#Threesome





Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!


Zászlófoglaló
Kékek
8
Pirosak
0

(frissítve: 02.13–12:25 )


Fontosabb hírek
Megnyitottunk: 2017.11.16
Jelenleg nincsen korlátozás az oldalon
Időpont: 2017 nyara


Statisztika
Fajok
Félvérek
14
18
Istenek
5
6
Mitikus lények
2
5
Összesen
21
28



Társalgó
Discord



Itt tartózkodnak

Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég :: 1 Bot

Keaden Hancrow, Maya Downey






A legtöbb felhasználó (28 fő) Csüt. Nov. 16, 2017 7:54 pm-kor volt itt.




Félvérek
Isten
Zeusz
2
0
Hadész
1
2
Poszeidón
1
2
Athéné
0
2
Aphrodité
0
4
Arész
0
2
Apollón
3
1
Hermész
1
1
Démétér
1
0
Dionüszosz
1
0
Héphaisztosz
1
0
Egyéb
2
4


Utolsó bejegyzések
Írta  Damian Park
Today at 9:02 am

Írta  Maya Downey
Yesterday at 3:24 pm

Írta  Arian Sagong
Kedd Feb. 20, 2018 11:12 pm

Írta  Eliphas Thorne
Kedd Feb. 20, 2018 1:21 pm

Írta  Eliphas Thorne
Vas. Feb. 18, 2018 10:31 pm

Írta  Galen Dyson
Vas. Feb. 18, 2018 1:45 pm

Írta  Skrionya
Vas. Feb. 18, 2018 12:37 pm

Írta  Skrionya
Vas. Feb. 18, 2018 12:33 pm

Írta  Elise Parker
Vas. Feb. 18, 2018 11:44 am

Az oldal designját a Specto közremüködésével Overtherainboo (aka Medúza) készítette. A leírásokat, szövegeket Keaden Hancrow és Hadész munkája. Ami a fórumon és azon belül található önálló szellemi értéket képvisel ezért kérjük ne lopd el. Ha mégis megtetszene valami és képtelen vagy nélküle élni vedd fel a kapcsolatot az Adminokkal.

#Threesome

Témanyitás₰ Tárgy: #Threesome   ₰ Vas. Dec. 24, 2017 8:38 pm
Apró nyögések szakadnak ki a számon, ahogy próbálok egy kicsit kényelmesebb pozíciót felvenni. Hogy mi történt az éjszaka, még magam sem igazán tudom… az emlékeim elég homályosak, de az biztos, hogy nem itt kéne lennem. És hogy hol vagyok? Az erdőben nagy valószínűséggel, egy hálóban. Nem igazán tudom, hogy igazán kerülhettem ide, de nagyjából fél órás vergődés és kiáltozás után, már nem igazán hittem, hogy egyhamar valaki ki fog szabadítani innen. Őszinte leszek. A jelenlegi pozícióm megmutatta mekkora súlyom is van jelenleg a szárazföldön, ami eléggé kiábrándító kissé. A súlyos halfarok volt fölül, míg én görnyedt háttal próbáltam valahogy ezt a hatalmas izomköteget kicsit levinni, hogy ne minden súly a gerincemre nehezedjen. Bár a fészkelődésemnek jószerével csak annyi lett a vége, hogy sokkal jobban begabalyodtam a fogságomba, mint az elején… remek… nem tudom miért érdemeltem ezt ki. Kheirón figyelmeztetett, hogy legyek óvatos a Hermész-bungalló lakóival, mert igazi rossz csontok, de sosem hittem volna, hogy addig képesek elmenni, hogy az éjszaka közepén vízbe merüljenek és búvárkodva megkeressék az otthonom, csak hogy kifogjanak és felakasszanak valahol… kicsit azért fáj a tudat, hogy valamilyen szinten lényegében a diákjaim tették ezt velem, és mint tanár, vagy „kiképzős” ez azért elég rossz érzés…
- Eh… azt hiszem, kezd elérzéstelenedni a karom… eh… már émelygek is remek… - sopánkodok csak úgy magamba – Muszáj, kiszabadulnom, vagy itt fog elérni a vég…
Végül utolsó lélekerőmmel úgy döntöttem, hogy ideje átváltani a G tervre. Vagy lehet már H… Mindegy. Kebleimet takaró kagylókat (melyek melltartóként funkcionáltak) levéve, jószerével a fejem feletti kötelet kezdtem el reszelni, a kagyló héjával óvatosan. Jól tudtam, hogyha túl durva vagyok a kagyló semmi perc alatt eltörik, illetve ha ez fémmel megerősített háló semmi esélyem a szabadulásra, de ez maradt az utolsó reményem!
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitikus lény
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Re: #Threesome   ₰ Vas. Dec. 24, 2017 11:47 pm
Elaila & Arhodan
Egészen csendesen haladtunk az erdőben a liget felé. Eljött a napja, hogy haza térjek. Ennek több oka is van, az első az, hogy megígértem, hogy a vadászok holdja előtt mindig visszamegyek. A második az, hogy sosem lehetek túl sokáig távol a forrásomtól, különben kiszáradok. Fel kell frissülnöm, fel kell töltődnöm éltető vizemmel. Arhodan mellettem sétál, most emberi alakjában. Kevésbé feltűnő, mint a sárkány, bár imádom nézni azt a valóját. Olyan... bestiális. Mágikus. Igéző. Sok állatot ismerek, de ő egyszerre az is, és nem is. És egyszerre több, mint bármi és bárki, még is kevesebb az isteneknél. Olyan, mint... nem is tudom. Tényleg, olyan, mint a folyékony láng, amelyet használ. Pusztító, és kaotikus alapjáraton, de meglehet zabolázni. Ő pedig hol meg tudja zabolázni ezt az erőt, hol nem. A kezdetben heves kitörése erre a következtetésre juttatott. Azóta eltelt egy kis idő. Megismertem lakhelyét, életvitelét, és nem bántam meg a döntésem, noha izgatott voltam az elém tárulkozó jövőtől és lehetőségektől.
Séta közben gondolataimról hangok terelték el a figyelmem. Fáradt nyöszörgés, valami segélykérés talán, s valami furcsa, reszelős hang. Arhodanra nézek, és biztos vagyok abban, hogy ő is hallja, sőt, talán érzékeny orrával még érzi is, hogy merre van az, aki mindezt kiadja magából. Lépteim abba az irányba fordítom, s nem kell sokat mennünk ahhoz, hogy meglássam azt a szerencsétlen nimfát, akit egy hálóval aggattak fel egy fára. Elkap a düh. Az érzelem, amelyre nővérem kifejezetten figyelmeztetett, hogy ne mutassam ki. Aprót nyelek, s közelebb sietek, szinte a lány alá szaladok.
- Hahó! Jól vagy? Nem sérültél meg? - kérdezem aggodalmasan. Látom, ahogy hal alteste ránehezedik, s azt is, hogy felsőteste meztelen, legalább is félig, mert az egyik kagyló ott van keble helyett a kezében. Nem jövök zavarba a látványtól, nekem is vannak melleim, nap mint nap szembesülök ahogy a sajátjaimmal, úgy a nővéreimével is.
- Ki tette ezt veled? - kérdezem aggodalmasan, s azt figyelem, hogy ő mennyire van kiszáradva. Egyet, nővéreim közül gond nélkül felismerek, így az igényeiről is tudomásom van. Mi van, ha későn értünk ide? Mi van, ha rosszul van? Segélykérően nézek Arhodanra, mert egyedül nem fogom tudni leszedni onnan.



Nu itten van • The Ancient & Arcanemade by Roni

Felhasználó profiljának megtekintése
Mitikus lény
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Re: #Threesome   ₰ Hétf. Dec. 25, 2017 1:09 am

Skrinya && Arhodan
Ide jöhet valami kis idézet vagy akár törölheted ezt a részt



Már egy ideje hallom a küszködést és a vergődést, tudom ,hogy másfele is ellehetne jutni a nimfák erdejéhez, de direkt választom ezt az utat. Mindenre kíváncsi vagyok, ezért is jöttem erre, az oldalamon az új koloncommal. Még mindig nem tudom, hogy hányadán állok vele, de két hét eltelt az első találkozásunk óta, és még mindig nem ettem meg. Ez azért azt hiszem, hogy kedvező helyzet. Egyelőre megfigyelő állásba helyezkedtem, őt tanulmányozom, hogy miféle jellem, típus, mit szeret, mit kedvel, és mi az ami lázba hozza, a nyilvánvalóan meztelen testemen túl, persze az emberi alakomért is oda van, ám a sárkány alakom egyenesen lenyűgözi és ez kicsit legyezgeti is a hiúságomat. Van egy egyszemélyes rajongó táborom. Aki mer a közelemben tartózkodni és nem retten vissza tőlem. Rosszabb napjaimon, amikor igazán borongós a hangulatom, még az emberek sem mernek a közelemben jönni az ő világukban.
Éles szaglásommal azonnal megérzem,hogy Nya-t elkapta a düh, és az arcán is látom az átfutó érzelmeket, ahogy mellé sétálok. Felismerem a fán függő sellőt, távolról már láttam, a tábor egyik oktatója, s meg is lep, hogy idefent találom, ennyire bent az erdőben ráadásul, távol a vizétől. Azért ez a dolog igazán aggasztani kezd, mi van ha nem tévedünk erre? Rajtunk kívül pedig csak a természet és az állatok vannak jelen. Nem érzem a félvérek szagát akik idehurcolták, távoliak már a szagok, ám nem annyira, hogy ne tudjam szétválasztani azokat egymástól, s különböztessem meg őket. Egyetlen jellegzetes aromát érzek mindben, a Hermész házra jellemzők kipárolgása az ami megfog és ajkamat fintorba húzva lépek közelebb. Nem a jelenetnek szól a fintorom, hanem a tudatnak, hogy ilyenre képesek az istenek gyermekei. Tiszteletlenül bánnak egy olyan lénnyel, aki veszi a fáradtságot és tanítja őket, meg egyébként is! Hogy merészelik, nevetség tárgyává és életveszélyes helyzetnek kitenni egy magatehetetlen lényt?
- A táborlakók. –.válaszolom a fent lógó alak helyett. Közelebb lépek, és beállok a sellő alatt, jól betájolom az esés helyét, és megfogom a sellő vállait, igazából izgathatna, hogy meztelenül látom, de nem tudom, mégis csak egy sellő, lábak nélkül, ám azért kicsit mégis különleges, mert én magam olyan mélyen sosem jártam a vizekben, hogy találkozzak velük közelebbről.
Megfogtam a vállait, majd elrugaszkodtam a földtől, ezután az egyik kezemet az uszony hajlatába csúsztattam, és pár méterrel arrébb értünk földet, ugrás közben eltéptem a testét tartó kötelet, bár a vége még ott lógott az uszonyán. Amikor földet értünk, letérdeltem és leültettem a földre. Az egyik kezem a vállán pihent, majd elengedtem. Felőlem el is dőlhetett, de megtettem amit kellett. Nem fogom pátyolgatni, arra itt van a nimfa. A szemeimet végig futtattam még egyhelyben állva az uszonyán és Nyara pillantottam.
- Ki van száradva, vissza kellene vinni a tóba, ha nem tanít, általában ott lakik. – adom a tanítványom tudtára. – Belefér ennyi kitérő? – .elvégre neki is fontos, hogyő is hazatérhessen a saját forrásához.

Még mit nem? XD jó a tűzzel játszani, ugye? • Dragonwing
made by Roni

Felhasználó profiljának megtekintése
Témanyitás₰ Tárgy: Re: #Threesome   ₰ Szer. Dec. 27, 2017 12:47 am
Hogy meglepődtem azért, mert hirtelen hozzám szóltak? Hát nem tudom… talán… talán igen… Talán nagyon is igen… Talán annyira, hogy egészen fel is sikkantottam, meg lehet, hogy emellett még a kagylót is kiejtettem a kezemből. Igen… igazából… ez történt. Szégyenletes, de hát, na. Nem tehetek róla… a sokévnyi szörnymegfigyelésekből adódóan tudom, hogy nem feltétlen jó dolog, ha valaki meglep hátulról, vagy legalábbis csak a vakfoltodból. Így nagyjából érthető is a reakcióm, hisz nem nagyon voltam abban a helyzetben, hogy ellenkezzek bárkivel is. Kicsit félve nézek (legalábbis próbálok) hátra, mert nem igazán figyeltem arra, hogy mit is kérdezett, végtére is nem ezzel voltam elfoglalva ekkor még. Mikor látom, hogy az érkező párosnak nem voltak ártó kisugárzásai, szándékai, azért kicsit megnyugodtam, bár azért kicsit azért még mindig kényelmetlenül érzem magamat, így kiszolgáltatva mindenkinek, de mint kiderült, nem csak rossz gondolataik nem voltak, hanem épp segítőkészek voltak. Éreztem, hogy nem egyszerű félvérek, vagyis nagy valószínűleg mitikusok, ahogy én is, de az ő esetükben, emberi alakban nem olyan könnyű a dolog, mint a sellőknél… így nem tudtam, hogy mit szóljak, és igazából a nő kérdésére se nagyon tudtam több dolgot mondani, mint a férfi, aki látszóan valamilyen szinten kicsit mérges valamiért. Vagy nem és csak rosszul érzem. Mindenesetre végigfut a testemen a hideg (a szokatlanul meleg tenyere ellenére is), ahogy bőrömhöz ér. Nem tehetek róla, eddig nem sok férfi érintett meg eddig, hisz több ezer méter mélyen éltem életem nagyobbik részét, ahol nem igazán fordul meg más atyánkon és Posszeidón bácsin kívül. A sima kézfogást és hasonlókat már megszoktam, de a sima érintés… olyan… fura. Kissé kényelmetlenül érint, mikor ölbe vesz, eléggé zavarba jövök és kénytelen vagyok félrefordítani a tekintetem. Kicsit rosszkor is jött, mert, ahogy megugrott, a szívem egy ütemet biztos, hogy kihagyott. Felsikkantok, és átkarolom, amennyire tudom és hagyja háló (legalábbis, megpróbálok belékapaszkodni) és addig el sem engedem, amíg el nem enged. Mikor végre megteszi eléggé kipirult arccal pihegek, és morcosan nézek rá, szinte már gyermetegen fel is fújom arcomat, majd sóhajtok.
- Köszönöm a segítséget, de legközelebb kérlek, szólj, mielőtt ilyet csinálsz… könnyen rám lehet hozni a frászt… - mondom, majd megpróbálom sziszegve lefejteni magamról a hálót.
Igazából nem igen tűnt fel a hálóból való kiszabadulás után, hogy a teljes kagyló”ruházatom” lejött. Mondjuk érthető, hisz össze vannak kötve és mégiscsak szétkötöttem az összetartó zsinórt, így nem volt mi helyén tartsa őket. Viszont, ha észre is vettem volna, a dolog akkor se zavart volna, hisz két mitikussal voltam egy helyen, hisz érzem rajtuk. Biztos sok sellőt láttak már alap”öltözékükben”. Fájón húzom végig az ujjam a kicsit kiszáradt farkamon, vizsgálgatva a kárt.
- Áú..áú.áúú….. eh… leszakadtak a pikkelyeim… - mormogom magamba, majd a férfihoz és a nőhöz fordulok – Tudom, hogy szemtelen kérés tőlem és hálásnak kéne lennem azért is, amiért leszedtetek, de nem tudnátok elvinni a legközebbi forráshoz, vagy vízlelőhelyhez? Bocsánat ezért a teherért, de ugye nincsenek lábaim.. ha el tudnátok juttatni egy vízlelőhelyhez, onnantól már boldogulnék azthiszem… - nézek rájuk kérlelően, főleg a férfira, mert ha a legtöbb női mitikus a tábor területén az vagy hárpia, vagy valamilyen nimfa, amik nem igazán bírnának el sajnos engem.
Elég szép súlyom van karcsú testalkatom ellenére, a csúszós (ami jelenleg sajnos inkább koszos és enyhén csúszós) haltestemről ne is beszéljünk. De úgy tűnt a férfit nem zavarja az a kicsit sikamlós nyák, ami alsótestem borítja. Biztos sokat horgászott és hozzá van szokva, hisz a halaknál is megfigyelhető eme jelenség. Mindenesetre kicsit nyugtalanul várom a válaszuk.
Felhasználó profiljának megtekintése
Mitikus lény
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Re: #Threesome   ₰ Szer. Dec. 27, 2017 12:29 pm
Elaila & Arhodan
A lány megijed tőlünk, nem is csoda. Ahogy fel van rakva oda, mint valami... csali. Felkínált étel a vadak és a szörnyeknek. Szörnyen dühös vagyok. Rettentően! Fortyog bennem a harag! De leplezem az arcomon, azon inkább az aggodalom  jelenik meg rajtam.
- Persze, hogy belefér! - válaszolom a sárkánynak, miközben nézem, ahogy közelebb lép hozzám és a másik nimfához. Figyelem, ahogy Hodan leszedi az ágról a lányt és leteszi a földre. Én már sietek is oda és segítek róla leszedni a hálót. Nehéz, mert eléggé bele van gabalyodva, de végül sikerül, aztán végig pillantok altestén. Elég csúnyán elintézte őt az idő és a háló.
- Ha rajtam múlik, nem száradsz ki, ne aggódj. - szavaim után koncentrálok, s a környező növényekből és földből elvonok annyi vizet, hogy azoknak nagy bajuk ne legyen, de elég legyen ahhoz, hogy az egész lányt beterítsem vízzel. Mintha csak egy vödörrel locsolnék rá. A cseppek kiválnak a levelekből, kövek közül szállnak fel a levegőbe, ahol összegyűlnek, s íves úton haladva a levegőben a nimfa testére csorog enyhe vízsugár képében. Nem hagyom a földre folyni, a teste körül tartom, mint valami hidratáló buborékot.
- Elvisszük őt a tóhoz? - pillantok fel Arhodanra.



Nu itten van • The Ancient & Arcanemade by Roni

Felhasználó profiljának megtekintése
Mitikus lény
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Re: #Threesome   ₰ Vas. Jan. 07, 2018 1:01 pm

Elaila && Skrionya && Arhodan
Ide jöhet valami kis idézet vagy akár törölheted ezt a részt



Érzem, hogy kirázza az érintésem nyomán a hideg a testét, épp ezért nem fogom tovább érinteni a szükségesnél. Így amint leteszem a földre, hátrább is húzódom tőle.
A feddést hallva felvonom a szemöldököm.
- Ugyan kérlek, legközelebb inkább megsütlek és megeszlek, az kevesebb macerával jár. – vetem oda foghegyről. Ha ezt köszönetnek szánta nagyon rosszul csinálta. Még én teszek szívességet neki, hogy leszedem innen, és ő van felháborodva, különben sem én tehetek arról, hogy ilyen helyzetbe került.
Sérti a büszkeségem, hogy figyelembe sem veszi a felajánlásom, inkább a maga feje után megy, utálom, ha nem hallgatnak meg, ez felbőszít, utána meg még morcosabb leszek, amikor látom, hogy tiszta nyálka lesz. Hogy fogom én így elvinni a tavába?! Megmasszírozom a halántékom, és felsóhajtok.
Még vízesebb és még sikamlósabb lett, akár a halak, vagy a bálnák akikkel táplálkozom.
- Elviszünk, de lehetőleg ne sikíts, és ne ficánkolj, a számban foglak tartani. Csak egy rossz mozdulat és a bendőmben kötsz ki, és a méretedből ítélve, még csak rágnom sem kell rajtad, egyben lecsúszol.
~A tetejében zamatosnak is tűnsz, kissé porcosnak, de könnyen fogyaszthatónak~
De ezt már csak gondolatban tettem hozzá, azt pedig egyáltalán nem ,hogy saját fajomba a mitikus lényekhez tartozó alakokat nem igen eszek, próbálom nem megenni őket, mert kevesen vagyunk, és ritkák. Valaminek a lenyomatai, vagy valakinek a keze munkája, akik különlegeset és egyedit akartak alkotni.
Hátrább lépkedtem és átváltoztam, könnyedén és gyorsan, körbe vett az arany fényű ragyogás, majd a következő pillanatban egy fekete vöröses árnyalatú négy lábú sárkány állt a páros előtt, nyújtózkodtam, mindig jól esett nyújtózkodni, centiről centire nyújtottam minden izmomat és még kicsit bele is markoltam a puha földbe a talpam alatt, a hatalmas karmos lábaimmal. Felmorrantam és éles sárkány szemeimmel pillantottam a sellőre, majd Nyara.
~Most bekaplak, az egyik fogamban megkapaszkodhatsz, de komolyan ne ficánkolj, és kerüld el a torkom végében levő himbálózó dolgot, vagy megsütlek~
Könnyen betartható szabályok azt hiszem, és ezeket a gondolataimat meg is osztottam a nimfával és a sellővel is egyaránt.
Kitátottam a számat és oldalra fordítottam a fejem, sosem volt még kölyköm akivel tudnám is, hogy hogyan kellene bánni, de igyekeztek minél óvatosabban bele tenni a számba, elvégre nem haraphatok rá, nála ez a nagyobb probléma. Nem ehetem meg, egy természetes ösztönt kellett visszatartanom azzal, hogy belekerült a számba, és a dolgon egy cseppet sem javíott, hogy ennek ellenére finomnak éreztem az ízét, még úgy is hogy vízburok vette körbe az altestét.

Még mit nem? XD jó a tűzzel játszani, ugye? • Dragonwing
made by Roni

Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content

Témanyitás₰ Tárgy: Re: #Threesome   
Ugrás: