Best friends, and more forever - Elise & Maya





Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!


Zászlófoglaló
Kékek
9
Pirosak
19

(frissítve: 06.02. 12:16)


Félvérek
Isten
Zeusz
2
0
Hadész
1
1
Poszeidón
1
1
Athéné
1
2
Aphrodité
3
2
Arész
0
1
Apollón
1
0
Hermész
1
2
Démétér
1
0
Dionüszosz
0
1
Héphaisztosz
0
0
Egyéb
2
1
Mitikus lények
1
4
Összesen
11
15



Fontosabb hírek
Megnyitottunk: 2017.11.16
Jelenleg nincsen korlátozás az oldalon
Időpont: 2017 nyara


Társalgó
Discord



Itt tartózkodnak

Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs






A legtöbb felhasználó (28 fő) Csüt. Nov. 16, 2017 7:54 pm-kor volt itt.



Utolsó bejegyzések
Írta  Justin Mulligan
Csüt. Júl. 05, 2018 10:12 pm

Írta  Amber Hill
Vas. Júl. 01, 2018 9:46 pm

Írta  Erisz
Vas. Jún. 24, 2018 1:12 pm

Írta  Arthur Greenwald
Pént. Jún. 22, 2018 10:16 pm

Írta  Arthur Greenwald
Pént. Jún. 22, 2018 8:19 pm

Írta  Heather Blackmage
Szer. Jún. 20, 2018 3:19 pm

Írta  Heather Blackmage
Szer. Jún. 20, 2018 2:19 pm

Írta  Bradley Daanen
Vas. Jún. 17, 2018 3:54 pm

Írta  Ivis
Csüt. Jún. 14, 2018 9:58 am

Az oldal designját a Specto közremüködésével Overtherainboo (aka Medúza) készítette. A leírásokat, szövegeket Keaden Hancrow és Hadész munkája. Ami a fórumon és azon belül található önálló szellemi értéket képvisel ezért kérjük ne lopd el. Ha mégis megtetszene valami és képtelen vagy nélküle élni vedd fel a kapcsolatot az Adminokkal.

Best friends, and more forever - Elise & Maya

Poszeidon
Félvér
avatar
Poszeidon Félvér
Témanyitás₰ Tárgy: Best friends, and more forever - Elise & Maya   ₰ Szer. Feb. 28, 2018 11:41 am

Maya & Elise
Végre… Végre  elhatároztam magam!  Mióta beszéltünk a tengerparton Jasperrel, gondolkodtam. Napok óta gondolkodom… És közben észre vettem, hogy… Már nem fáj, hogy nincs mellettem… Már nem hiányzik.  Sikerült végre elengednem!
Az első gondolataim között volt, hogy szaladok, és megosztom Elsieevel is, mert tudom, hogy miattam ő is kicsit… Maga alatt van mostanában. Igen… ezt csak akkor vettem észre, amikor végre sikerült a gondolataimat Jaspertől elszakítani…
Végül mégis arra a döntésre jutottam, hogy nem. Nem fogok neki Jasperről beszélni. Nem akarom tovább terhelni vele, és én sem akarok többet foglalkozni a dologgal. Nincs bennem harag Jasper iránt… már nincs. De  biztos, hogy mielőtt megint normálisan tudok kommunikálni vele, szükségem van némi időre. Addig pedig nem fogom keresni, sem emlegetni, és ha lehet gondolni sem rá! Helyette kiépítek itt magamnak normális baráti kapcsolatokat, hogy végre ne két ember határozza meg hogy hogy érzem magam, és mit teszek... Se nekem, se nekik nem volt ez így egészséges... és a legrosszabb, hogy mégcsak nem is tudok bocsánatot kérni tőlük, mert fogalmam sincs, hogyan kellene.... Nem tudom mit mondhatnék, amivel véletlenül sem okozok újabb sebeket...
Ellenben van mégegy dolog, amit végre helyretettem magamban a napokban. Eldöntöttem mit szeretnék kezdeni az életemmel, bár még egy kicsit bizonytalan vagyok: Szeretem a vizet, szinte annyira lételemem, mint a levegő. Tehát ezzel fogok valamit csinálni. Egész pontosan vizimentő szeretnék lenni, ameddig megfelelő hozzá a fizikumom, utána pedig majd tanítgatom a gyerekeket, és a fiatal vizimentő-tanoncokat.
Ez az ami miatt megkeresem a legjobb barátnőmet. Nem… ez nem jó kifejezés. Elise nem egyszerűen a legjobb barátnőm. Legalább annyira a családom, mint a Poszeidón kabin lakói! Olyan nekem, mint a nővér, akinél jobbat nem is kívánhatnék magamnak…  Éppen ezért kérem ki ebben is a véleményét. Nem! Ezútttal nem útmutatást, hogy mit tegyek, hanem sokkal inkább támogatást, vagy ellenérveket szeretnék tőle kapni. Nagy hiba volt eddig, hogy a végső döntést mindig másokra bíztam, most nem így lesz!
Na meg…. Szeretném kicsit fel is vidítani őt… Az elmúlt hónapokban annyira a saját életem egyben tartásával voltam elfoglalva, hogy rá alig figyeltem… Sokkal, de sokkal kevesebbet beszéltünk, mint korábban, és rengeteg dolog van, amit nem mondtam el neki… és nem is fogok. Inkább szeretném tőle hallani, amit nem tudott elmondani az elmúlt hónapokban… miattam.. Zeuszra… borzalmas barátnő voltam majdnem fél évig… Meg tudnám érteni, ha haragudna, gyűlölne, és nem igazán akarna szóba állni velem…
Na, pont ezért volt elég az önsajnáltatásból… Elmegyek hozzá, és kibeszélünk mindent, amit szeretne. Igen, amit ő szeretne! Ezúttal nem rólam lesz szó elsősorban!
A kabinjához megyek, hiszen még viszonylag korán reggel van, úgyhogy bár már ébren lesz, de biztos hogy nem indult még semerre.
Először halkan kopogok a kabin ajtaján, aztán vidáman meg is szólalok.

- Jóreggelt Elise, bemehetek? - soha, még hozzá se nyitottam be engedély nélkül… Berögződés, mert sem az árvaházban, sem a rokonaimnál nem léphettem be sehova anélkül, hogy udvariasan engedélyt kértem erre előtte…
Furcsa kettősség van bennem… Hónapok óta most vagyok először igazán vidám mindenféle külső hatás nélkül… Mondhatni, kivirultam. Ugyanakkor ez nem az a vidámság, ami folyton jellemzett engem korábban… Az az ártatlan, gyermeki jókedv… Ebben van valami… komorság? Csendesség? Visszafogottság? Merengés? Magam sem tudom leírni, mi, de azt tudom, hogy ott van… Lehet néhány nap, vagy hét múlva eltűnik, és tényleg a régi Maya leszek megint… De… Nem. Határozottan nem akarok a régi Maya lenni… Rengeteg hibát követtem el, ha akaratlanul is, amit nem szeretnék újra elkövetni.


Napsugaras idő, elszórtan felhőkkel || Remélem tetszik :3 || made by Roni

Felhasználó profiljának megtekintése
Hermész
Félvér
avatar
Hermész Félvér
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Best friends, and more forever - Elise & Maya   ₰ Szomb. Márc. 17, 2018 4:10 pm

Maya & Elise
this is wrong between us

Szerettem volna eltűnni a föld felszínéről, szerettem volna egyszerűen csak megszűnni létezni, mert egy borzalmas ember vagyok. Nem tudom, hogy mit hittem, mit hittem akkor, amikor visszajöttem a táborba, hiszen Maya és Jasper kapcsolata így is érdekes volt és hát... a szakításuk. Olyan volt számomra, mint egy érthetetlen dolog, nem is értettem, hogy miért mentek szét és egyik sem tudott választ adni, Maya pedig folyamatosan egyedül akart lenni. Én adtam neki időt és teret, nem akartam, hogy erőltetésnek érezze a társaságomat és összejöttem Troy-jal, aminek elég csúnya vége lett, bár nem is az fájt, hogy megcsalt... Vagyis igen a megcsalás bánt, de nem úgy... Nem tudom elmondani, de az elvesztése jobbá tette a napjaimat. És a nagyapám halálának közelgő évfordulója pedig nem segít a jókedvemen, sőt. Egyre többen kezdik észrevenni, hogy valami nem stimmel velem, pár közös drogozást visszamondtam és én sosem szoktam vagy csak nagyon ritkán, de egyszerűen nem volt kedvem semmihez.
Kéne valami változtatás, valami drasztikus változtatás, ami segítene újraalkotnom magamat, mert nem nyaldoshatom örökre a sebeimet, nem... nem engedhetem meg, hogy a fájdalom egy életem át vezessen és olyan dolgokba hajtson, amik károsak, de bassza meg... Nem tudom olyan könnyen ott hagyni a drogokat, próbáltam már, de az lett a vége, hogy megint csak elkezdtem. Kopognak az ajtómon és én csak értetlenül nézek az ajtóra, már megkérdezném, hogy ki az, mikor meghallom a hangját. - Persze, gyere csak. - tudom, hogy őt nem fogja meglepni az a kupi, amivel szemben találja magát, elég rendetlenül élek, de hát most mit csináljak? Hozzászoktam, hogy elpakolnak utánam és más rendet rak... Le kéne erről szoknom. Bár igen, mások szemében csak egy gazdag és elkényeztetett lány vagyok, aki mindent megkap, akinek csak csettintenie kell és minden adatik, de senki sem tudja, hogy semmi sincs ingyen. Senki sem tudja, hogy én milyen árat fizetek ezét az életért.
Végül pedig mikor belép az ajtón én csak állok ott, bár lépnék őt megölelni, nem tudom hogy helyes lenne e egyáltalán. - Régen láttalak. Hogy vagy? Minden rendben van? - teszem fel ezeket az általános kérdéseket, mi mást tehetnék hirtelen? Szóval csak várom a válaszát és várom, hogy mit fog tenni.
 



Felhasználó profiljának megtekintése
Poszeidon
Félvér
avatar
Poszeidon Félvér
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Best friends, and more forever - Elise & Maya   ₰ Szer. Márc. 28, 2018 10:20 am

Maya & Elise
Azért… remélem tényleg nem fog Elise rákérdezni, hogy mi van Jasperrel… Tudom, hogy mit mondanék… Már teljesen biztosan… csak azt nem tudom hogyan, és milyen hatása lenne az egésznek. Pár nap múlva… akkor szerintem már minden gond nélkül fogok tudni beszélni róla, de most még nem…
Pedig… Elisenek annyi mindent köszönhetek, hogy megérdemelné, hogy megosszam vele… Meg is fogom, tényleg… Eddig nem tudtam a választ… Most, hogy Jasperrel beszéltem már tudom, csak még… beszélni róla azt még nem.
És különben is… Látom hogy Elisenek valami baja van… És ami azt illeti… Tudom, hogy ez minden évben ilyentájban bekövetkezik… Még soha nem mertem megkérdezni, mi az oka… Féltem, ahogy igazából most is, hogy olyanba kérdezek, amiről fáj beszélnie… amit velem sem akar megosztani…
A hangjára mosolyogva nyitok be, energikusan, próbálva olyan lenni, mint a frissítő szellő.
Nem lep meg a kupi… Elise szobája mindig így néz ki, és nem csak itt. Most hogy belegondolok… Mióta a táborba kerültem, igazából csak Elise miatt hagytam el egy napnál hosszabb időre a tábort…
Vidáman lépek oda, és én megölelem.
- Remekül vagyok -válaszolok a kérdésére őszinte mosollyal - Igen, mostmár minden a legnagyobb rendben. - bólintok még mindig a második kérdésre. Nagyobb rendben nem is lehetnének a dolgok.
Jaj, annyi mindent mesélnék neki.. Hogy végre megbeszéltük Jasperrel a dolgokat, és továbbléptem… hogy megint rajzolok, mint egy évvel ezelőtt… Hogy emiatt összebarátkoztam Riannal… De megfogadtam, hogy nem terhelem most a saját dolgaimmal Eliset, hanem én leszek az, aki meghallgatja, és támogatja, és mellette van, ha engedi… Persze.. Ráerőltetni nem akarom… Ha nem szeretné, hogy ott legyek… akkor nem tehetek, és nem is teszek többet annál, hogy biztosítom róla, ott leszek, ha szüksége van rám, ahogy ő is tette nem olyan rég, és bármikor megtalál.
Éppen ezért végül a válaszok kifejtése helyett visszakérdezek.

- És te? Hogy vagy? - hozzá kellene tennem… rá kellene kérdeznem, hogy mi a gond mostanában… De előbb figyelem hogy reagál erre a kérdésre… Ismerem őt… Még ha nem is muszáj válaszolnia a kérdésre, és nem is teszi, mert nem akar… Akkor is rosszul esik neki, ha olyat kérdezek, amire nem akar válaszolni… amire nem akar gondolni, amit nem akar megosztani velem…
Közben körülnézek a szobában, és egy újabb kérdést teszek fel.
- Segítsek összeszedni a cuccokat? - eszembe se jutna azt felajánlani, hogy majd én megcsinálom… Egyszer már megtettem, és kifejezetten dühös lett érte, és határozottan kijelentette, hogy ne akarjam helyette csinálni az ilyesmit. A segítséget viszont nem szokta visszautasítani, és ha  mégis, akkor sem haragudott még soha érte, hogy felajánlottam. Ő is ismer… Nekem megszokás, hogy nem lehet rendetlenség körülöttem, mert azért büntetés jár… Éppen ezért szinte mániákusan pakolok a kabinunkban mindent a helyére, ami esetleg szanaszét marad a közös terekben…  És ha másnál járok akkor is csak azért nem kezdem el automatikusan rendberakni a dolgokat, mert tudom, hogy az oltári nagy bunkóság lenne.


Napsugaras idő, elszórtan felhőkkel || Remélem tetszik :3 || made by Roni

Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom

Témanyitás₰ Tárgy: Re: Best friends, and more forever - Elise & Maya   
 Similar topics
-
» Anyu, Apu... Ő a főnököm, Amerika Kapitány [Steve&Elise]
» Wanda és Elise
» ..: Für Elise és a zeneiskola rejtélye :..
Ugrás: