Tatia xx Clyde





Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!


Zászlófoglaló
Kékek
1048
Pirosak
985

(frissítve: jan. 21. - 11:08)


Fontosabb hírek
Megnyitottunk: 2017.11.16
Jelenleg nincsen korlátozás az oldalon
Időpont: 2017 nyara


Statisztika
Fajok
Félvérek
12
17
Istenek
5
5
Mitikus lények
2
6
Összesen
19
28



Társalgó



Itt tartózkodnak

Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Eliphas Thorne, Maya Downey






A legtöbb felhasználó (28 fő) Csüt. Nov. 16, 2017 7:54 pm-kor volt itt.




Félvérek
Isten
Zeusz
2
0
Hadész
1
2
Poszeidón
1
2
Athéné
0
1
Aphrodité
0
4
Arész
0
2
Apollón
3
1
Hermész
1
1
Démétér
1
0
Dionüszosz
1
0
Héphaisztosz
1
0
Egyéb
2
4


Utolsó bejegyzések
Írta  Mina Fladorphae
Vas. Jan. 21, 2018 11:52 am

Írta  Mina Fladorphae
Vas. Jan. 21, 2018 11:50 am

Írta  Keaden Hancrow
Vas. Jan. 21, 2018 11:01 am

Írta  Keaden Hancrow
Szomb. Jan. 20, 2018 7:08 pm

Írta  Mina Fladorphae
Szomb. Jan. 20, 2018 5:32 pm

Írta  Damian Park
Szomb. Jan. 20, 2018 12:42 am

Írta  Ivis
Pént. Jan. 19, 2018 10:50 pm

Írta  Daniel Holloway
Csüt. Jan. 18, 2018 6:38 pm

Írta  Damian Park
Csüt. Jan. 18, 2018 11:10 am

Az oldal designját a Specto közremüködésével Overtherainboo (aka Medúza) készítette. A leírásokat, szövegeket Keaden Hancrow és Hadész munkája. Ami a fórumon és azon belül található önálló szellemi értéket képvisel ezért kérjük ne lopd el. Ha mégis megtetszene valami és képtelen vagy nélküle élni vedd fel a kapcsolatot az Adminokkal.

Tatia xx Clyde

Félvér
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Tatia xx Clyde   ₰ Kedd Jan. 02, 2018 4:56 pm



- CLYDE! HOVA RAKTAD A KEDVENC ZOKNIMAT?!
Bonnie lenyűgöző pontossággal vágott hozzám egy szempillaspirált - vagy ez volt kéznél, vagy fétise volt szépségipari termékekkel dartsozni -, hogy az beleálljon az egyik orrlyukamba.
- Jesszus! - sikkantott fel. - Bocsánat, nem akartam, hahaha... - és két kezével legyezőszerűen csapkodott az arca előtt, hogy még azelőtt szemébe szárítsa a nevetéstől felgyülemlett könnyeket, mielőtt azok kikívánkoznának, hogy elrontsák a hozzám vágott pálcával magára varázsolt mesterművet.
Bonnie a tükör előtt ült, ölében mindenféle kencével, amit legszívesebben megetettem volna vele, meg a drágalátos barátnőivel. Sőt, leginkább velük, mert úgy tukmálták a húgomra ezeket a szarokat, mint az aluljárós kereskedők az eredeti dzsuliarobertsz parfümöket, amiket gyanús táskákból kapkodtak elő, és úgy fújkáltak vele, mintha az életük múlna rajta.
A spirál kiesett az orromból, ahogy függőlegesbe került, és csúf, fekete pacát festett a hálózsákomra, hogy legyen rajta még valami a másik háromezer ismeretlen eredetű folt mellett.
- Bon... Mi a jó büdös francot csinálsz egyáltalán? - pislogtam rá tekintetemmel megkérdőjelezve épelméjűségét, és az orromhoz nyúltam, hogy kifikázzam magamból a fekete sminket.
- Bocsi - vinnyogta, közelebb férkőzött, az ágyamba mászva, és nyálas hüvelykujjával letörölgette az arcomat, hogy ne nézzek ki Hitlernek az orrom alatti fekete cuccal. - Eskü, nem ezt akartam - vakarászott még mindig nevetgélve. - Kész. Na, de... hol a kedvenc zoknim?
- Honnan tudjam? Azt sem tudtam, hogy van kedvenc zoknid. Azt sem tudtam, hogy létezik olyan ember, akinek van kedvenc zoknija.
Mi a fasznak, nem mindegy melyikbe gombázik bele a lábad? Eszem megáll, milyen idióta nők léteznek.
- Van! Az a világos, rajta a sötétebb csíkokkal.
- He? Fingom nincs. Egyébként hol vannak a többiek? - kérdeztem színpadiasan körbekémlelve, miután feltűnt, hogy rajtunk kívül senki nem szívja a Hermész lakosztály mindig pállott légkörét. A falaink másik oldalát pedig nem baszkodják faltörő kossal, mintha a középkorban lennénk. Néma csend. - Mondd, hogy kihalt a tábor, és csak mi éltük túl! - pislogtam rá széles vigyorra húzva a számat.
- Lökött! - paskolt pofán, mire grimaszolva arrébb húzódtam. - Öltözz fel, már mindenki elment reggelizni. Nem keltettelek fel, mert nem akartam, hogy siettess, amíg sminkelek.
- Különben minek sminkelsz? Tetszik valami srác?
Mivel nem kaptam választ, gondoltam igen. Magamra kapkodtam a ruháimat, meg egy világos zoknit, ami kicsi volt rám, és a szárán sötét csíkok húzódtak.
- Jössz már? - indultam meg, visszapislogva rá az ajtóból.
- Igen, igen, megyek már, bocs... Te... CLYDE, AZ AZ ÉN ZOKNIM!

Egy gyors birkózás, egy kínos zoknicsere, és még öt perc siessünkmár múlva megjelentünk az étkezőben. Bonnie vigyorogva intett kettőt, és már húzta is el a csíkot néhány barátnője irányába, mintha ők lettek volna a jófej, kedves, szeretetreméltó testvérei, és nem mondjuk egészen véletlenül én. Azért továbbra is csodás testvér módjára a húgomnak szánt szidalmazó pillantásokat is bezsebeltem a sajátjaim mellé Kheiróntól, akinek nem tetszett, hogy akkor toljuk ide a képünket, amikor a többség már a harmadik körét zabálja, és kerestem magamnak valami helyet.
Nehéz volt kiszúrni a barátokat, mert egyrészt, a legtöbbjét rühelltem, de akit nem, az is úgy nézett ki, mint a legtöbbje. Végül egy sötét, hullámokban gazdag hajzuhatag keltette fel lankadó figyelmemet. Felfedezése sunyi mosolyra húzta bamba számat, és elindultam felé, miközben kívántam magamnak két tányér pizzát, meg két üveg vizet.
Az egyiket leraktam elé.
- Helló erdőlakó. Nézd, kívántam neked egy pizzát, mert elképesztően aranyos vagyok - csaptam le magamat a mellette lévő üres helyek egyikére, és a saját pizzámmal az arcomban rávigyorogtam. - A víz meg jó a másnapra, alkoholt nem tudtam szerezni.


A hozzászólást Clyde Walker összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Jan. 02, 2018 11:15 pm-kor.
Felhasználó profiljának megtekintése
Félvér
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Tatia xx Clyde   ₰ Kedd Jan. 02, 2018 9:02 pm


• Seggfej & Tatia •
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem volt zavaros estém. Ami azt illeti, eléggé zavaros tegnapi napot tudhatok magam mögött. Csupán annyira emlékszek, hogy valami miatt nagyon ki voltam bukva és az erdőben, pár ital társaságában töltöttem az estét. Aztán felbukkant egy fiú.. Nem emlékszek a nevére, se arra, hogyan nézett ki, csak a kapkodó lélegzetvételére és ugyanígy az enyémre is. Nem szokásom erdőben csinálni, de ha már úgy hírlik rólam, hogy több f*szt fogtam, mint kilincset - ami igaz is -, akkor miért ne adhatnám meg a módját a másokkal való együtt hálásomnak? Különben is.. Nem mintha érdekelne, hogy hol csinálom, csak az, hogy csináljam. Legalább letudtam még egy fiút.
Mégse.. Mégse tudok elvonatkoztatni a törődőnek, kíváncsinak hallatszó hangjától. Titkon annyira jól esett. Nagyon, nagyon régen éreztem efféle törődést, nem is tudom, mikor érdeklődött bárki is irántam legutoljára. Saccolok.. Soha. Persze lehet, hogy csak én képzelem be a fiú kedvességét.
Valami oknál fogva, senki se mutat semmiféle kedvességet az én irányomba.. Na nem, mintha szükségem lenne rá. Csak alapvetőnek kéne lennie annak, hogy ha csulán egy ember, de akkor is egy ember érdeklődik irántam. Persze, nem csodálkozok azon, hogy én miért nem tapasztaltam soha ilyet..
Az érzelmek csak legyengítenek.
Ez a mottóm, a jelmondatom, eszerint élek.
Visszatérve a fiúra. Ha olyan, amilyennek képzelem, akkor is csak a szexre kellettem neki, és ez az én részemről is pontosan így van.
Ezekkel a gondolatokkal lépek be az étkezőbe, s minden tekintet rám irányul, mindenki elhalkul, még a tányér és az evőeszköz összekoccanása is abbamarad. Ezt egy mosollyal díjazom, de az hamar letörlődik, mikor meglátom, hogy egy lány - aki bizonyára új a táborban - az én helyemre ült le.
Indulatosan, mégis nőiesen mellé lépek.
A lány enyhén kreol bőrű, barna, egyenes haja a szemébe lóg, egyedül ül. A tankönyvekből ítélve Athéné leszármazottja.
- Szervusz, Tatia Mayfair. - nyújtom a kezem a lány felé, majd mielőtt megszólalhatna vagy belehelyezhetné a tenyerét az enyémbe, magam mellé húzom a karom és a szavába vágok.
- Megtennéd, hogy arrébb vonszolod a hátsódat a helyemről? - teszem fel kérdésemet követelőzően, mire a lány arrébb csúszik.
A kezeimmel mutatom, hogy még arrébb.
A lány addig, addig csúszik, hogy lassan leesik, de én tovább folytatom a mutogatást.
A lány bosszúsan feláll és a könnyeivel küszködve elmegy.
Csodálatos.
Amint leülök, újra hangzavar keletkezik a teremben. Zúg a vér a fülemben, próbálok a salátámra koncentrálni, de folyton a múlt éjszaka jár a fejemben, nem bírom kiverni onnan. Annyira idegtépő, hogy nem tudom felfedni a rejtélyes fiú kilétét.
Vagyis csak nem tudtam.
Meghallom az ismerős hangot, s a hang gazdáját is meglátom, mire elképedek. Clyde Walker. Hatalmas seggfej és Casanova hírében áll, mégis annyira titokzatos, senki se tud róla semmi érdekfeszítőt, csak annyit, hogy jó teste van és Bonnie Walker az ikerhúga.
Meglepődök, mikor leül mellém és egy-egy pizzát és üveg vizet rak le az asztalra.
De amin még jobban meglepődök, s megrémiszt, az a mondanivalója.
- Nem tudom miről hadoválsz, Walker. - próbálom tettetni a tudatlant, kisebb-nagyobb sikerrel. - Mellesleg.. Köszönöm. - köszönöm meg az ételt és italt, majd a pizzát - nagy nehezen - eltolom magam elől és inkább az íztelen salátámban lelem örömömet.
- Miben segíthetek? - teszem fel kérdésemet a fiú felé fordulva és iszok egy kortyot a vízből, amit hozott nekem.
Music | <33 | Clothes


❀ made by Roni ❀
Felhasználó profiljának megtekintése
Félvér
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Tatia xx Clyde   ₰ Kedd Jan. 02, 2018 11:14 pm



Tatia Mayfair haja vörös volt.
Vagy legalábbis ezt mondják.
És azt, hogy a vörös hajszín átkozottul ritka az emberek körében, szóval gondolom neki valami kivételesen rendkívüli lánynak kellett lennie.
Rendkívül okosnak, mondjuk, vagy rendkívül szépnek. Rendkívül viccesnek, vagy mondjuk rendkívül aranyosnak. Valamiért Tatia ezen tulajdonságok közül egyik sem volt rendkívül, ellenben rendkívül nagy ribanc volt, és rendkívül nagy hírnevet kaparászott össze magának apró, lányos kezeivel, mintha csak unalomból gyűjtötte volna, mint mások a bélyegeket. Mondom, még bélyegeket sem gyűjtött, tényleg nincs benne semmi rendkívüli.
Ennek ellenére, meg annak ellenére, hogy én még a fentebb említett rendkívüli lányokra is tökéletes, körzővel megszerkesztett ívben fostam - leszámítva Bonnie-t -, ott ültem Tatiával szemben, és vigyorogva vártam, hogy feleljen valamit, miután lenyelte a tányérjában burjánzó tölgyerdőt.
- Dehogynem tudod, a szexről beszélek, kicsi - rágtam párat, és megütközve bámultam, ahogy megvonja magától a pizzáját. Azzal az arccal, amelyikkel a korabeliek birodalmak összeomlását nézték végig. - Jobban ízlik a bokor, vagy mi van? - biccentettem a zöld szarjára, aztán rádöbbentem, hogy végül is nekem egészen addig mindegy, mit tuszkol le a torkán, amíg nem előttem térdelve teszi, szóval készségesen átpakoltam a szeletet saját tányéromra.
Szemeimmel pofátlanul vizslattam az arcát, ahogy kecske módjára legelészett, közben minduntalan utánpótlást küldve a számnak, ami konstans aprította a reggelimet. Emlékeztetnem kellett magamat, hogy ne essek túlzásokba, és a szar részt, a szélét, meghagyjam az isteneknek, és bedobjam nekik a tűzbe.
Kérdésére szemöldökeim szinkronban a magasba szökkentek. Pillantásom végigszaladt az arcán, mint amikor valaki más nyelven szól hozzád, és azt várod, hogy majd az arcára lesz írva a fordítás, és némán rágtam tovább. Végül nem is annyira rá figyeltem, elpislogtam a válla felett, hogy a tekintetem találkozzon Bonnieéval, aki szemlátomást új kedvenc pletykát avatott fel barátnői körében, és a kikosarazott pizzámat rá, hogy a történet középpontjában én állok, meg az előttem ücsörgő szürke... Akarom mondani vörös.
Bonnie szája valami "jesszus Clyde, kinyírlak"-ot tátogott a háttérben, mire bájos mosollyal feleltem, és visszaélesítettem a mellettem ücsörgőre.
- Hát... - estem gondolkodóba, szemöldökeim komoly ráncban szaladtak össze, de ebből a kísérletből sem lett több egy egyszerű vállrándításnál. Magától értetődő volt, hogy miben segíthet. Játszani volt kedvem. - Tegnap este hagytál még bennem kérdéseket - kúszott kígyóvigyor a képemre, és meghagyva az előző szélét, a következő szelet pizzámat kezdtem pusztítani, miközben a legcsevegősebb hangnemben közelebb csusszantam. - Tatia, én nagyon adom a titkokat, és túl hamar tértünk át a megdöntős részre, így meg olyan befejezetlen a sztori. Szar. Vágod, mintha ki lenne szedve néhány fejezet a könyv közepéből, és így nem áll össze teljesen. Mondjuk gondolom te nem olvasol könyveket, de részlet kérdés - paskoltam meg egyik asztalon pihenő kézfejét, és elmosolyodtam. - Nem hagyhatsz meg így, kíváncsian. Érted, ugye?
És tényleg kíváncsi voltam. Hogy miért nem mondja el senkinek. Hogy miért jó neki a ribanc szerep. Egy kicsit még az is érdekelt, hogy vajon milyen szín lehet a vörös...
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content

Témanyitás₰ Tárgy: Re: Tatia xx Clyde   
 Similar topics
-
» Tatia Petrova
» Tatia lakása
Ugrás: