Odio e Amo





Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!


Zászlófoglaló
Kékek
9
Pirosak
19

(frissítve: 06.02. 12:16)


Félvérek
Isten
Zeusz
2
0
Hadész
1
1
Poszeidón
1
1
Athéné
1
2
Aphrodité
3
2
Arész
0
1
Apollón
1
0
Hermész
1
2
Démétér
1
0
Dionüszosz
0
1
Héphaisztosz
0
0
Egyéb
2
1
Mitikus lények
1
4
Összesen
11
15



Fontosabb hírek
Megnyitottunk: 2017.11.16
Jelenleg nincsen korlátozás az oldalon
Időpont: 2017 nyara


Társalgó
Discord



Itt tartózkodnak

Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs






A legtöbb felhasználó (28 fő) Csüt. Nov. 16, 2017 7:54 pm-kor volt itt.



Utolsó bejegyzések
Írta  Justin Mulligan
Csüt. Júl. 05, 2018 10:12 pm

Írta  Amber Hill
Vas. Júl. 01, 2018 9:46 pm

Írta  Erisz
Vas. Jún. 24, 2018 1:12 pm

Írta  Arthur Greenwald
Pént. Jún. 22, 2018 10:16 pm

Írta  Arthur Greenwald
Pént. Jún. 22, 2018 8:19 pm

Írta  Heather Blackmage
Szer. Jún. 20, 2018 3:19 pm

Írta  Heather Blackmage
Szer. Jún. 20, 2018 2:19 pm

Írta  Bradley Daanen
Vas. Jún. 17, 2018 3:54 pm

Írta  Ivis
Csüt. Jún. 14, 2018 9:58 am

Az oldal designját a Specto közremüködésével Overtherainboo (aka Medúza) készítette. A leírásokat, szövegeket Keaden Hancrow és Hadész munkája. Ami a fórumon és azon belül található önálló szellemi értéket képvisel ezért kérjük ne lopd el. Ha mégis megtetszene valami és képtelen vagy nélküle élni vedd fel a kapcsolatot az Adminokkal.

Odio e Amo

Félvér
avatar
Témanyitás₰ Tárgy: Odio e Amo   ₰ Szomb. Ápr. 21, 2018 8:51 pm



Cesare Nazario Dante






Becenév : Ces, Cézár, Dante (esetleg Signore Dante, ha be akarsz vágódni)
Születési időpont, helyszín : 1994. augusztus 22., Szicília
Foglalkozás :Fegyvertelen/ Pusztakezes harcoktató, valamint hivatásos Szívtipró
Csoport : Félvérek, Cosa Nostra
Isteni szülő : Nemesis
Kabin : Pac-man kabin (16)
Oldal : Hádész
Képességek :
- Ha megérint valakit, azonnal megérzi, ha az illető valami rosszat követett el. Azt pontosan nem, hogy mit tett, de a tetteinek súlyosságát fel tudja mérni. Megfelelő koncentrációval még bűntudatot is képes ébreszteni benne.
(megszerzésre várnak:)
+ Megérzi, ha valaki el akar titkolni valamit. Nem egészen a hazugságot szúrja ki, inkább a dolgok elhallgatását. (45%)
+ Ha jó kedve van, könnyebben megtalálja őt a szerencse, valamint a közvetlen közelében levőket is. Ellenkezdő esetben, negatív érzelmek hatására azonban balszerencsét hoz a hozzá közel állókra. (30%)
Táborban töltött nyarak száma: 2
Pb : Luca Marinelli





,,No beszél tökéletes angol nyelv.”

Talán sokat elárul rólam az, hogy vérbeli olasz vagyok. Vagy nem? Tudod, amit mondanak rólunk: hangos, temperamentumos, heves természetűek vagyunk. Szeretjük a nőket, még a kicsit teltebbeket is, isteni a pizzánk. Sokat és színesen káromkodunk, szinte egy dalnak hangzik néha. Mindig ápoltan és divatosan jelenünk meg, nemre és szexuális beállítottságra való tekintet nélkül. Imádjuk a családunkat, de hát a világ egyik legikonikusabb gengszterétől tanulta ezt meg mindenki, nem igaz? Beszéd közben folyton mutogatunk, ez tökéletes és beszédes kiegészítője a társalgásnak, néha olyat is elárul tudat alatt, amit egyébként nem akarunk közölni – vagy épp rejtett üzenetet közvetítünk vele. Na hát ez rám… nem mondanám, hogy nem igaz, de nem mindig. Sokat segítettem, ugye?

,,Odio e amo. Per quale motivo io lo faccia, forse ti chiederai.
Non lo so, ma sento che accade, e mi tormento.”

Néha gyűlölök, néha szeretek mindenkit. Azt kérditek, miért van ez?
Nem tudom, csak érzem, élve keresztre feszít… nem, nem. Ennyire nem vagyok poétikus. Szép lett volna, de azt meghagyjuk Catullus papának. Néha valóban képes vagyok haragudni az egész világra, máskor meg örülök magamnak, mint kutya a farkának. Talán anyám az oka az egésznek, de már réges-rég kinőttem a „hibáztassuk az isteneket minden szarért” korszakomat.
Ettől függetlenül nem árt az eszedbe vésni, a házam tájékán a szeszély nagyúr. Hogy milyen is vagyok még? Hm…





Töröld meg a pohár szélét ivás előtt és után is!

- Nem úgy, fiú! Elég egy fél fordulat, utána könyökkel hárít és lendületből ellencsapás…
- De hogyan? Nincs időm, nincs elég lendület…
- Akkor halott vagy, fiú. Lendület kell? Vedd el az ellenfeledtől.
- De…
- Érezned kell az energiáját, amit ellened akar használni. A megfelelő mozdulattal átveheted és visszafordíthatod ellene, még ha kétszer nagyobb is nálad. Teringettét is, de hát pont neked magyarázom? Anyád a mestere az ilyesminek, csak ragadt rád belőle valami!
- Anyám… azt ígérted, mesélsz róla.
- Mesélek. Ha eljött az idő. Tudod, hogy számomra milyen fontos a család, és épp annak érdekében mondom; később. Most edzened kell, fiú. A családhoz akarsz tartozni, nem? Köztünk élni, velünk dolgozni, a Mi Ügyünket szolgálni, nem?
- De, igen, apám.
- Rendben, akkor újra. Ez az, hárít, fordul. Nem, jobbra! Ügyelj a lábadra! Jó… még egyszer.

Érints meg minden kilincset, ami mellett elhaladsz!
Ez volt a második.

Apám azt tanította, mindig nézzek a hátam mögé, mert sosem lehet tudni, ki rejtőzik ott. Vagy egy zárt ajtó mögött. Lehetnek rendőrök. Vagy szörnyek. De talán egyik sem.
Az ajtó szimbólum, a végtelen lehetőségek tárházát rejti. A jövőt, a tudást, a kiutat valamiből, a sorsot. Hogy én mit látok benne? Veszélyt, tévképzet szülte hamis veszélyt. A kilincs, ami mellett elsétálok, felnyársal, letépi a húst a csontjaimról. A lelki szemeim előtt belé akadó bőrt le kell akasztani, mielőtt késő. A legjobb saját kezűleg, de elég csak fejben is, ha túl messze van.
Az ajtók veszélyesek. A kilincsek gyilkosak.

Ha járdán, kövezett úton jársz, nem léphetsz a csíkokra!

- Apád jó ember volt. Nagyszerű harcos. Nagyszerű üzletember. Nagyszerű vezető. És nagyszerű barát.
- És halott.
- Igen.
- Megmenthettem volna. Ha gyorsabb vagyok…
- Lehet. Lehet, akkor te halsz meg. Veszélyes vállalkozás a miénk. A szörnyek nem pihennek.
- Sosem árulta el, ki az anyám… csak az utolsó leheletével. Legalábbis azt hiszem, mert csak azt az egy nevet ismételgette... Lehetséges, hogy én is egy vagyok közülük? Félvér?
- Érdekes kérdés, fiam..
- Mindig azt mondják, hogy az öregek a legbölcsebbek. Na, gyerünk, vén fószer, elő a bölcsességgel! Tudod, vagy sem?
- A világot sűrű Köd borítja, amin mi, kiválasztottak, keresztülláthatunk. A legtöbb ember észre sem veszi, mi van körülötte; mi mindent látunk, és harcolunk ellene. De néha felbukkannak még köztünk is olyan különleges...
- Kösz a semmit… a nyilvánvaló megállapítása nem bölcsesség, tata. Csak fölösleges csattogtatása a műfogsorodnak!
- Hallgass, te nyavalyás, még nem fejeztem be! Mutass tiszteletet az öregebb iránt! Szép dolog ilyen módon beszélni az apád sírja felett…
- Na, jól van, csattogj tovább. Kérlek.
- A családunk csak olyan embereket fogad be, akik átlátnak ezen a Ködön, de néha különlegesebb tagok is kerülnek sorainkba. Vagy születnek. Apád sokszor beszélt arról az istennőről, bizony. A többi családtaggal ellentétben, kiket ilyen szerencse ért, ő nem dicsekedett vele. Azt hiszem, csak téged akart védeni, hiszen azon kevés családtagjainktól, kiknek különleges erők adattak meg, túl sokat vártak el. És rendszerint túl korán érte őket a halál, mert a szörnyek sokkal érzékenyebbek rájuk, mint ránk, egyszerű emberekre…
- És ehhez kellett a nagy felvezetés? Az elején megmondhattad volna, hogy igen, félvér vagyok, és ennyi elég is.
- Most már hallgass, na! Az istenek és halandók közös gyermekei közül nagy hősök kerültek ki. Ha apád utolsó szavait helyesen értelmezted, mellyel felfedte édesanyád nevét, akkor talán te is…
- Aha, hát. Én nem vagyok hős. De azért kösz.

Tartsd számon a lépcsőket, melyekre rálépsz!

Izgalmas dolog egy égő épületből menekülni.
Egészen pontosan negyvennyolc lépcsőfokot hagytam magam mögött, mire lejutottam. Sokáig tartott, a meglőtt apámat cipelve a vállaimon. Rosszul sikerült az üzlet, de azt nem vártuk, hogy a másik fél fegyvert ránt. Azt végképp nem, hogy egy tűzokádó szörny van velük. Emlékeim megfakultak már, hogyan kapta apám a golyót, hogyan szabadultunk meg a szörnytől. Csak a lépcsőkre emlékszem.
Tisztában voltunk vele, hogy bármikor lehetnek áldozatok. Ez egy veszélyes vállalkozás, olyan élet, amely testben megerősít, edzetté tesz, élesíti az elméd. Hogy kész legyél minden pillanatban támadni, védekezni, kitalálni, mi legyen a következő lépés, és mi a legjobb a családnak. Lelkileg pedig összeroppant.
A Mi Ügyünk, azoké, akik átlátnak a Ködön. A különleges embereké, akik látják a szörnyeket, nem félnek tőlük, és harcolnak velük. Néhányan félvérek, de legtöbbjük csak épp az átlagnál kicsit élesebb szemű halandó.
Persze, nem vagyunk szentek. Fegyvereket kell szereznünk, olyat, ami használható a szörnyek ellen. Sokba kerül ez, és bizony a pénz szent. Hogy hogyan jutunk hozzá? Korántsem tiszta módszerekkel. A mi harcunk kétfrontos. Küzdünk az emberekkel, akik csak a rossz cselekedeteinket ismerik, és küzdünk a szörnyekkel is.
Mert az én hazámban szörnyből piszkosul sok van.

Hogy most miért itt? Remek kérdés. Beleuntam a harcba, többet akartam megtudni magamról, vagy egyszerűen csak a kalandvágy? Hogy őszinte legyek, fogalmam sincs. Nem találtam a helyem a családban, eljöttem hát. Fülembe jutott a hír, hogy Amerikában van egy hely, ami tele van a magamfajtákkal. Bár többnyire kölykökkel, de az mióta zavar engem?

Mindig a megfelelő ritmusban kopogj!

- Meg kell mondjam, négylábú barátom, ez a hely nem semmi!
- Örülök, hogy tetszik…
- ’Szal maradhatok?
- Semmi okom rá, hogy egyetlen félvérnek is hátat fordítsak. Az ajtónk nyitva áll előtted, érezd magad otthon.
- És… mit lehet itt csinálni?
- Az ifjú félvéreket tanítjuk, kiképezzük, hogy megállják a helyüket a világban. Hogy ne végezzék egy szörny áldozatául. Ha te is igényled kiképzést...
- Áh, én már megkaptam a kiképzésem. Alaposan.
- Valóban?
- Igen. Minden téren.
- Értem. Ez akár hasznunkra is lehet.
- Hogyan?
- Oktatókra mindig szükségünk van…





Felhasználó profiljának megtekintése
Hádész
Félvér
avatar
Hádész Félvér
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Odio e Amo   ₰ Kedd Ápr. 24, 2018 8:50 pm

Elfogadva




Buona Sera!

Cesare rendhagyó módon sajátította el azt a tudást, ami segíti az életben maradáshoz ebben a világban, ahol a hozzá hasonlók szörnyek szemében nem többek, mint a legtrendibb ételek a legdrágább fine-dine éttermek ajánlatából, amit majd később kiposztolhatnak instagramra a hozzáillő filterrel és hashtaggel.
Alaposan megdolgoztattál vele, az ilyen karaktereket mindeddig nem véletlenül nem fogadtuk el, hiszen semmit sem tudtunk arról, hogy milyen volt a gyerekkoruk, hogyan élték át a kiképzésüket, egyáltalán hogy jutott a birtokukba az a tapasztalat, amit majd az ifjú generációnak adhatnak tovább, és úgy egyáltalán, hogy voltak képesek életben maradni. Azonban te nem egyszerűen lefestetted elénk ennek menetét, de egy teljes, új világba nyerhettünk betekintést. Adtál egy csipetnyi itáliai gengszter-romantikát a történetedbe, és végtére is, miért ne? Miért ne lehetne a Család nem több, mint szervezet az emberek és a félvérek védelméért? Hiszen az Istenek jó dolgukban úgyis átúsztak egy másik kontinensre, miközben Olaszországban, de még inkább, Görögországban még nagyobb szükség lenne rájuk.
Látom a szemem előtt, ahogyan a büszke szülők tényleg azzal hencegnek, ők melyik Istennel töltöttek el egy pásztorórát, ez annyira tipikus, és annyira emberi. Az NJK-k nem csak névtelen alakok voltak, hanem betekintést nyerhettünk például apád személyiségébe azáltal, ő volt talán az egyetlen, aki egyáltalán nem dicsekedve mesélte a saját történetét.
Cesare olyan emberek között nőtt fel, akik szerették őt, és akik megtanították, milyen érték is a család. A Félvér-táborban pedig talán épp ezen értékekre van szükség, hogy a végén még embert neveljünk a purdékból.

Előtörténeted természetesen átment a rostán, elfoglalhatod a helyed az oktatók melletti asztalnál. Kezdésként ajándékba kapsz 5 drachmát, és kapsz még kettőt, ha megosztod velem nagyanyád titkos paradicsomos spagetti receptjét. Foglald le az arcodat, ha még nem tetted volna, és ne hagyd, hogy a sok kölyök kikészítsen - bár szerintem tudod majd kezelni az extrém helyzeteket is.


Ci vediamo!




Lots of death, huh? Personally, I'm trying to avoid lots of death, but you guys have fun!
Felhasználó profiljának megtekintése
Ugrás: