Open your eyes





Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!


Zászlófoglaló
Kékek
6
Pirosak
9

(frissítve: 04.20-11:25)


Fontosabb hírek
Megnyitottunk: 2017.11.16
Jelenleg nincsen korlátozás az oldalon
Időpont: 2017 nyara


Statisztika
Fajok
Félvérek
9
9
Istenek
1
2
Mitikus lények
1
2
Összesen
11
13



Társalgó
Discord



Itt tartózkodnak

Jelenleg 4 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Eliphas Thorne, Justin Mulligan, Panagus & Ranagus






A legtöbb felhasználó (28 fő) Csüt. Nov. 16, 2017 7:54 pm-kor volt itt.




Félvérek
Isten
Zeusz
2
0
Hadész
1
0
Poszeidón
1
1
Athéné
1
2
Aphrodité
2
1
Arész
0
1
Apollón
1
0
Hermész
0
2
Démétér
1
0
Dionüszosz
0
1
Héphaisztosz
0
0
Egyéb
0
1


Utolsó bejegyzések
Írta  Justin Mulligan
Today at 10:03 am

Írta  Christopher Ameil
Yesterday at 9:15 pm

Írta  Eliphas Thorne
Yesterday at 5:19 pm

Írta  Eliphas Thorne
Yesterday at 4:59 pm

Írta  Christopher Ameil
Vas. Ápr. 15, 2018 4:48 pm

Írta  Bradley Daanen
Pént. Ápr. 13, 2018 9:37 am

Írta  Damian Park
Pént. Ápr. 13, 2018 9:29 am

Írta  Jasper Tebb
Kedd Ápr. 10, 2018 6:11 pm

Írta  Heather Blackmage
Szomb. Ápr. 07, 2018 3:26 pm

Az oldal designját a Specto közremüködésével Overtherainboo (aka Medúza) készítette. A leírásokat, szövegeket Keaden Hancrow és Hadész munkája. Ami a fórumon és azon belül található önálló szellemi értéket képvisel ezért kérjük ne lopd el. Ha mégis megtetszene valami és képtelen vagy nélküle élni vedd fel a kapcsolatot az Adminokkal.

Open your eyes

Isten
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Open your eyes   ₰ Pént. Márc. 16, 2018 7:41 am
Hová megy egy isten ha fel akar szívódni? Természetesen a Félvér Táborba. Szóval praktikusnak tűnt ide jönni hátha Erisz vagy bárki más úgy döntött, hogy meghúzza itt magát. Tehát dió héjban egy táborban kutatók olimposziak után pár pletyka alapján. Beismerem nem ez életem legzseniálisabb terve, de otthon lassan kezdtem szétunni az agyam. Igaz most se csinálok sok mindent, inkább ülök egy fa tetején és figyelem az erdő nyüzsgését, meg persze élvezem, hogy nem kell a folyamatos veszekedést hallgatnom.
Kényelmesen kinyújtózom az ágon, úgy, közben a hátamat a vaskos fatörzshöz támasztom és jobb híján a labdámmal szórakoztatom magam. Pörgetem az ujjamon meg néha feldobom ügyelve rá, hogy a maga után húzott fénycsík még véletlenül se legyen feltűnő.
A következő pillanatban egy madár repül el mellettem én pedig követem a tekintetemmel a kabinok irányába. Lassan ki kéne találni mit fogok mondani ha esetleg összefutok az egyik félvérrel vagy rosszabb esetben Kheironnal. Azért mégis csak könnyebb lenne ha legálisan mászkálhatnék. Erre egyébként jól bevált módszer az Erick nevű kis srác akinek rendszerint kiadom magam ha fedősztori kell.
Felhasználó profiljának megtekintése
Athéné
Félvér
avatar
Athéné Félvér
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Open your eyes   ₰ Pént. Márc. 16, 2018 3:08 pm

Remélem tetszik ^^
Huhognak a baglyok
Érosz & Dalma
Mióta Damiannal találkoztam ritkábban járkálok ki az erőbe…  Igyekszem legalább kicsit tiszteletben tartani a felügyelő kérését… Tényleg bűntudatom van az óvatlanságom miatt, és hogy annak ellenére, hogy tulajdonképpen tök bunkó voltam és kifejezetten tiszteletlen nagyjából egész idő alatt, nem valami ocsmány és megalázó büntetőmunkát talált ki, hanem visszaküldött a bagolyfiókához… Én pedig mentem is, és figyeltem rá, két héten keresztül minden egyes nap. Azóta pedig a kabinunkban vigyázok rá, mert repülni és vadászni sajnos nem tud. El kellene hoznom hozzá a hóbaglyomat…  talán meg tudná tanítani neki amit kell… Lehet holnap üzenek is apának, hogy küldje el.
Szóval azért igyekszem kerülni a tiltot területet, de teljesen távoltartani magam tőle egyszerűen lehetetlen…
Főleg jelen állapotomban… Eliphassal beszéltem a könyvtárban, és az enyhe kifejezés, hogy teljesen összekavarodtam.  Ez egyrészt baromira idegesít, mert nem értek valamit.. Nem áll össze a kép, amitől kikészülök. Másrészt kétségbe ejt, mert… nagyon  könnyen kiderülhet, hogy 17 éven keresztül hazudtak nekem… A saját apámmal az élen…
De ugye nem lehet igaz? Ugye nem lehetséges, hogy a saját apám csapjon be, és nem lehet az a sok sok hihetetlen, fantasztikus történet amit a könyvtárban olvastam, és mitológiából tanultam mind igaz… Ugye csak véletlen, hogy minden egyes könyvnek, amit probléma nélkül el tudtam olvasni köze van a mitológiához? Ugye egyszerű marhaság, hogy mindenki ennyire komolyan vesz valamit, ami  nem igaz, csak játék… Miért nincs itt senki, aki helyesel?
Sétálok egyre beljebb az erdőbe, de valahogy furcsa érzésem van… mintha a baglyok ezúttal ahelyett, hogy vezetnék a lépteimet.. Valahogy mintha meg akarnának állítani. Mintha azt akarnák, hogy forduljak vissza, és tűnjek el innen.
Biztosan agyamra ment a  sok agyalás. Mert még így is lenyugtat a hangjuk…  Egyre kevésbé kétségbeesetten lépkedek az erdő mélye felé.
Egy madárra kapom fel  fejem, aki az egyik fa lombjai közül repül ki. És nem tudom, de… mintha lenne valaki az ágak között. De lehet csak a szemem szórakozik velem… És csak a levelek árnyéka játszik velem.
- Szia!- köszönök hangosan próbálva rájönni, ki lehet az. Messze nem ismerek még mindenkit a táborban, de nehezen tudom elképzelni, hogy nem onnan jött. Közben a fa alá sétálok, és nézek fölfelé. Hm… Ami azt illeti… Nem is rossz ötlet… A legtöbb nagyobb ragadozótól odafent biztonságban lehet lenni… És innen már látom, hogy tényleg ül ott fent valaki.
Felhasználó profiljának megtekintése
Isten
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Open your eyes   ₰ Szomb. Márc. 17, 2018 12:48 pm
Két dolog miatt szeretem a magaslatokat. Először is kiváló lőállást biztosítanak, másodszor pedig innen belátni szinte az egész vidéket. Na jó nem az egészet csak azt amit nem takarnak el a fák. Viszont ez bőven elég arra, hogy észrevegyem a közeledő alakot.  Mikor közelebb ér már azt is látom, hogy egy lány áll az árnyékban. Kíváncsi vagyok mit keres az erdőben egyedül. Mert egyedül van ugye? Most, hogy jobban körülnézek a közelben kuksoló baglyok mintha egyre idegesebbek lennének. Jé egy Athéné csemete Fegyvert viszont még mindig nem látok nála bár az is lehet, hogy csak elrejtette. Elvégre épeszű félvér nem lépne üres kézzel egy szörnyektől hemzsegő területre, főleg amilyen könnyen magukhoz vonzzák őket. Kész csoda, hogy még nem liheg egy minotaurusz a nyakában.
Hát a pihenésnek lőttek, de legalább kipróbálhatom mennyire hatásos az alibim.
- Helló- köszönök én is a hasamra fordulva, miközben mindkét kezemmel az államat támasztom. Elég vastag az ág, szóval remélhetőleg nem szakad le alattam. Sokat rontana a beszivárgáson ha használnom kéne a szárnyaimat.
- Te is a táborból jössz?- kérdezem a lehető legártatlanabb hangnemben. Mondjuk ennél retardáltabb kérdést fel se tehettem volna, de a naiv gyerek benyomás szorosan hozzátartozik a színjátékhoz.
Időközben elkezdek lefelé mászni, az utolsó métert pedig egyetlen ugrással letudom.
- Erick vagyok- nyújtom a kezem egy aranyos mosoly kíséretében.
- Téged, hogy hívnak?
Ezt a fajta stílust az emberek egyik fele kétségtelenül cukinak, a másik fele pedig elviselhetetlenül idegesítőnek szokta tartani. Remélhetőleg az előttem álló istenivadék az előbbi csoportba tartózik. Nem szeretném elüldözni a kísérleti nyulamat ha már önként jött hozzám.
A fatörzsnek támasztom a hátam és alaposan végigmérem: hosszú sötét haj, divatos szemüveg. Így elsőre talán 16 évesnek mondanám.
Felhasználó profiljának megtekintése
Athéné
Félvér
avatar
Athéné Félvér
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Open your eyes   ₰ Szomb. Márc. 17, 2018 3:31 pm

Where it goes?
Huhognak a baglyok, csak halkabban
Érosz & Dalma
Nem szeretem, ha messziről látszik a fegyverem. És egy ilyen sétához feleslegsnek is érzem. Úgyhogy a kedvenc, könnyen elrejthető hosszútőröm van nálam szükség esetére. Nem nehéz, em akadályoz a mozgásban nem akad bele olyan könnyen mindenbe, ugyanakkor pontúgy alkalmas vészhelyzetben megvédeni magamat, mint egy rödivkard. (Eszembe nem jutna hosszúkardot használni… az nekem túlságosan nehéz, így borzasztóan lelassítja a mozdulataimat, és inkább akadályoz, mint segít. Igazából ezt a tőrt már az Adelinnel közös kalandunk óta mindig magammal hozom az erdőbe, de szerencsére azóta még nem kellett használnom. És remélhetőleg most sem fog kelleni.
Lassan azért nekem is feltűnik, hogy a baglyok hangosabban, és agresszívabban huhognak, mint máskor… Mi a fene van velük? Nagyon remélem, hogy nem megint megtépázták a populációjukat, mert az első eseten is nehezen tettem túl magam,  ma második katasztrófához vezethetne… Akkor is csak Damian jelenléte miatt nem szakadt el a cérna, és találtam végül vissza a realitás talajára...
De.. Még mindig itt vannak, még mindig huhognak, tehát nagy baj meg nem lehet…  Akkor lenne gond, ha elhallgatnának, jelezve, hogy odébbálltak a veszély elől, vagy elrejtőztek... Most ilyenről szó sincs, tehát megyek tovább, azért mostmár jobban figyelve a gondolataimon túl a környezetemre is. Ez az ideges huhogás mégiscsak jelez valamit, én pedig nem szeretném, ha meglepetés érne.
A mellettem elsuhanó kismadár először kicsit megijeszt, mert belemerültem, hogy valami magyarázatot találjak, de ez hamar el is száll, és a fák között rejtőző alak köti le a figyelmemet. Közeledve már látszik, hogy viszonylag apró termetű valaki.
Elmosolyodom mikor visszaköszön. Ez a hang 10-13 éves fiúhoz tartozhat… Szóval meglehetősen fiatal táborozónak… Fura.. Nem sok kiskölyköt láttam rohangálni… Egyáltalán mit keres egy ilyen fiatal gyerek komoly fegyverek között?
És mégis..  A kérdése úgy szól, "Te is..?" Tehát a táborhoz tartozik valamilyen módon…
- Igen onnan jöttem-bólintok, és követem a szememmel ahogy lemászik. Aranyos kissrácnak tűnik elsőre, nekem meg amúgy se szokásom a fiatalabbakkal bunkózni, úgyhogy mosolyogva fogadom a talajon.
Valami viszont szöget üt a fejembe… A bemutatkozása… Miért villant be az agyamba, hogy "Hazudik!". Komolyan.. Miért hazudna a nevével, ha úgy se ismerem? És nem hiszem, hogy pont én tudnám összekapcsolni valamivel a nevét, hogy titkolni kelljen… Fura… határozottan fura…
- Én Dalma-fogom meg a kezét mosolyogva. Teljesen felesleges műsort csinálni a dologból, majd elmondja normálisan a nevét, ha akarja, és különben is csak valami félresiklott megérzés a dolog… Egyáltalán nem kellene jelentőséget tulajdonítanom neki…
Annak talán inkább, hogy közben a bagolyok mintha ritkulnának… A csapat érzékelhető része mintha odébb állt volna. Felvont szemöldökkel igyekszem kideríteni merre mehettek…  És arra jutok, hogy az erdő mélyebb része felől  halkul a huhogás.  Miért van az, hogy ez nem tetszik?
-Azt hiszem késő van, jobb lenne visszamenni a táborba… -jegyzem meg kicsit fojtott hangon, az erdő mélye felé kémlelve. Nem tudom mennyire ügyes a srác, de mint idősebb azt hiszem én tartozom érte felelősséggel, ha baj történik, úgyhogy mindkettőnknek az lesz a legjobb, ha most szépen visszasétálunk a táborba, mielőtt belefutunk valami vadállatba. Nem tetszik ez nekem...
Felhasználó profiljának megtekintése
Isten
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Open your eyes   ₰ Szomb. Márc. 17, 2018 6:36 pm
Szóval Dalma. Nos örülök, hogy megismerhetem. Nem is tudtam, hogy már külföldről is hoznak héroszokat. Márpedig a neve alapján nem mondanám tipikus amerikainak, bár annak idején szép számmal özönlöttek ide Európából, annyira megtetszett nekik az Új Világ. Szóval nőtt a népesség és ezzel együtt meg a kultúra is fejlődött,annyira, hogy Zeusz egy szép napon bejelentette:cuccolunk Amerikába. Nagy kár, szerettem a mediterrán éghajlatot. Itt északon sokkal hidegebb van.
Erről jut eszembe: lassan nekünk is szedelőzködnünk kéne. Nem tudom milyen messze van a tábor gyalog és semmi kedvem itt bolyongani sötétedés után. Ahogy elnézem a baglyok is egyre kevesebben vannak, ami határozottan nem jelent jót. A csend mindig baljóslatú, főleg egy olyan helyen ami normális esetben teli van élettel.
Úgy tűnik ebben új ismerősöm is egyetért, mert indulni készül. Ráadásul egyre idegesebbnek tűnik.
- Szerintem is- bólintok és elindulok a kabinok felé vezető irányba. Közben mintegy biztosításként megtapogatom a zsebembe rejtett csúzlit. Nem valami hatásos fegyver, de a semminél jóval több ha már a nyílpuskámat nem használhatom. Na nem mintha ritka lenne az ilyesmi náluk, lefogadom, hogy egy csomót látott már a fegyvertárban. Viszont én nem szívesen cipelem a vállamon azon egyszerű oknál fogva, hogy az a szerkezet dög nehéz. Tehát úgy kéne előidéznem ami pedig jócskán szembe megy a nem keltek feltűnést jelmondattal.
Úgy fél méter után megfordulok, hogy lássam elindult-e.
Felhasználó profiljának megtekintése
Athéné
Félvér
avatar
Athéné Félvér
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Open your eyes   ₰ Hétf. Márc. 19, 2018 11:07 pm

Jönnek, esznek, elmennek xD
Elhallgatnak a baglyok
Érosz & Dalma

Csak nem akar a fejemből elszállni a gondolat, hogy nem tudtam meg hogy hívják… Mert valami megmagyarázhatatlan oknál fogva… Egyszerűen tudom, hogy az Eric nem igaz…
Gyorsan kezdenem kell valamit ezzel a gondolattal, mielőtt még úgy bukik ki belőlem valami, hogy nem gondoltam át, mit is mondok… Márpedig az engem kifejezetten bosszant, ha olyasmi csúszik ki a számon, amit nem tudok százszázalékban vállalni. Nagy a szám, de nem szokásom csak úgy fecsegni. Mindig… oké… az esetek nagy részében tudom mit beszélek, és azt is, hogy miért.
Még mindig nem hallgattak el a baglyok… Ami azt jelenti, még éppen idejében vagyunk, hogy szépen visszasétáljunk a táborba.
Végülis… alig 500 méterre vagyunk az erdő széléről, azt hiszem… De lehet még kevesebb, mert az út közben kanyarog.
Bólintok a srácnak. Ezek szerint ezt megbeszéltük,  de… Én még állok egy darabig gyanakvó tekintettel bámulva az erdő mélye felé… Megint érezhetően halkultak a baglyok… Rossz jel… határozottan nagyon rossz jel…
Megrázom a fejem, és elindulok a fiú után. Nem futva, de sietős léptekkel.  Valahogy… nagyon az az érzésem, hogy nem érünk rá kényelmeskedve bandukolni…
- Sietnünk kellene, nemsokára ellenőrzik hogy mindenki a kabinjában van-e.-kamuzom, hogy kicsit gyorsításra ösztökéljem őt is. Nem szeretném feleslegesen megijeszteni a rossz előérzetemmel a baglyok miatt… Egy pánikoló gyereket sokkal nehezebben tudnék biztonságosan a táborba visszajuttatni, mint egy nyugodt, együttműködő-félét…
Menet közben viszont valahogy a feszültségemet oldani kell, úgyhogy gyorsan szedve a lábaimat, azért megpróbálok beszélgetni vele.
- Melyik kabinhoz tartozol?-kérdezem, hogy tudjam hova kell visszavinni, és hogy be tudjam lőni kik aggódhatnak érte jobban.
Más valószínűleg azt kérdezné, kinek a gyereke… Csak azt tudnám, miért… Ezt sem értem… Nem az az első kérdésük, hogy ki az apám ,mit dolgozik, mit csinál az anyám… Hanem hogy a szerepem szerint melyik görög isten lánya vagyok… A kötetlen, szabad programokon is… ennyire nem kíváncsiak az itteniek, hogy ki is vagyok?
-Neked is ez az első nyarad it?-fecsegek tovább, egyre feszütebben… Csak nem akarnak megint hangosabban huhogni a baglyok… sőt, lassan teljesen elhal a huhogás, és ha nem beszélek teljes csend ülne az erdőre… A fene…
Sajnos csak van egy-két pillanat, amikor tényleg csend van… Aztán ez a csend már nem csend… egyre tisztábban kivehető, hogy valami közeledik… Valami nagy… Ha tippelnem kéne azt mondanám egy nagyranőtt medve… És még félúton se járunk a táborhoz… Francba…
Felhasználó profiljának megtekintése
Isten
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Open your eyes   ₰ Szer. Márc. 21, 2018 3:36 pm
- A Hermész kabinba, tudod még egyik isten sem fogadott el.- biggyesztem le a számat mintha bántana a dolog. Tulajdonképpen nem is hazudok, még mindig nem tudom melyikük gyerekének adjam ki magam. Talán Apfródité lenne a legkézenfekvőbb csakhogy én nem igazán rendelkezem anya képességeivel. A saját kabinomban már könnyebb dolgom lenne, de azzal meg túl nagy feltűnést keltenék. Ha jól tudom nem sok porontyom rohangál errefelé. Építettek egyáltalán házat nekem? Asszem mégis maradok az előbbi verziónál.
- Aha- olyan lelkesen bólogatok, hogy belefájdul a fejem. Igazság szerint már nem is számolom hányszor ugrottam le ide ha kémkedni kellett, vagy egyszerűen csak nem volt jobb dolgom rohangászó öngyilkos jelöltekkel tölteni az időt, habár sosem maradtam egész nyárra.
Ahogy telik az idő Dalma egyre idegesebbnek tűnik és úgy félúton el is hallgat. Pár pillanatnyi csend következik, majd a rengeteg felől súlyos léptek zaja és faágak reccsenése hallatszik sajnos egyre közelebbről.
- Asszem futnunk kéne- fordulok a lányhoz ezúttal őszinte aggodalommal. Árész vére ide vagy oda a közelharc nagyon nem az én terepem. Sokkal jobban ellenék mondjuk úgy pár méterre az egyik vastagabb ágon ahonnan le tudom lőni.
Gyorsítok a lépteimen s közben húzom magammal a ruhájánál fogva.
Késő. Irtózatos üvöltés rázza meg az erdőt és kisvártatva megjelenik egy félig oroszlán félig kecske testű állat kígyófarokkal.
Jobb ötlet híján felugrok a legközelebbi fára és igyekszem újdonsült ismerősömet is magammal rángatni. Francba, hogy pont egy khimérába kellett belefutnunk!


Khiméra:
Felhasználó profiljának megtekintése
Athéné
Félvér
avatar
Athéné Félvér
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Open your eyes   ₰ Szomb. Márc. 24, 2018 3:44 pm

Remélem tetszik ^^
Koppan a fán.
Érosz & Dalma

Hm.. Szóval a Hermész kabin, mert még nem döntötték el, hova kerüljön...  Mióta itt vagyok, mindig teljesen logikátlannak éreztem, hogy annyi gyereket szállásolnak ott el… Miközben néhány más kabinban bőven lenne hely, és nem kellene olyan zsúfoltan lakniuk azoknak, akiket oda osztottak… Szegény srác… Képzelem, hogy egy perc nyugta sincs…
Első nyár… De nem bólogat kicsit túl lelkesen?... Na mindegy… Ha igaz, akkor ezek szerint sorstársak vagyunk. Uha… ez… kicsit gáz… Annyi tapasztalatom van a táborral, mint egy 13 évesnek…  
Nem mintha ezzel nem lettem volna eddig is tisztában, de… attól még kellemetlen…
- Én is ezen a nyáron vagyok itt először.-mosolygok kicsit rá, már csak azért is, hogy a saját idegességemet elnyomjam.
Nem… határozottan nem tetszik, hogy a baglyok közben teljesen elhallgattak… És az sem, hogy a csendben nagyon is hallani a közeledő léptek döngését.
Határozottan bólintok és nyúlnék a késemért, szükség esetére. Nem árt, sőt… kifejezetten hasznos, ha a kezemben van szükség esetén…
De nem tudom előhúzni, mert a fiú húz magával. Nagyon nem kell erőlködnie, futok utána.
Az üvöltést hallva megfagy az ereimben a vér… Ez az a pillanat, amikor a tudatom kikapcsol, és  az ösztönök veszik át az irányítást. Most nincs idő gondolkodni, pedig lenne min… nagyon is sokminden lenne… De ahhoz épségben vissza kellene jutni a táborba… Nem csak nekem, hanem a fiúnak is.
Arra semmiképp nem lesz időnk, hogy mindketten felmásszunk a fára, úgyhogy kirántom a ruhámat Eric kezéből, és mostmár előhúzom a késemet.
Azt hiszem… fájdalmasan kicsi a felénk közeledő monstrumhoz képest… Francba… Közel sem tökéletes az időzítés, de az itt töltött idő megtette a hatását. Az utolsó előtti pillanatban táncolok szinte át a fa túl oldalára, ami elegendőnek bizonyul, hogy a szörny egyenesen nekirohanjon a fának, ami szerencsére elég erős, hogy kibírja az ütközést. Remélem a fiú elég erősen meg tudott kapaszkodni….
Azt nem kockáztatom, hogy még egy ilyen ütközést kibír-e a fa, hanem a.. nem is tudom micsoda néhány pillanatnyi kábultságát kihasználva tovább futok egy következő, a másiknák valamivel vastagabb fáig, közben igyekezve nagy zajt csapni, hogy biztosan utánam jöjjön a bestia.  Fogalmam sincs, mennyire ügyes a fiú, de határozottan nem láttam nála fegyvert, ráadásul az első nyara, tehát elméletben épp olyan képzetlen lehet, mint én…
Magamban szitkozódom, és rimánkodom futás közben, hogy bárcsak valami alkalmasabb fegyver lenne nálam… mondjuk a rövidkardom… Bár… nem, még az is túl rövid lenne ennek a dögnek a szarvaihoz képest…
Viszont azt tudom legjobban kezelni. Szóval mégis… határozottan sokkal jobb lenne, ha egy rövid kard lenne a kezemben a tőr helyett.
Hirtelen mintha megnőne a tőr súlya, majdnem ki is esik a kezemből.
Mi a… Már nem is a tőrt, hanem a rövidkardom markolatát szorongatom.
De ezen sincs időm sokat gondolkodni, mert úgy látszik úgy történnek a dolgok ahogy akartam, és már robog is felém a behemót.
Vajon… mennyit bír ki ez az akármicsoda? Merül fel bennem a kérdés, miközben a fának támasztom a hátamat, és két kézre fogva tartom magam elé a kardot. Jól kell időzíteni, hogy az ötletem beváljon… Nagyon nagyon tökéletesen….
>
Felhasználó profiljának megtekintése
Isten
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Open your eyes   ₰ Hétf. Márc. 26, 2018 5:30 pm
Először is szögezzük le: igenis el tudok bánni egy szörnnyel. Az oroszlánok között töltött évek megtanítottak egy s mást az önvédelemről. Normális esetben most valahol az egyik közeli fa ágán ülnék, hogy pop-cornal a kezemben végignézzem miként próbál egy újabb hősöcske elintézni egy újabb bestiát, aminek persze még így jó pár ezer év után sem eset le, hogy az erdőnél messzebb úgy sem juthat.
Erre mi történik? Itt állok a talajszinten egy zöldfülűvel miközben egy tűzokádó hibrid rohan felénk.
Ezen a ponton úgy döntök félreteszem a büszkeségemet és inkább ugrók fel egy fára mintsem szétlapítsanak.
Szerencsére Dalmának van annyi esze, hogy kirántsa magát a szorításomból (ami valljuk be nem eshet nehezére tekintve, hogy a tizenéves alakom nem épp egy vasgyúró) és kitér a bestia elől mire az a fának csapódik. Bár a félvéreket pontosan az ilyen esetekre képezték ki a lány azt mondja ez az első nyara itt. Remélhetőleg ez a pár hét is elég, hogy feltalálja magát. Őszintén szólva erősen kétlem, hogy a kiméra ellen túl sokra menne azzal a késsel. Na jó, francba az álcával! Előszedem a nyílpuskámat és már ép készülnék megtölteni amikor megakad a szemem valamin. A lány most egy másik törzs mögött áll, de egyáltalán nem úgy néz ki mint aki bujkál. Abból ahogy a rövid karddá avanzsált tőrt tartja (ezek szerint sikerült megtalálnia rajta a bekapcsoló gombot) inkább azt mondanám készül valamire. Tehát mégis csak van terve.
Jobb ha egyelőre nem lövök hátha beválik, mindenesetre a fegyveremet készenlétben tartom.
Felhasználó profiljának megtekintése
Athéné
Félvér
avatar
Athéné Félvér
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Open your eyes   ₰ Szer. Márc. 28, 2018 9:39 am

Remélem tetszik ^^
Fájdalmas üvöltés
Érosz & Dalma

Ehm… Hurrá? Nem esett le a fáról a srác. Ettől határozottan megkönnyebbülök. És hé, teljesült a kívánságom, a tőr helyett a rövidkardomat szorongatom a kezemben! Ez határozottan nagyon jó! Gyerünk már Dalma, örülj kicsit neki, hogy működnek a terveid!
Na igen… egyszerűbb lenne, ha nem lenne itt ez a torz valami, ami határozottan nem csak játszani akar…
Szerencsésen kikerültem az első becsapódást, és el is tudtam szaladni egy vastagabb fáig.
Igen, határozottan körvonalazódik egy ötlet a fejemben. Ez a bestia valahogy úgy viselkedik, mint egy-két Árész kabinos gyerek, ha elönti a vörös köd a fejét: Semmi logika, semmi tervezés nincs a mozdulataimban, egyszerűen a gyilkos ösztönei vezetik egyszerű, kiszámítható mozdulatait.
Ez így… túl egyszerűnek tűnik… Világosan látom, hogy melyik pillanatban kellene a védekezés helyett támadnom, hogy biztosan találjon a csapásom… Már csak az a kérdés, hogy meg is tudom-e valósítani ennyi itt töltött idő után…
Nagyon hamar ki fog derülni, ugyanis csak pillanataim vannak, mielőtt ezúttal ennek a fának csapódik neki a barátságtalan lény.
A terv a következő: A fának vetett háttal várok. Az utolsó pillanatig, hogy ne legyen ideje a behemótnak utánam mozdítani a fejét. Az utolsó pillanatban lebukom, hogy a feje fölöttem a fának csapódjon, és amikor ez megtörténik egy gyors mozdulattal szúrok a kardommal oda, ahol a szívét sejtem ennek a valaminek… Remélem tényleg ott lesz, és a kardom elég hosszú, hogy elérje ><
A megvalósítás… Nos… Sikerül jól időzítenem a lebukást, és kihasználnom a következő egy pillanatot, hogy a szíve feltételezhető helyére döfjem a kardomat, de… Vagy mélyebben van a szíve, vagy nem is ott, mert komolyan nem rázza meg a sérülés, csak dühösebb lesz a fájdalomtól… Szóval az ötlet jó, csak kis hiba csúszott a számításaimba…
Az mindenesetre biztos, hogy nem maradhatok ott, mert közben, észlelve, hogy alulról támadta meg valaki, a szörny megpróbál a lábával megtaposni. Oldalra gurulok előle, és mostmár nem a fiútól távolodva, hanem köríven a fa körül amire felmászott keresek újabb menedéket.
Oh… Jól látom? A bestia feje, mintha, de csak mintha vérezne… Néhány ilyen becsapódás még, és azt hiszem minimum harcképtelen lesz… Nekünk pedig az tökéletes lesz arra, hogy visszarohanjunk a táborba, és ide küldjünk valamit, aki intézkedni tud.  
Áááá… Damian tuti leszedi ezért a fejem…
Egyetlen dolgot nem veszek figyelembe, mert nem igazán tudom hova tenni… Ennek a valaminek nem csak egy feje van… Az egyik feje, ami kígyóhoz hasonlít, pedig elég hosszú, hogy utánam kapjon, és el is érje a bokámat, mikor elszaladnék. Nem… nem tart vissza egy pillanatra sem, de megsebez, ami egy picit lelassít… És ha annak a kígyónak mérge is van… Ebből még baj lesz…
Beugrok egy újabb nagyobb fa mögé, gyorsan  letépek egy csíkot a felsőmből, és a térdemnél amennyire ilyen gyorsan telik elkötöm a lábamat. Ha minden igaz, ez valamennyire le kell hogy lassítsa a méreg terjedését, ha volt is…  Szóval kis időt nyertem…
De minnél hamarabbb meg kellene szabadulni ettől a szörnytől. Ha a szíve nem jött be, akkor más "instakill" módszer kell… Az első ami eszembe jut, az a nyaki ütőér, de… Ennek a valaminek 3 feje van…  Hogy oldom meg, hogy egyszerre mindhárom nyakát elvágjam?

>
Felhasználó profiljának megtekintése
Isten
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Open your eyes   ₰ Vas. Ápr. 01, 2018 1:25 pm
Ezek a szörnyek komolyan mondom egyre reménytelenebbek. Mármint könyörgöm egy tűzokádó monstrumról beszélünk, mégis mi a fenének rohangál úgy mint egy felbőszült bika a matadorok előtt. Simán felgyújthatna minket, e helyet csak veri a fejét egyik fatörzsből a másikba hátha sikerül összehoznia egy jó kis agyrázkódást. Bár talán jobb lenne ha nem adnék neki tippeket, örüljünk csak , hogy véletlenül pont egy borsónyi agyú kimérát fogtunk ki. Szerencsére a félistenbe már több kreativitás szorult és szépen lesben áll az egyik fa árnyékában. Akármit is csinál jobb lesz ha igyekszik ha nem akar felnyársalódni.
Nem igazán tudom mi volt az eredeti szándéka, innen csak annyit lehetett látni, hogy , hogy hirtelen eltűnik a lény mellkasa alatt mire az egy pillanatra megtántorodik a fájdalomtól, majd megpróbálja a földbe döngölni a lányt. Meg merném kockáztatni, hogy ennek a kardhoz van valami köze.
Szóval ahogy elnézem mégis csak kéne neki egy kis segítség.
Óvatosan feljebb mászok és a lehető legnagyobb csendben igyekszem úgy elhelyezkedni, hogy kilássak a lombok közül, engem viszont már ne lehessen észrevenni. Ami megjegyzem egy ekkora fegyverre nem egyszerű feladat. Végül mégis sikerül zöld ágra vergődnöm valahogy. A kérdés már csak az: hova lőhetnék. A szíve egyértelműen nem jöhet szóba. Még a rövid kard sem volt elég, hogy elérje, egy egyszerű fa nyílvesszőt meg sem érezne. Talán a nyakánál? Igaz akkor háromszor kéne újratöltenem, de ha nincs más.
Ekkor mintegy végszóra a bestia farkaként szolgáló kígyó előrelendül és belemar a lány bokájába. Hmm… Nem is rossz célpont. Végezni biztos nem fog a lénnyel ha kiiktatom, de biztosan lelassítja.
Célozz és … találat. A nyíl szabályosan keresztülszúrja a kígyót. Naná, hogy a kiméra azonnal felkapja a fejét. Tökéletes! Az ostoba még ide is tartja nekem a torkát. Még egy lövés ami ezúttal kicsit komolyabb sérüléseket okoz a szörnynek, igaz még mindig nem elég ahhoz, hogy ártalmatlanná tegye. Sőt mintha érezné a vesztét egy velőtrázó üvöltést hallatva (a megmaradt egy szájából) újabb rohamra indul. Már éppen készülnék elhallgattatni, de az erre alkalmas töltény valahogy csak nem akar a kezembe akadni. Bosszúsan nézek a tegezebe amiben mindössze két arany- és két ólomnyíl árválkodik. Persze, hogy pont most kellet elfogynia! Ezek szerint a kegyelemdöfés mégis Dalma feladata lesz.
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom

Témanyitás₰ Tárgy: Re: Open your eyes   
Ugrás: