrionya & Arhodan   ₰ Hétf. Dec. 25, 2017 1:39 am

Skrinya && Arhodan
Ide jöhet valami kis idézet vagy akár törölheted ezt a részt


Végül is miért ne várhatnék? Ha eddig képes voltam várni a kínálkozó lehetőségre? A nimfák pedigegyébként is féltek tőlem, és itt van egy amely megmagyarázhatatlan módon pont tőlem akar tanulni, akkor miért ne élnék vele?! Titkon félek a lehetőségektől, de leginkább attól, hogy egy isteni teremtmény életét kionthatom. Vajon megszánna-e legalább Héliosz, hogy képtelen vagyok párt találni magamnak, és létrehozna nekem egy erős párt aki kibírná az érintéseimet? Nem tudom. Most meg…tessék. Máris párban gondolkodom, pedig nem azt akarok magamnak, tényleg nem azt akarok! Csak… szeretnék valamit ami mindenki másnak is megadatott.
A megjegyzése után még sokáig gondolkodom, nem tudom ,hogy menniy idő telt el, de nem hallom a hangját többet, így úgy döntök, hogy folytatom a pihenésem. Sehol sem látom, és érzékelem, ezért visszatérek a fürdőzéshez.  Alapjába véve szeretek tisztálkodni, mert sárkány alakban képtelen vagyok eljutni magamon olyan helyekre ahová ebben viszont igen, és élvezem amikor fürödhetek, puha szivacsokkal vakargathatom a testem és habzó szappannal moshatom magam. Kellemes illata van, az itteni nimfák készítik, szóval minden tekintetben természetes. Vissza mászok a kis tisztálkodó vödrömmel a vízhez, egy kisebb medencébe, itt nyakig mély csak a víz, tulajdonképpen fogtam és kimarkoltam onnan egy darabot, miután felhevítettem a helyet, és egy elfolyót is csináltam bele, ami mindig újra tölti tiszta vízzel. Ügyes munka. Nem csinálja meg magát, ezért minden magamnak készítettem. Halkan dudorásztam, luffával dörzsöltem a hátam.
Mivel nem volt itt, tényleg úgy véltem, hogy elment, ha ő ment el magától, akkor mentesülök mindenféle kötelezettség alól, hogy távol tartsam őt a tábortól, az már nem az én feladatom lesz. Ám egy idő után éreztem ,hogy valami nem stimmel, mintha nem egyedül lennék a barlangban, figyelnek.  Ennek ellenére mintha észre sem vettem volna, hogy szemmel tartanak, folytattam az igazá hosszúra nyúló pepecselést magammal. Egy kis tükörben a borostámat és a szakállamat vettem szemügyre. Egy élesebb kővel, amely obszidiánból volt lefaragva, a szakállam igazgattam, a hajam rendben találtam. Ezek olyan emberi megmozdulások voltak. De azért észre vettem ,hogy én is tudom növesztgetni a szakállam és a hajam is, sőt más fazonra is beállíthatom magamnak, de érdekesnek találtam a férfiak tisztálkodási ceremóniáit is. Nem akartam teljesen emberi lenni, de kénytelen voltam a túlélés érdekében elvegyülni köztük.

Ééés? Razz Vizes is lettél RazzDragonwing
made by Roni

Felhasználó profiljának megtekintése
Mitikus lény
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Skrionya & Arhodan   ₰ Hétf. Dec. 25, 2017 2:08 am
Skrionya & Arhodan
Nem tudom, mennyi idő telik el, miközben a vízben játszadozom és élvezem azt, de végül meghallom a lépteket. Kidugom a fejem a vízből, és a hangok felé nézzek, hogy lássam, ki tért be -vagy vissza.Természetesen a sárkány az, bár még mindig ember képében van... és... van nála valami. Több dolog is. Vissza ereszkedem a vízbe és közelebb úszok a parthoz, majd annak szélére markolva, épp hogy csak átpillantva pereme felett figyelem, ahogy... mosakszik. Nekem háttal, egy másik, kisebb medencénél. Kíváncsi természetem felélénkül és minden további nélkül figyelem őt. A mi szótárunkban olyan nincs, hogy "nem illik bámulni". Illetve van, de az úgy szól, hogy "Az isteneket nem illik bámulni". Hát Arhodan nem isten, még ha abból született is, szóval teljesen nyugodtan bámulom az eszközt, amivel mossa a hátát, a szappant, amely ismerős nővéreim keze nyomán, a vödröt, a habokat. Finoman a levegőbe szagolok, hogy az illatokat is érezzem, amely tőle árad. Miért tisztálkodik? Sárkányként úgy is hamar ismét koszos lesz, amint a földön fog tapicskolni, lefekszik, vagy ilyesmi. Talán élvezi? Nem látom az arcát, mert háttal ül nekem. Hát.... Szinte az orromat is neki nyomom a medence falának, ahogy megnézem a hátát. Széles. Hogy rejti el az a hatalmas testet egy ilyen apróba..? Nem fáj neki? Hova rejti ilyenkor a szárnyait? Vajon képes részlegesen visszaváltozni? Magától tanult meg ilyesmit? Megtanították neki? Ha igen, ki volt az? És melyiket szereti jobban? Ezt, vagy azt? Annyi kérdés merül fel bennem, hogy egy órán át tudnám neki sorolni. Mi van a többi sárkánnyal? Ők is képesek ilyenre? Vannak még rajta kívül más sárkányok? Ők is itt vannak a szigeten? Nekik is védeniük kell a félvéreket? Ha nem, akkor mi a feladatuk? Arhodan maga választotta ezt a feladatot, vagy kapta? Kitől? Kinek felel? Találkozott már istenekkel? Van isteni barátja? Mióta él itt?
Annyira belemerülök a saját gondolataimba és kérdéseimbe, hogy igazából teljesen kiesek a jelenből. Magam elé bambulok a földre, a földön lévő, pára által összegyűlt tócsában bámulom a férfi zavaros tükörképét. Vajon neki milyen szépségideálja van? És megint itt tartok. Felemelem a pillantásom Arhodanra. Ha nem vett észre, továbbra is bámulom és újabb és újabb kérdések jutnak eszembe, ha pedig rám pillant, akkor elengedem a fal peremét és lehúzom a fejemet a víz alá, ahol áttetszővé változtatom testem, úgy hogy csak félig veszem fel a környezetem állagát. A körvonalaim maradnak meg, bár azok is nehezen észrevehetőek a vízben. Mozognom kell ahhoz, hogy könnyebben észrevegyenek... Nem mintha nem tudná, hogy itt vagyok, de nah...


Kíváncsi leszek Very HappyElementsmade by Roni

Felhasználó profiljának megtekintése
Mitikus lény
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Skrionya & Arhodan   ₰ Hétf. Dec. 25, 2017 12:39 pm

Skrinya && Arhodan
Ide jöhet valami kis idézet vagy akár törölheted ezt a részt


Érzem, hogy figyel, hogy szemmel tart. Az illatát is érzem, kitölti az orrom, abban a pillanatban megérezte, hogy itt van, amint kibújt a vízből. Egy idő után megunom, hogy szemmel tart, így felé fordulok, amikor is hirtelen visszabújik a vízbe. Odavetődöm, de addigra már sehol sem látom. Pontosabban, csak a fordozódást a vízben, mintha a vízben egy újabb vízbuborék mozogna. Bámulom a jelenséget, mert a szemeim mégis csak élesebbek bármely földi halandóénál. Lassan fordítom hol jobbra hol pedig balra a fejem. Igazából most látok ilyen közelségből nimfát, az eper földeken dolgozó alakjaikat figyeltem olykor, és nem mondom, hogy nem kívántam meg egy-kettőt olykor-olykor, de amikor közeledni próbáltam, csúfos véget ért a próbálkozásom. Teljesen össze vagyok zavarodva, már csak azon is, amilyen helyzetbe kerültem. A számból épp egy fogkefe lóg ki és a sörtéket rágcsálom, ebben az alakban szintén gyerekjáték a fogmosás.
Bár a fogtisztításhoz általában csontokat használok, lévén ragadozó vagyok, de újabb tisztálkodásos fázis amiért odáig vagyok, hiszen a hatalmas alakomban képtelen vagyok megtenni ezt, nincs akkora fogkefe és attól, hogy sárkány vagyok, nem kell ápoloatlannak is lennem. Lustán kiveszem a számból a kefét és felsóhajtok.
- Azt hittem elmentél, azt hittem, hogy van annyi eszed, hogy elmenj, önszántadból, vissza a sajátjaid közé. –csóválom meg a fejem fáradtan. Tényleg jobb lenne neki a sajátjai között, nem pedig itt velem, mellettem. Mert nem mondom, hogy nem kívánom mint nőt, de…ez veszélyes. Tényleg nem gondoltam bele ebbe az egész tanítványosdiba, csak mohón kaptam a lehetőségen, hogy nőkkel lehetek.
- Nem tart itt semmi és senki, nyugodtan elmehetnél, mindkettőnknek ez lenne a legjobb szerintem. – magyarázom abba az irányba pillantva, amerre a víz fodrozódását látom.
- Még nem késő elmenned. – mutatok a kijárat felé és abba az irányba is fújok, mire a köd, a pára tisztul és látszódik a fény is az alagút végén, mintha ez tartotta volna vissza attól, hogy elmenjen.
Hátat fordítottam neki és visszafordultam a szöszölésemhez. a nyakamat próbáltam masszírozni, pedig mennyi könyvet olvastam arról, hogy milyen pontokonat kell érinteni a masszázshoz, és elméletben a testem hasonlóan épül fel az emberekéhez, mégis valahogy képtelen voltam önmasszázst alkalmazni. A kis vödrömből előkerült a tabletem is, vízálló és törésálló foglalatba pihen a medence peremén, erről olvasgatom a könyvet, amit letöltöttem magamnak: Relaxációs masszázs technikák, miközben ügyetlenül próbálgatom magamon a mozdulatokat, bosszant, hogy nem megy, nem érzem úgy a csomókat ahogy írják.


Mi tart vissza? RazzDragonwing
made by Roni

Felhasználó profiljának megtekintése
Mitikus lény
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Skrionya & Arhodan   ₰ Hétf. Dec. 25, 2017 1:48 pm
Skrionya & Arhodan
Hátra pillant rám, mikor már egy ideje figyelem, szájából valami fura dolog áll ki. Gyorsan visszahúzódom a vízbe, s látom, ahogy hirtelen megjelenik a peremen. Utánam ugrott volna? Elakart kapni? Mi volt a célja? Bárhogy is, mélyebbre merülök, s elindulok a vízben, mintha csak repülnék, úgy haladok evezés nélkül a vízben előre, körbe, fel-le. Közben őt figyelem, ahogy követ a tekintetével, miközben azt a rudat rágja. Meglehetősen vicces látvány így, de csak elmosolyodom. Aztán megszólal. Értetlenkedik, szinte elküld. Vagy legalább is azt akarja. Véleményem szerint megbánná egy másodperc után ezt a döntést. Ő egy vérmes sárkány. Nem sok társasága lehet, erről árulkodik az is, hogy miféle üzletet kötött.
- Nem akarok elmenni. És te sem akarod a felszín alatt. Neked társaság kell, nekem pedig valaki, aki tanít a világról. A nővéreimtől már mindent tudok, amit lehet. Legalább is az általános témákban... de te sokkal többet és még annál is többet tudsz! Olyan dolgokat mesélhetsz, amikről még ők sem hallottak soha. - mondom, hangom a vízfelszínről hallatszik, lágy, csilingelő, olyan, akár a csordogáló patak. Amint látom, hogy elfordul, ismét oda lebegek a parthoz, óvatosan dugom ki a fejemet. Fejem búbjától szilárdulok meg, ám a vízfelszíntől lefelé haladva testem egyre halványodik, míg lábaim már áttetszőek.
- Ez például micsoda? Még sosem láttam ilyesmit. - nézem a ketyerét, amin mintha valami kép lenne. Vagy szöveg. A sárkány ezt a mütyürt figyeli, én pedig őt, majd a tárgyat. Feszültnek tűnik, izmait tapogatja, nyomkodja.
- Ez valami isteni dolog? Egy ereklye? - kérdezem, s immár bátrabban könyökölök ki a partra, államat is rá helyezem a kőre. A tárgyat fürkészem, aztán a férfit. Mintha valamit keresne a vállain.
- Segítsek valamit...? - kérdezem kissé félre biccentve a fejemet.



Amúgy tetszik a WoWos zene, tessék én is olyat választottam. Very HappyNightsongmade by Roni

Felhasználó profiljának megtekintése
Mitikus lény
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Skrionya & Arhodan   ₰ Kedd Dec. 26, 2017 12:44 pm

Skrinya && Arhodan
Ide jöhet valami kis idézet vagy akár törölheted ezt a részt


Nem akarom, hogy ennyire belém lásson, hogy megérezze az érzéseimet, vagy a szándékaimat.
Legyezgeti a hiúságomat, hogy okosnak gondol, hogy tudja, reméli, hogy taníthatom olyan dolgokra amikről nem tud. Igen, senki sem születik úgy, hogy tudjon azonnal mindent, amit akart, vagy szeretne tudni. Noha számos tudással rendelkeztem én is, amikor megszülettem, de az én esetem más, Héliosz egy darabja vagyok. Aztán egyszer csak megérzem magam mellett, és látom, hogy a tabletet figyeli, engem is, de a szerkezetet is, és szórakozottan felvonom a szemöldökömet, az ajkam is enyhe mosolyra húzódik.
- Ez, egy olyan eszköz amin információkat tárolnak az emberek, a halandók. – ahogy itt lebeg mellettem, most én veszem őt szemügyre, hosszan időzik rajta a pillantásom. Meztelen, hiszen a ruháját korábban láttam a parton, mit reméltem? Azt, hogy könnyedén elpárolgott? Meztelenül elfutott? Persze…nem ilyen az én szerencsém.
- Nincs köze az isteneknek ehhez, ha csak nem annyi, hogy valamelyik félvérük készítette, álmodta meg, vagy valamely nimfa társad vált a múzsájává és álmodta meg általa. Ez egy használati tárgy, az emberek a lexikális tudásukat ezekbe a ketyerékbe sűrítették bele. Ha pedig van amit mondjuk csak Görögországban lelnél fel, azt el tudod érni ezen kis szerkezet által. Még csak oda sem kell utaznod a görög könyvtárba érte. – magyarázom, és megforgatom az eszközt a kezemben. Felesleges lenne ennél jobban belemerülni a magyarázkodásba, mert még inkább összezavarhatnám, ezért próbálom leegyszerűsíteni a számára a mondandómat, annyira amennyire csak tudom. Amikor pedig elapad a kérdése egy időre, folytatom az önmasszázst egyre kevesebb sikerrel.
- Értesz a masszázshoz? Mert hiába van emberi testem, én magam nem vagyok túl…. egyszerű eset. Egyetlen relaxációs pontom se ott van, ahol az embereknek, hiába tanultam meg átváltozni, ez… teljesen más. – vagyis én vagyok teljesen más, hiszen sosem leszek egy közülük, mindig ki fogok ríni a sorból, és ezt érzem is. Félnek tőlem az emberek, sokszor az állatok is tartanak, de mivel az itteniek tudják, hogy máshova szoktam eljárni vadászni, nem tartanak tőlem.
Most pedig…itt volna az esély, hogy ne maradjak egyedül. Ez a nimfa vállalta a veszélyt, hogy mellettem éljen, ami még most is hihetetlen a számomra, tanulni akar tőlem. De nem ismer, nem tudhatja, hogy milyen veszélyes vagyok, egyébként is.
- Nehezebb megtalálnom, mert eleve több csigojám van, többet összenövesztettem, összepréseltem ebben az alakban, de a másikban senki sem érne hozzám. Voltam egyszer egy wellness központban, és ott… bár jó volt, hogy hozzám érnek, mégis éreztem a zsigerből áradó félelmüket. – magyarázom beletörődötten. Az övét meg nem érzem, nem normális dolog, vagy annyira fiatal,hogy nem tömték még tele a fejét a sárkányokról szóló legendákkal. Egyáltalán nincs félelemérzete.

Nem...foglak...kellessz...
*halk beismerés* a zene pedig nagyon jó!•
Very Happy Dragonwing
made by Roni

Felhasználó profiljának megtekintése
Mitikus lény
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Skrionya & Arhodan   ₰ Kedd Dec. 26, 2017 6:13 pm
Skrionya & Arhodan
A kérdésemre látom arcán a kis mosolyt, azt, ahogy meglepetten néz rám, aztán kikerekedett szemekkel, teljesen rákoncentrálva hallgatom a férfit. Magyarázatára eltátom a számat.
- Azt akarod mondani nekem, hogy ebben van benne a világ minden tudása?! - erre egyből kimászok a vízből és izgatottan, kíváncsian térdelek közelebb hozzá, és bámulok bele ebbe a dologba. Természetesen írva van rajta minden.... Amikor hozzá érek, furán reagál. Olyan... érdekes tapintása van. Nem üveg, nem fém. Műanyagnak sem nevezhetném. Homlokomat ráncolva tapogatom, nézegetem a csodálatos tárgyat.
- Megtudsz tanítani ezekre a rúnákra? - kérdezem, de ő persze nem foglalkozik annyit a dologgal, helyette a saját testét simókázza, nyomkodja. Félrebiccentett fejjel nézek rá. A kérdésre megingatom a fejemet. Arra teljesen értetlenül nézek, hogy mások nem mernek hozzá érni az eredeti alakjában. Mármint... oké, hatalmas, meg hegyes fogai vannak és tüzet okád, húsevő... de hát nem bánt senkit, sőt! Védi a táborlakókat! És mindemellett mágikus, és csodálatos, és hatalmas, és erős, és fantasztikus és egek, egy sárkány! Ki ne akarna egy sárkányt megérinteni?! Egy IGAZI és ÉLŐ sárkányt?! Én mondom, nem normálisak egyesek.
- Van egy ötletem. Gyere! - állok fel. Szívesen tapiznám és ismerkednék tovább a minden-tudás-tárgyával, de úgy érzem, jobb, ha egyelőre a férfivel foglalkozom, mert ő a kulcs a további tanulmányaimhoz. Fejest ugrok vissza a vízbe, alakom beljebb sodródik a nagy medence felé. A felszínen kidugom a fejem és intek neki, ha nem mozdulna még meg.
- Gyere! Változz vissza. - mondom egy kis mosollyal az arcomon. Van egy ötletem arra, hogyan segítsek feszültségén. Ha az emberi testén nem tudja, hol vannak azok a pontok, akkor a sajátján tudni fogja. Nekem pedig úgy gyerekjáték lesz a víz erejét használva segíteni neki. Izgatott is leszek az ötlettől, mert remélem minden úgy fog sikerülni, ahogy kell.



Még jó, hogy kellek. RazzNightsongmade by Roni

Felhasználó profiljának megtekintése
Mitikus lény
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Skrionya & Arhodan   ₰ Kedd Dec. 26, 2017 10:22 pm

Skrinya && Arhodan
Ide jöhet valami kis idézet vagy akár törölheted ezt a részt


- Hellyel, közzel. – mosolyodok el és ráemelem a kékjeimet, majd vissza fordulok a saját problémám felé.
Tetszik, hogy ennyire kíváncsi, jól esik, hogy úgy érzem, hogy megoszthatom vele azt amit tanultam, tényleg ilyen volna az, hogy taníthatok valakit, aki éhes a tudásra?! Ez nagy felelősség, el is ronthatom, de jó is kisülhet a dologból! Óóóhóó! Kezd tetszeni a felém irányuló figyelme.
- Nem tudsz olvasni? – kérdezem megrökönyödve, s míg várom a válaszát, addig valóban magammal törődöm. Nincs a szavaimban lenézés, vagy gúny, tudom, hogy milyen nehéz megtanulni olvasni, voltak olyan írások amelyeket nehezen fogtam fel, de egyébként hamar megtanultam, csak ránézek egy szövegre és máris értem, ez talán Héliosz adománya, hogy ne szenvedjek hiányt szöveg olvasásban.
- Hm? – kapom fel a fejem, és a nimfára pillantok, aki a következő pillanatban már el is tűnt a nagyobb medencében, utána lépek, és keresem a tekintetemmel, de ezúttal mélyebben, sokkal mélyebben lehet. Kíváncsi vagyok az ötletére, de nem tudom, hogy mit akar, végül követem, amikor másodszor is megszólal, ekkor a víz felszínéről hallom a hangját. Átmászok a peremen, és felállok a szélére, majd ugrok, be a medence közepére, elmerülök, érzem, hogy könnyű a testem, látom, ahogy a kis karok helyett csodálatos karmos lábak kerülnek a helyére. Ahogy szinte az összegömbölyödött testem végre kinyújtóztatja magát, meglehetősen hangos és elégedett nyögés hagyja el a torkom, az, hogy az igazi formámban vagyok jól esik, még jobban ,hogy a víz éri a testem.
~Nossss? leány?~
Kérdem fennhangon, érzem, hogy eggyé vált a környezetével, valahogy másabb a víz érintése, vagy maga a tudat, hogy láttam inkább elmerülni benne, és teljesen áttetszővé vált, kelti bennem ezt a fajta illúziót. Teljesen felkeltette a kíváncsiságomat, és várakozón állok a medence alján, akkorára kivájtam igazából, hogy a hátamat is elfedi a víz, és összecsukva a szárnyaim is elférnek idebent, enyhén nyitom meg csak a vízben, sehol egy karcolás a bőrőmöm s a szárnyaimon. Sem a testemen, nehéz megsebesíteni minket.
Körbeforgatom a fejem a barlangban, hogy lássam magam minden oldalról, de őt persze sehol sem észlelem, így a vizet fürkészem magam körül inkább.
Nem...foglak...kellessz...
*halk beismerés* a zene pedig nagyon jó!•
Very Happy Dragonwing
made by Roni

Felhasználó profiljának megtekintése
Mitikus lény
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Skrionya & Arhodan   ₰ Kedd Dec. 26, 2017 11:47 pm
Skrionya & Arhodan
Úgy meglepődik, hogy nem tudom értelmezni a jeleket, mintha mindenki tudna olvasni a világon. A félvéreknek is gondjuk van vele, tudtommal, mi nimfák pedig végképp nem használjuk az írást.
- Nem, nem tudok. Nem volt, aki megtanítsa, meg hát... fiatal vagyok még, nem is igazán találkozni az erdőben ezekkel. Könyvek közelében sem jártam még igazából, szóval .. ühm...nem. - adok egy hosszabb és egy rövidebb választ is. Ezután a vízbe invitálom, hogy megoldjam a problémáját, amely láthatóan nagyon zavarja. Figyelem, ahogy a vízbe jön, majd átváltozik. Továbbra is bámulatosnak tartom ezt az alakját. Mit bámulatos? Egyenesen pazar! Lélegzetelállító! Impozáns! Káprázatos! Rendkívüli! Csendben figyelem, ahogy elnyújtózik, kinövi önmagát. Ezután már követeli is az ötletet, én pedig elmosolyodom magamban, félig áttetsző valómban és behunyom a szemem.
- Csak mondd, hogy merre. - mondom, és behunyva a szemem már emelem is fel a kezemet, hogy azzal irányítsam a vizet. Mintha csak egy vízalatti vízsugár kezdené nyomni, masszírozni a sárkány hátát. Persze közben felmerül bennem, hogy mi az a velnessz, amit említett nem is olyan rég, de a minden-tudás-tárgya túlságosan lefoglalta a figyelmemet.
- Így jó? Vagy legyen erősebb? - kérdezem. Közben a víz teteje fodrozódik, hullámzik, itt-ott kimegy a medréből, de ez előfordulhat, hiszen nem az egészen irányítom, csak egy kisebb részét vezetem neki kör-körösen a sárkánynak.



No ez most rövidebbre sikerült • Nightsongmade by Roni

Felhasználó profiljának megtekintése
Mitikus lény
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Skrionya & Arhodan   ₰ Csüt. Dec. 28, 2017 11:54 am

Skrinya && Arhodan
Ide jöhet valami kis idézet vagy akár törölheted ezt a részt


Türelmesen hallgatom a válaszát, és egyáltalán nem éreztetem vele, hogy ez hátrány volna. Hamarosan pedig a vízben vagyunk, a kérdése után meglepetten hörrenek fel, ám jólesőn morgok is egyúttal, s kissé ívbe feszül a hátam, ahogy oldalról bekapom az első vízsugarat, egyáltalán nem fáj, sőt! Mintha masszírozna a víz.
~Ohhhóóó!~
Rázom meg a fejem jólesőn és megérintem a nimfa elméjét, ezúttal képeket küldök neki a testemről, hogy lássa merre érzem olyan nehézkesnek, zsibbadtnak ,csomósabbnak a testem. Ám a hasam egy pontján, dél tájra csikis leszek, és elkezdek nevetni, összehúzom a lábaimat is és leülök a medence aljára. Talán órákig csináljuk ezt, hiszen elég nagy a testem. Amikor végeztünk a testem feltérképezésével és a kényeztetéssel, lustán ejtem a fejem a medence szélére, jólesőn szuszogok.
~ Vissza kellene mennünk a lakhelyemre~
Súgom halkan, és a nimfát keresem a tekintetemmel, érzem az elméjét, és várom,hogy visszaváltozzon. Hálás vagyok neki azért amit tett, sokkal jobban érzem magam, ezután már csak kinyújtóztatni lesz jó az izmaimat.
~Gyere!~
Azzal kimászom a medencéből, megrázom magam, s megannyi vízpermet hullik le a pikkelyes testemről.
Ez után a kényeztetés után nem kérdéses, hogy viszem magammal őt is.
Kimegyünk a barlangból és nem érdekel, hogy rumlit hagytam magam után, hogy a cuccaim kint maradtak, tudom, hogy senki sem fog ide bejönni, mindent úgy fogok találni, ahogy hagytam. A tablet pedig félvér biztos, ezeket a betűket úgysem tudják elolvasni.
~Mássz fel a hátamra, ott nem tüskés annyira, mintha lenne egy kicsit simább felület, ahol tudsz kapaszkodni is, a combod talán felhorzsolhatom, szóval vigyázz~
Ha meztelenül ült mögém a nimfa, úgy hátra fordított fejjel időzött rajta még egy icsit a pillantásom, izgatott lettem attól,hogy rám ült, hiszen bőr a pikkelyhez ér, ugyan olyan érzékeny a testem vastag pikkelyes része, mint a kevésbé páncélosabb. Egy ilyen gyönyörű nimfára pedig ne lennék érzékeny? Ahogy a combjai közé veszi a hátamat? Még szerencse, hogy a sárkány alakomban vagyok, és nem kell így megküzdenem a rám törő vágy okozta érzésekkel, izgalommal. Ezután elrugaszkodtam a földtől és lassan emelkedtem fel, nem akartam, hogy a hátamon ülő nimfa leessen, majd a barlangom felé vettem az irányt. Kicsit valóban lassabban repültem, kiszámíthatóbban, hogy tudjon bennem kapaszkodni.
Lehetett látni a tábort, az erdőt amiből felszálltunk, lehetett a tengerpartot és az eperföldet is, én pedig a legkissebb egeret is láttam az eperföldön. Még egy darabig egyhelyben mutattam a területet a nimfának, majd felkaptam egy áramlatot, és repülni kezdtem a barlangomhoz, a kanyargós bejáraton is bevezettem, majd a hatalmas hálókamrás részbe érve lefeküdtem, és megvártam, hogy leszálljon. Követtem a tekintetemmel, és átváltoztam.
- Ez az igazi lakhelyem, az ottani a kis fürdőző birodalmam ahonnan eljöttünk. –magyarázom neki és körbe intek. – Itt szoktam sárkány alakban aludni, - a tágas tér felé intettem – Ott pedig egy ajtónyílás, ott ebben az alakomban sziesztázni, pihenni. úgy ahogy vagyok, elindulok az ajtónyílás felé, néhány félvéréhez hasonlatos nagy ágyam van, sőt, még nagyobb, mint az övéké, szeretem a kényelmet, ha nem lóg le semmiről semmim, és extra puha, kényelmes. A matrac az emberek egyik legjobb találmánya.
Van itt tv, számítógép, az egyik sarokban, ruhás szekrények minek? Egy gondolattal teremtek magamra ruhát. Letörlöm a talpam a szőnyegbe és bevetődöm az ágyamba és elnyújtózkodom a paplanon, belevackolom magam és hatalmasat szusszantok.
- Nincs vendég szobám, sem másik szobám, itt fogsz velem lakni.magyarázom neki nyugodtan.

Impozáns? Razz Ugyan... Razz
Dragonwing
made by Roni

Felhasználó profiljának megtekintése
Mitikus lény
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Skrionya & Arhodan   ₰ Csüt. Dec. 28, 2017 9:04 pm
Skrionya & Arhodan
Nem válaszolt, hogy fog-e segíteni nekem megtanulni rúnákat olvasni, de biztos vagyok benne, hogy később mindenképp. Most egyelőre el kell feledtetnem vele a mérgét, és ehhez meg is találtam a tökéletes eszközömet, a vizet. A medencébe hívtam, ahol a víz áramoltatásával masszíroztam meg valódi alakját. Nem bántam, mert legalább megfigyelhettem minden irányból. A nevetése engem is megnevettet, főleg ahogy látom rángani testét, összehúzni lábait. Minél többet nézem, annál jobban gondolom, hogy ő nem is egy vérmes fenevad. Persze, külsőre az, de hát nézzen rá bárki!
Észre sem veszem, de elmegy az idő. Valószínűleg azért nem tűnt fel, mert a barlang fényes, hála az izzásnak. Nem tűnt fel, hogy oda kint már lemenőben a nap. Órák teltek el.
- Miért van külön helyen a lakhelyed? - kérdezem, miközben figyelem, ahogy kikászálódik a vízből, s én magam is így teszek. Bőröm, hajam, egész testem magába szívja a vizet, így azonnal megszáradok. Amikor azt akarja, hogy a hátára üljek, egészen sugárzó mosoly terül az arcomra.
- Tényleg felülhetek rád? - kérdezem, de meg se várom a válasz, ahogy vagyok, már mászok is fel rá. Próbálok óvatos lenni, de tele van tüskékkel. Néhányat tudok kapaszkodónak használni, rájuk lépni, de bizony sikerül finoman felhorzsolnom, megvágnom jobb combom belsejét az egyik kisebbel. Igazából fel se tűnik, mert annyira izgatott vagyok, hogy nem törődök semmivel. Megkapaszkodom. Sose repültem még! Soha-soha! És most fogok! EGY SÁRKÁNYON! Hát nem fantasztikus?! Egek! Ez életem legjobb napja! Először látok meztelen férfit, meg sárkányt, meg repülök a hátán, és tanít és és és és nagyon fel vagyok pörögve te jó ég! Szinte örömittasan sikkantok fel, amikor végre a levegőbe kerülünk és kacagok. Persze, félek egy kissé, hogy leesek a hátáról, szóval nagyon-nagyon kapaszkodom, de alapjáraton nagyon boldog leszek tőle. Nem tudnám körbe írni az érzést. Ilyen lehet a nephelaioknak, mikor repülnek? Ilyesmit éreznek? Élvezem, ahogy a hajamba kap a levegő, végig simítja testem. A táj pedig egyszerűen elképesztő. Szájtátva nézem a fákat messziről, fentről. Akár egy zöld tenger! Aztán ott van az eper mező és a tábor! A tábor! Izgatottan nézem a lenti sétálgatókat. Még sosem láttam a tábor belsejét, és most! Mennyi furcsaság! Mennyi félvér! Kentaurok! Szatírok... Őket annyira nem kedvelem.. De de de micsoda épületek! És hogy gyakorolnak! Szinte euforikus az érzés, amelyet átélek. A vérem zubog, a fülem zsizseg, a szívem kalapál. Persze, sajnálom, hogy nem szállunk le, hogy nem nézhetem meg közelebbről, de már ezért a látványért is hálás vagyok. Végül megérkezünk a barlanghoz, én pedig teljesen feldobódva, izgatottan, frissen sietek le a sárkány hátáról és nézek körbe. Mekkora ez a hely is! Ő átváltozik emberi alakjába. Ismét végig mérem egyszer, de mint hogy már bőven legeltettem rajta a szemem, túl sok újdonsággal nem szolgál. A hely jobban leköt, mondjuk úgy. Magyaráz és vezet, én pedig alig bírom visszatartani magam, hogy ne rohanjak körbe és nézzek meg mindent. Hát na... Forrás vagyok, víz. Folyamatosan megyek... Mennék. A kisebb szobába megyek vele, ahol furábbnál furább dolgok vannak. Van egy olyan tárgy, ami olyan, mint a minden-tudás-tárgya, csak sokkal nagyobb és áll, meg van egy kisebb is, hozzá kötve két-három másik dologhoz. Meg egy ágy! IGEN! Azt felismertem, arról sokat hallottam. Zeusz sok nőnek bújt az ágyába, szokás mondani. De mekkora! Ahogy Arhodan ráhuppan, én még a hatalmas-minden-tudás-tárgya előtt térdelek. Tükröződik egy kicsit, látom magamat benne.
- Ezek micsodák? - kérdezem, végig mutatva a tárgyakon, aztán felkelek, oda sietek és magam is az ágyra heverek. Milyen.. puha! Mintha vastag füvön feküdnék. A hátamon kúszok feljebb és oldalra fordítva, óriási kék szemekkel bámulok rá Arhodanra, arcomról alig lehet levakarni a mosolyt.
- Akkor megjegyzem ezt a helyet. Köszönöm a mai napot. Mivel fogjuk kezdeni a tanulást? Majd csak holnap? Már álmos vagy? Aludni fogsz? - kérdezgetem. Én érzem, hogy ma éjjel nem igazán fogok tudni aludni. Annyi izgalmas dolog történt, túlságosan aktív és izgatott vagyok ahhoz, hogy álom jöjjön a szememre.



Hiperaktív kisnimfa xd • Nightsongmade by Roni

Felhasználó profiljának megtekintése
Mitikus lény
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Skrionya & Arhodan   ₰ Csüt. Dec. 28, 2017 11:08 pm

Skrinya && Arhodan
Ide jöhet valami kis idézet vagy akár törölheted ezt a részt


Hálás vagyok neki azért, mert megmasszírozott, sosem éreztem magam még ennyire jól, mintha kicserélték volna az izmaimat a testem, az egész testem!
Ficergek és fészkelődök, alig várom, hogy kényelembe helyezhessem magam.
~Mert így nehezebb rajtam ütni, könnyebben kiszagolom az egyik környékén a támadó szándékot, vagy az idegen szagot, és nem kell attól tartanom, hogy rajtam ütnének. Persze ki tudja, ez inkább régről megmaradt szokás, mert itt a táborban békén hagynak~
A második kérdésére csak biccentek, hiszen minek válaszolni, egyértelmű, ha már felajánlottam, csak így juthatunk haza a lakhelyemre.
- Az ugyan azt tudja, mint a lenti gép, csak nagyobba, sokkal többet bír el, sokkal több ideig üzemel, és játszani is lehet vele, ahogy a falon levő nagy képernyőssel is.
Betakaróztam amikor mellém telepedett, nem a szemérmesség miatt, csak úgy, mert szerettem a meleget és a takaró alatt meleg volt.  Elgondolkodva pillantottam végig az izgő mozgó nimfán.
A kérdések folyamatosan záporoznak belőle, így lehetetlenség volna aludnom, és valahogy… átragad rám a lelkesedése. Hirtelen én sem tudom,hogy hol kezdjük, talán túl sok új tárggyal találkozott, a betűk volnának a jók, első körben mindenképp, hogy megértse a körülötte folyó világot.
Felkelek és a mozdulat közben felkerül rám egy fekete póló és egy bokszer alsó, rá a korábbi ruhájához hasonló kékes árnyalatú ruha, és bekapcsolom a számító gépem. Odahúzok még egy széket magam mellé, kihalászok egy vázlat füzetet a számítógépem asztalfiókjából.  A képernyőt egyelőre úgy hagyom, sőt az egérhez és a billentyűzethet sem nyúlok. A vázlatfüzet az első.
- Ahhoz, hogy ne nézzenek teljesen naívnak és tudatlannak, olvasnod kell megtanulni, ha megtanulsz olvasni, bármely nyelvet el fogod tudni olvasni, amivel találkozol, de nem biztos, hogy érteni fogod. Így mindenképp a betűk olvasásának művészetével kell kezdenünk, majd az írással, a nyelvtannal, és aztán ide ülhetsz ez elé, és olvashatsz, amit csak szeretnél. – magyarázom, és elkezdem neki az A,B,C betűít tanítani.  Gyorsan tanul, meg kell hagyni, és ebből a pár betűből eljutottunk a három betűs szavakig, amiket olvasnia kell csak egyelőre.
- Ez a füzet pedig a tied, ide írom a házi feladatodat, gyakorolnod kell, különben nem fogsz tudni olvasni. – hazátározott betűim vannak, férfiasak és nem az az olvashatatlan kriksz kraksz amiket egyesek írásnak titulálnak.  Türelmes voltam és zöld színt használtam a javításhoz. Ami jó volt az zöld színnel bekarikáztam, vagy húztam alá, hogy lássa ezek a betűi a helyesek. A kiejétst is együtt gyakoroltuk, felütöttem a neten egy interaktív oldalt is ahol szintén gyermekeknek volt megtalálható a szó tanulás. Könyvjelzőzni is lehetett, szóval teljesen frankó oldal.
- Mondd meg, hogy melyik betűt tanultuk eddig ami a nevedben is benne van. – mosolyogtam Nyara és vártam a válaszát. – Az enyémben pedig kétszer is. – toldottam hozzá, mintegy segítségképpen.

Impozáns? Razz Ugyan... Razz
Dragonwing
made by Roni

Felhasználó profiljának megtekintése
Mitikus lény
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Skrionya & Arhodan   ₰ Vas. Dec. 31, 2017 4:35 pm
Skrionya & Arhodan
Szavaira egészen meglepődöm.
- Téged megtámadtak valaha? De kik és miért? - kérdezem teljesen értetlenül. Hiszen ő nem eszik embert... Csak bálnákat, nagyobb állatokat. Az emberek a félfogára sem lennének elegek. Tehát önvédelem nem lehetett a részükről. De akkor meg..? Ennyire rosszak volnának? Ez a kérdés visszahangzik a fejemben. A félvérek félig halandók. Talán ettől a romlástól akar ennyire távol tartani a nővérem.
A lakhelyére érve mindent megnézek magamnak, amit lehet. Kérdésemre válaszol, miközben az ágyon heverészik. A magyarázatából arra következtettem, hogy ez egy jobb minden-tudás-tárgya. Ugyan az, csak nagyobb és kitartóbb! Mosolyogva feküdtem az ágy másik felére, míg ő betakarózott, én a plafont is megcsodáltam, aztán felé fordulva újabb kérdésekkel bombáztam. Végül elgondolkodott és felkelt. Szinte felpattantam én is, figyeltem, ahogy ruhát teremt magára, sőt, még rám is! Megnézegettem a ruhámat, aztán felpattanva az ágyról követtem őt az asztalhoz. Amikor mondta, hogy olvasni fogok tanulni, teljes lelkesedéssel vetettem bele a tanulásba. Hamar rá is koncentráltam, így könnyű volt a tanulás.
Szerintem éjszakába nyúlóan tanultunk. A minden-tudás-tárgyával is segített oktatni, én pedig átszellemülten szívtam magamba a tudást. Kérdésére lelkesen elmosolyodom.
- Ezt! Az A "betűt". - igen, tanulás alatt sikerült azt is a fejembe "vernie", hogy ezek nem rúnák, hanem az ő nevezetükben, ezek betűk. Persze egy pillanatra elbizonytalanodtam és kérdőn pillantottam a mentoromra, hogy jó-e a válasz. Még gyakorolnom kell ahhoz, hogy teljesen, magabiztosan mondhassam ezeket.


A nevem amúgy mindenhol rosszul van leírva. xD • Nightsongmade by Roni

Felhasználó profiljának megtekintése
Mitikus lény
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Skrionya & Arhodan   ₰ Szer. Jan. 03, 2018 1:33 pm

Skrionya && Arhodan
Ide jöhet valami kis idézet vagy akár törölheted ezt a részt



Én is meglepődöm a kérdése hallatán, a hajamba túrok és szomorúan mosolyodom el, ebből is látszik,hogy mennyire fiatal, hogy mennyire keveset tapasztalt.
~Igen. Az emberek ahogy fejlődni kezdtek, úgy kezdtek félni, először még csodálatos lény voltam, aztán ahogy fejlődtek és jött az egy istenük, minden mítikust, természetfelettit félni , és gyűlölni kezdtek. A gyűlölet és a félelem, pedig agressziót szül, különösen igaz ez az emberekre, a halandókra. Az állatok nem ölnek azért mert ez torz módon kielégíti az állatias ösztöneiket, mi azért ölünk, mert éhesek vagyunk, legalábbis a ragadozó fajta. Míg az ember, némelyik beteges vonzalmat érez az agresszió iránt, jó érzéssel tölti el őket, hogy látják a másik szenvedését. Öltem halandókat én is, de önvédelemből, mert megtámadtak. Egy idő után pedig úgy láttam ,hogy a valódi alakomtól rettegnek, viszont nem akartam , hogy folyvást támadjanak, ezért találtam ki magamnak ezt az alakot. Most pedig… bár itt vagyok ebben az alakban, de olykor a kisugárzásom miatt nem mernek nyitni felém az emberek. Megérzik még így is hogy nem közülük való vagyok.~
Kicsit belelovalltam magam a magyarázkodásba, addigra meg is érkeztünk a barlangomhoz, és átváltoztam, emberi alakba, figyeltem ahogy mindent megnéz magának, tényleg olyan volt mint egy gyermek. Nekem aki az emberiséggel fejlődtem, és érdeklődtem irántuk kevésbé jelentett akkora meglepetést ezeknek a tárgyaknak a megjelenése.
Amikor pedig leülünk tanulni, örömmel veszem, hogy fogékony a betűkre, és tisztában van azzal is,hogy mi a különbség a betűk és a rúnák között.  Azt hiszem, titkon élvezem, hogy taníthatok, bár nyiltan egyelőre nem vallanám be, még akkor is ha tollal csikiznék a talpamat.
A ma éjszakai tanulás igazán hosszúra nyúlt, így nyújtózkodva kelek fel az asztaltól, és csont ropogtatva sétálok az ágyamhoz.
Diadalittasan mosolyodtam el, amikor újra szembefordultam vele.
- Igen az „A” betű van benne mindkettőnk nevében. – dicsérem. Elgondolkodva túrok a hajamba, ezek szerint betűvető és oktató könyveket kell rendelnem, ide az eperfarm címére jó lesz. Abból fog megtanulni olvasni.
- Pihenj most már egy kicsit, rád fér. – intettem az ágy felé, én egyelőre még nem tértem nyugovóra, a barlang szájához tartottam, és mint mindig, most is ott akartam lenni a napfelkelténél, mint Héliosz egyik darabja, imádtam a napfelkeltét, a bőröm ekkor arany színben pompázott, még az emberi alakomban is, és lehetetlenül forró voltam, nem akartam elmulasztani ezt az érzést. Menet közben még az alsónadrág is lekerült rólam, az úgyis elégne a testem forróságában. Bár nem bántam, ha utánam settenkedett is akár. Kezdtem egyre pozitívabban látni a helyzetem, bár… továbbra is voltak fenntartásaim az ellen, hogy ő legyen az ágyasom, még ha régies kifejezéssel élek is, de nem akartam, e felett még nem tudtam napirendre térni.


És még én tanítalak írni, olvasni XD  17
Dragonwing
made by Roni



A hozzászólást Arhodan összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Jan. 03, 2018 8:39 pm-kor.
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitikus lény
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Skrionya & Arhodan   ₰ Szer. Jan. 03, 2018 7:47 pm
Skrionya & Arhodan
Csendesen hallgatom a meséjét életének egy részéről. Már is többet tudtam meg róla. Azért nem igazán értem, mi azaz egy isten dolog, amiről beszél. De valami olyan, ami miatt az emberek egyik percről a másikra megutálták. Vajon ez nálunk is előfordulhat? Tehet egy isten arról, hogy mindenki utálja Arhodant? Ez ellen mit lehet tenni?
A barlangjában áttanulom az egész éjszakát. Egész gyorsan megy, bár tudom, hogy sok gyakorlás kell még ahhoz, hogy tökéletes legyen az olvasásom. Főleg, hogy csak az abc elejét vettük. Hodan felkel, örömittasnak tűnik, ahogy megadom, az ezek szerint helyes választ. Én is megkönnyebbülök, bár tényleg nem ez volt a legnehezebb dolog a világon. Ezután arra kér, hogy aludjak, és ő pedig kimegy. Én viszont még zsizsegek. Az ágyra fekszem, de nem bírok aludni, forgolódom, ruganyos tetején ugrálok egy sort, aztán ki megyek Hodan után. Lendületem azonban megáll, mikor meglátom őt, és inkább vissza is húzódom a barlang egy kiszökellése mögé és onnan lesem őt. Szemeimben tükröződött aranyló alakja. A nap úgy töltötte be a barlang száját, mintha csak Hodan aranyló aurája lenne. A férfi úgy csillogott, aranylott, mintha csak az istenek épp most helyezték volna őt elém. Nehéz körbe írni a látványt. Izmain feszülő bőre aranyként csillogott, kisugárzása erős és hatalmas. A hő körülötte megremegteti a levegőt, amitől az egész olyan lesz, mint egy tünékeny álom, egy apró illúzió, amely bármikor eltűnhet. Tátott szájjal, szinte pislogás nélkül néztem, ahogy az isteni alak magába szívta a Nap sugarakat. Ahogy néztem ezt az isteni jelenséget, ezt a megzabolázhatatlan, csodálatos erőt, ezt a tiszta, féktelen energiát, szinte könnyek szöktek a szemembe és lábaim megremegtek. Engedve nekik térdre estem a magasabb entitás előtt. És az emberek megakarták ölni őt? Egy ilyen varázslatos lényt? Egy ilyen gyönyörű, isteni szikrát? Az emberek miért gonoszak? Miért tennének ilyesmit?
Térdre esésem után kezeimre támaszkodva meredek fel ámultan a férfire.
- Olyan gyönyörű... - suttogtam magam elé, miközben a kép lassan elhomályosodott. Gyomrom, torkom összeszorult, szívem hevesen dobogott, s még is alig vettem levegőt. Ez a látvány, ez az érzés egyszerűen... Annyira lenyűgözött, annyira csodálatos... soha nem láttam még ennél szebbet.



Még mindig rossz Very Happy Skironya-nak írod. Úgy ejtik, hogy Szkri-Onía. Te Szkí-Róniát írsz. Very Happy (hátha kiejtés segít xd) • Nightsongmade by Roni

Felhasználó profiljának megtekintése
Mitikus lény
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Skrionya & Arhodan   ₰ Hétf. Jan. 08, 2018 11:35 pm

Skrionya && Arhodan
Ide jöhet valami kis idézet vagy akár törölheted ezt a részt



Éreztem a rokonaimat, a családtagjaimat és tudtam, hogy mind életben van, élnek, biztonságban vannak. Persze ez az érzés csak a Hélioszi fajtársaimra terjed ki. A forróság szikrázott körülöttem, ez nem az a fajta szikrázás, mint amikor a fémet kovácsolják. Az a fajta, amikor a forró nap izzik a távolban, olyasfajta amely miatt a délibábot is szokták látni az emberek. Én mégis szeretem az akkora forróságot. Télen el szoktam menni az Arizónia-i sivatagba, ott jó meleg van, tetszik a légkör. Jól esik ott elütni a szabadidőm.
Aztán meghallom azt is, ahogy Nya közeledik, nem tudok megfordulni, képtelen vagyok elszakadni a napfelkeltétől, főleg amikor így töltekezem vele, de hallom a neszezését, ahogy elakad a lélegzete, tisztában vagyok vele, hogy a közelben van. Csak a fejem fordítom kissé oda,de mégsem pillantok teljesen hátra.
Amikor a nap már felkelt, az izzásom is alább hagy, kis ideig még állok egyhelyben, és magam elé pillantok, le a szikla párkányra, nyújtózkodom, nem tudom nem kiengedni a kacagásom, amely szintén kitör belőlem. Jókedvű vagyok, vidám és pozitív, én sem vagyok álmos, már csak a töltekezés miatt sem.
Sarkon fordultam és elindultam a barlang mélye felé, közben Nyat keresem minden kiszögellésben, az egyikben meg is találtam, és meglepődve , aggódva térdeltem le mellé, úgy ahogy voltam, meztelenül. Aggodalmasan vettem szemügyre az arcát, sírt, áhítattal vegyes sírás? Vettem egy nagy levegőt, és elzártam ezzel a légző gyakorlattal a testembe az imént felgyülemlett forróságot, épp csak forróbnak éreztek az emberek így is maguknál. Verejték mirigyek híján pedig nem is izzadtam, s úgy büdös sem voltam mint ők, ha egyszer nyomtam magamra valami emberi pacsulit, annak a szaga hosszan érződött rajtam, a hüllők rejtőzködő képessége, hogy szagtalanok, képesek a környezetükbe olvadni a testük befedésével is.
- Skrionya? – megérintettem a vállát – Jól vagy? Beszélj hozzám! –  a hangom kérlelő volt, én pedig óvatos voltam vele. – Fáj valamid? A forrásod? Éhes vagy? Beütötted magad? –  igen, a suttogását nem igazán hallottam, nos nem mintha egyébként hegyeznem kellene a fülem bármire is, de elég volta tudat, hogy itt van a közelben, nem csámborgott el. Eszembe se jutott, hogy a korábbi jelenet rendítette meg.

Most már remélem jó lesz  1  •
Dragonwing
made by Roni

Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom

Témanyitás₰ Tárgy: Re: Skrionya & Arhodan   
Ugrás: