Ha már így összehözött a sors... ST x Kea





Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!


Zászlófoglaló
Kékek
9
Pirosak
19

(frissítve: 06.02. 12:16)


Félvérek
Isten
Zeusz
2
0
Hadész
1
1
Poszeidón
1
1
Athéné
1
2
Aphrodité
3
2
Arész
0
1
Apollón
1
0
Hermész
1
2
Démétér
1
0
Dionüszosz
0
1
Héphaisztosz
0
0
Egyéb
2
1
Mitikus lények
1
4
Összesen
11
15



Fontosabb hírek
Megnyitottunk: 2017.11.16
Jelenleg nincsen korlátozás az oldalon
Időpont: 2017 nyara


Társalgó
Discord



Itt tartózkodnak

Jelenleg 2 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 2 vendég

Nincs






A legtöbb felhasználó (28 fő) Csüt. Nov. 16, 2017 7:54 pm-kor volt itt.



Utolsó bejegyzések
Írta  Justin Mulligan
Csüt. Júl. 05, 2018 10:12 pm

Írta  Amber Hill
Vas. Júl. 01, 2018 9:46 pm

Írta  Erisz
Vas. Jún. 24, 2018 1:12 pm

Írta  Arthur Greenwald
Pént. Jún. 22, 2018 10:16 pm

Írta  Arthur Greenwald
Pént. Jún. 22, 2018 8:19 pm

Írta  Heather Blackmage
Szer. Jún. 20, 2018 3:19 pm

Írta  Heather Blackmage
Szer. Jún. 20, 2018 2:19 pm

Írta  Bradley Daanen
Vas. Jún. 17, 2018 3:54 pm

Írta  Ivis
Csüt. Jún. 14, 2018 9:58 am

Az oldal designját a Specto közremüködésével Overtherainboo (aka Medúza) készítette. A leírásokat, szövegeket Keaden Hancrow és Hadész munkája. Ami a fórumon és azon belül található önálló szellemi értéket képvisel ezért kérjük ne lopd el. Ha mégis megtetszene valami és képtelen vagy nélküle élni vedd fel a kapcsolatot az Adminokkal.

Ha már így összehözött a sors... ST x Kea

Zeusz
Félvér
avatar
Zeusz Félvér
Témanyitás₰ Tárgy: Ha már így összehözött a sors... ST x Kea   ₰ Csüt. Feb. 08, 2018 6:42 pm




St & Kea


Nem azt mondom, hogy örültek háza az egész tábor, hanem inkább… Na, jó nem tudok mást mondani: az egész hely tényleg olyan,mint a vidámparknak és az örültek házának szerelem gyereke. Ennek pedig több oka is van. Az egyik az, hogy itt mindenki valamilyen szinten hiperkaktív, én például nagyon. Képzeljétek el, hogy fiatal, hiperaktív gyerekeket eresztenek össze egy helyre… Örület! Biztos vagyok benne, hogy Kheirón szed valami nyugtatót, valami szert, hogy kibírja minden évbeb. Lehet, hogy azért zárja be folyton az ajtót, mert ilyenkor nullázza le magát … Gondolom elüget a gyönyörű mezőkre álmában, aztán ott van egy kis nyugta, vagy nem tudom… Visszatérve, ott van maga a nyár fogalma. Nyáron sokkal nehezebb bánni velünk, mert túl sok a felhasználatlan energiánk. Arról pedig ne is beszéljünk, hogy a jelenlegi helyzet miatt minden még zavarosabb itt lent.
Ezért is örültem amiatt, hogy Kheirón kabinvezető kukaptanácsot hívott össze. Gondoltam most végre megtudhatunk az egész ügyről új információkat, nem csak pletykákat és kitervelhetjük, hogy hogyan tudnánk az egészből a legbiztonságosabban kimaradni – amire amúgy lassan 0 % esély van. Erre miről volt szó… Hát persze, hogy arról, hogy mikor fogunk rendezni fogathajtó-versenyt. Oh, magamban csak egy kicsit akadtam ki… Csak egy kicsit nagyon… Most komolyan? Értem én, hogy a szüleink imádnak titkolózni, majd 0 ismerettel a harctérre dobni, de Kheirón is… Miért nem tud valamit mondani? Miért kell ez a színjáték? A helyzet szar, el kell fogadni és tenni kell ellene! Persze a jelenlegi témát figyelmesen hallgattam és próbáltam is hozzászórni, de ahogy vége lett, már rohantam is ki az épületből az edzőtér felé, hogy kicsit lenyugtassam magamat.
Ám végül a Nagy Ház ajtajában még is csak megálltam, majd majdnem mindenkit feldöntve visszarohantam Kheirón irodájához. Elterveltem, hogy most mindent ki fogok szedni belőle, bármit is mondjon. Persze mire visszaértem már az ajtója zárva volt és a dörömbölésre sem történt semmi. Klassz.
Azóta eltelt pár perc és még mindig nem mentem el. Valahogy érzem, hogy csak az ajtó túl oldalán van és csak várnom kell. A falnak döntöm magamat és a kilincset nézem folyamatosan, egy apró mozdulatra várok. Majd a fülemet léptek zavarják meg, így felkapom a fejemet és az új jövevényre nézek.
– Szia ST – köszönök neki, majd újra visszafordulok az ajtó felé. Esther a rendes neve, de egyszer azt mondta, hogy ST-nek szólítsük, így azóta így tesszük. Velem egyidős, de valójában égvilágon semmi közös nincsen bennünk. Vagy is eddig nem igen fedeztem fel… Nem igazán egy társaságba tartozunk és elég keveset érintkezünk egymással. De ahogyan én is, úgy ő is már régi motoros itt, így egy két dolgot már tudok róla. Például azt is, hogy ő nyár végével nem megy haza, neki tényleg ez az otthona.
– Te mi járatban vagy erre? – Végül, ha már itt van, akkor elbeszélgetek vele, addig sem unatkozok. – Csak nem a fogathajtó-verseny miatt? – A hangomban egy kis gúny figyelhető meg, pedig esküszöm, hogy nem akartam, egyszerűen csak még bennem van a fusztráció. Azt is tudom róla, hogy sokszor segít Kheirónnak a táborral kapcsolatos dolgokkal, így talán tényleg azért van itt. Vagy talán valami más miatt.


506 ◆  elephant  ◆ credit







Leaders become great

not because of their power
Felhasználó profiljának megtekintése http://camphalfbloodfrpg.hungarianforum.com
Athéné
Félvér
avatar
Athéné Félvér
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Ha már így összehözött a sors... ST x Kea   ₰ Pént. Feb. 16, 2018 10:49 pm




Zeusz fia és Athéné lánya

You can't hide, you can't run

Furcsa álmaim voltak az elmúlt éjjeleken. Egy madár voltam.  Először isn nappal volt én pedig egy aranyló búzatábla melletti cédrus fán voltam, majd  e gyönyörű tábla lángra kapott, de én nem tudtam mozdulni és tenni bármit, hogy meg mentsem. Csak figyelni tudtam. Az eső elmosta a tűzet, de a károk nem tűntek el nyomtalanul. Egy furcsa virág nőtt ki a földből, amilyet még sose láttam. E virág elkezdett véresen könnyezni és véréből új növények sarjadtak. Hatalmas mennydörgés és villámok csaptak le a a növény környezetében, a föld remegett ketté hasadt, és hallottak másztak  elő a vérző könnyező virág felé. Én nem tűrhetem ezt  oda szálltam és gyökerestől kitéptem őt. Tova szálltam messzire, sejtettem hogy üldöznek, de nem láttam tisztán mi történik előttem és mögöttem, hatalmas köd szállt le körém.
Hirtelen megjelent valaki, aki megragadott és megölt engem.  Oly homályos és zavaros az egész számomra, hogy ki öl meg, szóval. Ha nem is voltam telejesen zaklatott álapotban, egy kicsit elgondolkodtam ezen az egészen. Vajon mit akar nekem tudtomra adni a tudatalattim.
Azt mondják nem hallhatunk meg álmokban, mert előtte felkelünk. Nekem mégis sikerült egymás után kétszer is elérnem, hogy álmomban meghalok.
Kheirón, mint bölcs tanító talán megfejti az álmom. Így indultam el a nagy ház felé. Mikor beléptem a házba megcsapott a ház kellemesen hüvös levegője. Összeszedtem a gondolataimat, hogy mit fogok mondani a kentaurnak. Egyre közeledtem az ajtó felé. Mi lesz ha ez valami elmebaj? Hirtelen elfogott valami félelem, hirtelen rám tört az hogy nem vagyok normális és talán én is... Nem akartam kimondani  és gondolni sem arra, a dologra. De mégis felmerült bennem hogy a géneimben benne van apám génje is. Bár elméleti alapon teremtődtem, de mi van, ha... A génállományomba ott van ő is. Rákos lehetek én is. Egy hibás lány. Nem sokat kételkedtem eddig anyámban, de most valamiért mégis eszembe jutott ez a lehetőség.  Ahogy megérkeztem az ajtó felé, Keaba botlottam bele.
- Hello. - az arcomra egyáltalán nem hagyom kiülni a gondolataimat.Elpalástolom őket egy széles mosollyal. - Kheirónhoz jöttem. - válaszolok halkan, de annál határozottaban.
Majd az ajtóra pillantok és halkan sóhajtok.
- Mi? - kérdezek vissza Kea kérdésére, bár feleslegesen, mert teljesen értem mit kérdezett. Megrázom a fejem.
- Nem a fogahajtóverseny miatt jöttem, de  már szervezés alatt van a verseny azt tudom. És te hogy hogy itt? - kérdezem érdeklődve. Ahogy leszűrtem az ő interakciójából nem a verseny miatt áll itt, hisz ahogy az ajtó előtt, inkább  Még egy pillantást vetek félszegen Kheirón szobájának ajtajára, majd a Keadenre nézek, aki igazán más teremtés, mint én. Bár mindketten félvérek vagyunk, de két különböző csoportja vagyunk e misztifikált fajnak. Hisz sosem mindegy melyik isten gyermekének születünk meg. Van akitől többet várnak, van akitől kevesebbet.  Talán én az utóbbiba tartozom, bár ez a mostani alacsony önbecsülésemből fakad, ami elfogott a minap engem. Mégis hová lett az egom? Elvesztettem.
- Vannak bent nála? - kérdezem meg a zeuszi fiút, aki szintúgy várkozva állt, mikor megérkeztem ide. Értelmetlen kérdést tettem fel talán neki, hisz mi másért állna kint, ha nem lennének Kheirónnál.
Cause the monster follows you everywhere

szószám ◆ megjegyzés ◆ zenecredit

Felhasználó profiljának megtekintése
Zeusz
Félvér
avatar
Zeusz Félvér
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Ha már így összehözött a sors... ST x Kea   ₰ Pént. Feb. 23, 2018 10:39 am




St & Kea


– Hát akkor be kell állnod  a sorba, mert én is hozzá jöttem – Igaz, vajon Kheirón ajtójánál vajon mi mást akarhatnék? Leellőrízni a Nagy Ház bútorainak minőségét? Persze, hogy hozzá jöttem, de így ezt nem fogalmazhatom meg szegény lánynak. Ő egyátalán nem tehet, arról, hogy ilyen a hangulatom. Csak le kell nyugtatnom magamat és utána rögtön minden jobb lesz.
Ő is Kheirón miatt van itt… Milyen meglepő… Végősoron a jó öreg lóhátú a tábor igazi vezetője és nem Mr.D. Még akkor is, ha az istenség ezt szereti letagadni. Vagy legalább úgy beállítani az egészet, mintha ő olyan sokat tenne a tábor érdekében. Mindenki Kheirónt tekinti a főnöknek, és szerintem még maga Mr.D gyereke is. Mr. D inkább olyan, mint valami kirendelt felügyelő, aki rühelli ezt a munkát. Neki még is csak ez a “ szoba fogsága”.
Már tenném is neki fel újra a kérdést, de már túl gyors és válaszol is. Nem hiába mondják ránk, hogy hipperaktívak vagyunk. Először teszünk és csak utána gondolkozunk. Igaz ennek mértéke elég változó, vannak vadabb és szinte már észrevehetetlen félvérek etéren. Igaz, én ST-ből sem tudom kinézni, hogy annyira hiperaktív lenne. Talán ő a félúton van, de ehhez nem ismerem eléggé. És nem is hiszem, hogy valaha meg fogom ennyire. Nagyon mások vagyunk, de szerintem ezzel semmi gond nincsen. Nem szipiszupi baráttá akarok most vállni számára, egyszerűen csak a társasága ahhoz elég kellemes, hogy elüssem az időt valamivel.
– Igen, már nagyon nagy lelkesedéssel szervezik a kabinvezetők. – A hangomban újra megjelenik az a gúny, amit megint kicsit megbánok. Rajta fogom levezetni a feszültségemet, ha így folytatom, amit nagyon nem akarok.– Hát, egy-két igen fontos dologgal kapcsolatosan el szeretnék beszélgetni vele. Tudod, olyanok amiket jobb csak, ha négyszemközt tárgyalunk ki – húzom meg a vállamat és próbálom minnél nagyobb természetességgel mondani.
Vajon ST mit tud az egészből? Vajon többet, mint én? Hiszen ő annyi időt van itt, és annnyi időt tölt Kheirón társaságában. Talán meghallott pár információ morzsát, nekem pedig azokra vészesen szükségem van. Muszáj kiszednem belőle, hogy mit tud. Hogy én  erre eddig miért nem gondoltam? Pont rá! Talán pont azért, mert ST egy olyan személy a táborban, akivel eddig nem igen foglalkoztam. Én bolond, pedig mennyi lehetőség van benne. Most kifogom deríteni, hogy mit tud, ha törik, ha szakad. – Kheirónnak most elég sok gondja van az istenek miatt... Nem de?
Muszáj volt rögtön megkérdeznem még ha nem is egyenesen. Nem hiszem el, hogy ST semmit sem tud. Ez a lány pont olyan alkat, aki a tábor érintő dolgok felett nem suhan át. Ennyit még én is tudok róla.
– Igazából fogalmam sincsen. Talán vannak, talán valami olyat csinál, ami miatt inkább bezárta az ajtót, vagy talán nincsen is bent. – Nem igazán érdekel. Túl fontos a beszélgetésem vele, képes vagyok most már egész nap itt állni és várni, hogy beengedjen. Nem húzhatom tovább ezt a beszélgetést. – És te mi miatt jöttél hozzá?
Valójában erre voltam kiváncsi az előbb is, hiszen már akkor tudtam, hogy biztos a kentaurhoz jött.


499 ◆  elephant  ◆ credit







Leaders become great

not because of their power
Felhasználó profiljának megtekintése http://camphalfbloodfrpg.hungarianforum.com
Ajánlott tartalom

Témanyitás₰ Tárgy: Re: Ha már így összehözött a sors... ST x Kea   
 Similar topics
-
» Part 14 / 8
» Könyvajánló
» Kártyánkat a sors keveri meg, mi magunk csak játszunk
Ugrás: