Paikhédi Héru - első felvonás





Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!


Zászlófoglaló
Kékek
9
Pirosak
19

(frissítve: 06.02. 12:16)


Félvérek
Isten
Zeusz
2
0
Hadész
1
1
Poszeidón
1
1
Athéné
1
2
Aphrodité
3
2
Arész
0
1
Apollón
1
0
Hermész
1
2
Démétér
1
0
Dionüszosz
0
1
Héphaisztosz
0
0
Egyéb
2
1
Mitikus lények
1
4
Összesen
11
15



Fontosabb hírek
Megnyitottunk: 2017.11.16
Jelenleg nincsen korlátozás az oldalon
Időpont: 2017 nyara


Társalgó
Discord



Itt tartózkodnak

Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs






A legtöbb felhasználó (28 fő) Csüt. Nov. 16, 2017 7:54 pm-kor volt itt.



Utolsó bejegyzések
Írta  Justin Mulligan
Csüt. Júl. 05, 2018 10:12 pm

Írta  Amber Hill
Vas. Júl. 01, 2018 9:46 pm

Írta  Erisz
Vas. Jún. 24, 2018 1:12 pm

Írta  Arthur Greenwald
Pént. Jún. 22, 2018 10:16 pm

Írta  Arthur Greenwald
Pént. Jún. 22, 2018 8:19 pm

Írta  Heather Blackmage
Szer. Jún. 20, 2018 3:19 pm

Írta  Heather Blackmage
Szer. Jún. 20, 2018 2:19 pm

Írta  Bradley Daanen
Vas. Jún. 17, 2018 3:54 pm

Írta  Ivis
Csüt. Jún. 14, 2018 9:58 am

Az oldal designját a Specto közremüködésével Overtherainboo (aka Medúza) készítette. A leírásokat, szövegeket Keaden Hancrow és Hadész munkája. Ami a fórumon és azon belül található önálló szellemi értéket képvisel ezért kérjük ne lopd el. Ha mégis megtetszene valami és képtelen vagy nélküle élni vedd fel a kapcsolatot az Adminokkal.

Paikhédi Héru - első felvonás

Témanyitás₰ Tárgy: Paikhédi Héru - első felvonás   ₰ Csüt. Május 10, 2018 11:15 pm
A Félvér-tábor lakói talán még akkor sem láthatták ilyen lelkesnek az ikreket, amikor az volt a feladatuk, Aphrodité lányait őrizzék valamelyik szörnytámadáskor. Már-már zavarba ejtő lelkesedésük, mialatt az eseményről lemaradni, vagy neadjzseusz, lógni kívánkozni készülőket terelik a helyes irányba, az Amfiteátrumba, ahol ünnepélyes keretek között indítják el a Fesztivált.
Az utóbbi napokban szinte csak erről lehetett hallani. Minden kabin falára kikerült egy tájékoztató az eseményről, valamint egy jelentkezési lap, amire bárki felírhatta a nevét. Ha valaki úgy döntött, szeretné képességeit felmérni, elég volt odaírnia a nevét az adott versenyhez, amiben megmérettetné magát. A jelentkezésre egészen tegnap éjfélig volt idő, a résztvevők tehát már izgulhatnak a versenyszámok miatt. De a mai nap még a mulatozásé, és az izgalommal vegyes örömé, amit a fesztivál nyújtani fog.
Az ikrek, akik szinte tökéletesen megkülönböztethetetlenek egymástól, bár aki sokat tölt a közelükben, észreveheti, hogy Panagusnak talán kicsit kerekebb és kisfiúsabb az arca, épp egy hangyányival, sietősen szedik össze még a legifjabbakat is, hogy minél előbb helyet foglalhassanak az Amfiteátrum lelátóján. Bár szervezetlennek és esetlennek tűnnek, ahogyan kapkodva rohannak egyik helyről a másikra, tulajdonképpen mindent úgy csinálnak, ahogyan azt Kheirón megparancsolta nekik. A lelátó lassan megtelik a nézőkkel, az ikrek pedig, miután mindenkit odatereltek, hirtelen átváltoznak mozgóbüfévé, hogy a megfelelő nassolnivalókkal lássa el a nézősereget. Senki sem mondta, tábori gondozónak lenni könnyű, főleg, ha még a szarvaid sem nőttek ki, de hé, a munka nem szégyen, és mindenkinek el kell kezdenie valahol! Éhes vagy? Megtetszik a hotdog, amit előtted két sorral esznek? Vagy épp egy hatalmas adag, karamellás popcornra vágysz? Csak keresd tekinteteddel az ikrek valamelyik, bármelyik tagját! A csinos lányok egy bájos mosoly mellett ráadásul még színes lufikat is kapnak! Na jó, igazából a srácok is, de csak ha külön kérik.
A fesztivál inkább tűnik valamiféle sporteseménynek. Talán nosztalgikus érzéseket is kelthet a kisvárosi baseball mérkőzésekhez szokott táborozókban, éppen csak ott nem két fiatal szatír ügetett végig a sorokon kólát és sajtos perecet osztogatva szőrös kecskelábaikkal. A két szatír még végig sem ért a nézőkön, mikor a színpadot Mr. D. sajátítja ki magának néhány szó erejéig.
- Kedves, és nem túl kedves táborlakók! - szólítja meg emelt hangon egy pohár, világos színű italt szorongatva a nézőket. Tökéletesen hallják még az amfiteátrum azon részében is, ami talán a legmesszebb lévő pont a beszélőtől. Elvégre épp ezért van így kialakítva ez a hely. Persze aki nem figyel, mert épp egy lufit vesz át Panagustól vagy Ranagustól, az így járt, vélhetően azonban úgy sem mond majd semmi fontosat.
- Mint azt tudjátok, a tábor idén az öröm és a mulatság színhelye! Nem mondom, nem lenne még mulatságosabb, ha odafent értékelnék megfeszített munkám és enyhítenének büntetésemen... - a mondata utolsó felét kicsit elharapja, az ikrek pedig, mintha csak szimbiózisban élnének, csóválják a fejüket szorgos munkájuk közepette.
- A versenyszámok a fair play és egymás tiszteletének jegyében zajlanak. Kérlek titeket, ne úgy tekintsetek a játékokra, mint az egymás iránti feszültség levezetésének hatékony módjára. - görcsösen szorongatja poharát, hangja viszont nyugodt, apáskodó.
- Ti mindannyian nagy tetteket vihettek véghez. Nem azért, mert akárkinek a fiai és lányai vagytok, még a legközönségesebb halandóból is válhat hős. Emlékezzetek viszont, hogy minden hős úgy vált azzá, aki, hogy tett érte, ez a világ egy kicsit jobb hely legyen, ezért pedig nem félt az ismeretlenbe gázolni! Bárkiből lehet hős, és bármikor azzá válhatsz. Emlékezzünk a játékokkal tehát azokra a hősökre, akik értünk, értetek harcoltak. Az ősi történetek szereplőire, és az egyszerű halandókra is, akik embertársaiknak segítenek. - megemeli kupáját, mély orgánuma elhallgat, hogy kiélvezze a neki járó tapsot, vagy épp annak hiányát. Az ikrek is félbehagyják munkájukat, hogy megadhassák tiszteletüket. Mr. D. csalódottan kortyol bele az italába; legalább erre a jeles ünnepélyre feloldhatták volna az átkot!
- És most tekintsétek meg a mai nap vendégeit! A Szirének Szárnyaló Színháza készült nektek egy darabbal. Jó mulatást! - meghajlása után levonul a színpadról, hogy átadja a helyét azoknak, akik utána következnek majd. A darazsak című komédiát adják majd elő Arisztophanésztól, ami remélhetőleg a fiatalabb közönségnek is épp olyan élvezetes lesz, mint az ikreknek. Nem feltétlenül csak a gyönyörű, női színészek miatt.

..........................................................................................

Szabad játék, szabad körök. Ebben a topicban lehet reagálni az eseményekre. Nincs kötött formátum, bárkivel interaktolhatsz, akivel csak szeretnél. Nem lesz következő kör, teljes anarchia, szabad játék.

A karaktereket, akikkel interakcióba lépsz, érdemes kiemelni, vastag betűvel, esetleg színnel, hogy egyértelmű legyen. Ha csak egyetlen karakterrel játszanál, akkor bátran nyiss új topicot a játékotoknak, csak a téma nevében szerepeljen az esemény neve.

NJK-kkal is nyugodtan interakcióba lehet lépni ebben a topicban, kaptok választ rá. Smile
Felhasználó profiljának megtekintése
Zeusz
Félvér
avatar
Zeusz Félvér
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Paikhédi Héru - első felvonás   ₰ Szomb. Május 12, 2018 4:12 pm
Nem, nincsen jó kedvem. Fogalmam sincsen, hogy miért, de eléggé morcosan ébredtem. Hogy is szokták ezt mondani? Bal lábbal keltem fel(?). Jah...valami ilyesmi. Van ennek egyáltalán bármi jelentése? Kicsit szét is vagyok csúszva. Sőt. És most még itt van ez az egész fesztivál is… Tudom, örülnöm kéne, hiszen maga az ötlet nagyon jó. De én “kicsit” elterelésnek érzem az egészet. Panem et circenses, és a kussban fog maradni nép örülni fog.
Vegyesek az érzéseim. Ott van az, hogy talán ezzel egy kicsit a feszültséget lejjebb tudnánk vinni, hiszen az “ellenfelek” (remélhetőleg) vérontás nélkül állhatnak szembe egymással. Ám ebben ugyan úgy benne van egy veszély is… Mi van, ha pont az egész kivált valami sokkal rosszabbat. Mi van, ha általa a feszültségek még inkább felerősödnek? Megmondom az igazat, hogy én egy ilyen nem igazán most bonyolítottam volna le. Vagy nem tudom… Nehéz ez. Talán még is csak van ebben sok jó is.  
Persze, kiveszem a részemet belőle. Jelentkeztem több versenyre is és még erre a nyavalyás megnyitóra is eljöttem. Na, ehhez már végképp nincsen kedvem. Talán majd egyszer felállok és kisétálok mikor már túlságosan unom magamat… Jó, talán ez kicsit túl tiszteletlen lenne. Valamit mutatnom kell a többi táborozó felé, hiszen még is kabin vezető és csapatkapitány vagyok, vagy mi a fene.
Mikor belépek az amfiteátrumba nem is nézek körül ismerős arcokat keresve, egyszerűen csak leülök az egyik szabad helyre valahol a negyedik sorban.
– Bocs – Lököm meg egy kicsit a mellettem ülőt véletlenül, majd a színpadra helyezem a tekintetemet, pontosabban a csodálatos, bocsánat felfuvalkodott Mr.D-re. Esküszöm már várom az arckifejezését mikor megissza azt az italt. Sok rossz dolog elmondható az apámról, de az biztos, hogy a humor érzéke jó. Ördögi módon.
Páran visszaköszönnek az istenségnek a nézőtérről, de én ezekre inkább csak megrázom a fejemet. Most nagyon nem vagyok olyan kedvemben, hogy a marhaságokat viccnek vegyem. Talán kicsit látszik is a testtartásomon.
– Szerintem is sokkal mulatságosabb lenne, ha ott fent lenne – mondom magamban, de valójában hangosan, így kicsit a mellettem ülő személynek is. Akire amúgy még rá se néztem úgy igazán, így nem is tudom, hogy ki ő.
Szóval erről van szó… “feszültség levezetés”. Jól, gondoltam. A tábor egy nagy szénaboglya, ami pillanatok alatt égésnek indulhat, akár egy kis szikrátor is… Ez a kis szikra, pedig vészesen közeledik. A jelek szerint másoknak is feltűnt már, hogy bölcsebb lenne a társaságot lenyugtatni. Talán mindenkinek jobb, ha egyik oldalon sem harcolunk, mintha valamelyiken is… Ebben egyet tudok érteni. De nem miattuk, hanem miattunk.
Az egész csak egy szép álca. Vajon hány embernek esett ez le?
Muszáj a  szavaira felnevetnem, talán a kelleténél kicsit hangosabban is. Többen is körülöttem felém fordulnak, de egyiküknek sem morcos a feje, így nagy eséllyel nem Mr.D gyermekei közé ültem be.
– 20 drachmát teszek arra, hogy ezt a szöveget előre megíratta valakivel és valójában most a tenyeréről olvassa fel – súgom a mellettem ülő fülébe már sokkal diszkrétebben.  – Utálja a hősöket, mindig is utálta… Soha se mondana magától ilyeneket.
Attól függ elég hihető. Ért a vén iszákos a színjátszáshoz,  az biztos.
A következő mondatra már felkapom a fejemet, mert egyáltalán nem tudtam, hogy lesz színdarab is. Talán még is csak maradok még egy kicsit…


..........................................................................................
Kód majd később.
A "mellettem ülő személy" pedig tőlem bárki lehet, csak dobj meg egy pm-mel, de valójában még az sem kell. Hirtelen jött az ötlet, és nem volt időm szervezkedni előre. Remélem valakinek megtetszik a szerep.





Leaders become great

not because of their power
Felhasználó profiljának megtekintése http://camphalfbloodfrpg.hungarianforum.com
Aphrodité
Félvér
avatar
Aphrodité Félvér
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Paikhédi Héru - első felvonás   ₰ Szomb. Május 12, 2018 6:45 pm


Paikhédi Héru
Első Felvonás





Mikor először hallottam a versenyről, az első reakcióm az volt "kösz, nem, hagyjatok békén". Aztán persze jött a további információ, a lehetőségeink, amikre jelentkezni lehet; kimondták a varázsszót, és máris felirattam magam a listára. Tekintve, hogy már tíz éve csellózok, úgy éreztem, talán a hangszerverseny az egyetlen, amin valamit tényleg fel tudnék mutatni. Bár később tudatosult bennem, hogy itt vannak az Apollón gyerekek, akiknek legtöbbje kimagasló zenei tehetség, de nem hagytam, hogy ez eltántorítson. Végtére is, én tényleg az a fajta vagyok, aki nem veszi véresen komolyan az ilyesmit.
Az első nap hamarabb eljött, mint gondoltam volna; szinte szárnyal az idő a táborban, ami lehet talán annak is a jele, hogy itt tényleg jól érzem magam. Nem azt mondom, itt is vannak emberek, akik tökéletesen céltáblának néznek a piszkálódáshoz, de ezt betudom annak, hogy félvérhez képest tényleg nem vagyok valami nagy harcos, s ez meg is látszik. Ám zavarni nem zavar, egyfelől megszoktam, másfelől meg senki nem lehet mindenben jobb. Ám többynire tényleg nem találkoztam olyannal, aki kifejezetten elutasító, vagy bunkó lenne, ami már egy nagyszerű bónuszpont a tábornak. Új barátokra leltem, és már most érzem, hogy elég sokat tanultam, amire ezerszer nagyobb szükségem lehet az életben maradáshoz, mint a szerves kémiára, egy random költő életére, vagy annak tudatára, hogy mi történt 1622 május 6-án.
Lényeg a lényeg, magam is meglepődök, milyen hamar itt van a Héru kezdete, s megannyi társammal együtt izgatottan foglalok helyet az Amfiteátrum lépcsőzetes sorai között, ahonnan tökéletesen látni és hallani a táborvezetőt. Mr. D-t mindig is egy különös jelenségnek tartottam, nem csupán azért, mert isten. Nehéz rajta kiigazodni, de azt hiszem, ez a hallhatatlanok természetéhez tartozhat. Ugyanakkor gyakran az süt róla, mennyire megveti a félvéreket, aztán máskor meg igyekszik ilyen mézes-mázos beszédek mögé bújva kedvesnek látszani. Bár, a mondanivalója tetszik, bár én nem érzem magamban a potenciált nagy tettek végrehajtására, de mindenképpen ösztönző. Az már mellékes, hogy valaki szívből mond-e ilyesmit, nem is az a lényeg.
Lelkes nézelődésem oka, hogy várom már a fellépőket, hiszen a színházi előadásk mindig is közel álltak szívemhez; magam is előszeretettel veszek részt színjátszó szakkörökön iskola időben, ám ennek teljesen más a hangulata, így, hogy egy valódi antik görög mintára épült amfiteátrumban ülünk. Éppen ezért lehet, hogy nem figyelek eléggé, mikor félre kellene húzódnom és utat adni a helyet keresőknek; meg is löknek ennek eredményeképpen.
- Semmi gond - felelem automatikusan, miután visszahelyezkedek előbbi pozíciómba, melyből kibillentett. Ki is? Áh. Keaden Hancrow. nagyjából ennyiben ki is merül az, amit tudok róla, azon felül, hogy Zeusz fia. Zászlóscsapatunk kapitánya, annak rendje s módja szerint csak a zászlófoglalók alkalmával történt köztünk bárminemű interakció eddig, ami nem valami sok, bár nem is vészesen kevés. Amolyan "pont nem elég" egy normális ismerettség kialakításához. Nem mintha ez bármiben is akadály lenne. Úgy értem, elméletileg még sok évnyi táborozás áll előttünk, ami rengeteg mindenen változtathat.
Enyhén felnevetek a felajánlására, és már fontolóra is veszem a dolgot. - Nos... akkor, azt hiszem felesleges lenne ellened fogadnom. - Na igen, semmi kedvem megválni 20 drachmától, bár akár a vicc kedvéért bele is mehetnék. - Ha így van, igazán testhezálló munkát talált magának.
Elfojtom az újra kikívánkozó kuncogást, miközben félrehajolok még két helyet kereső félvér elől, most már tapasztalatból kitérve előlük, mielőtt újra kéretlen akadályként végzem valaki előtt.
- Te is neveztél valamire? - Hirtelen eszembe ötlik, mintha láttam volna a nevét a listán, de ha megszorongatnának, sem tudnám, melyik versenyszám mellett. Mindenesetre valamiért nem érzem úgy, hogy össze kell majd mérnünk a tudásunkat bármiben is, legalábbis nem olyasvalakinek tűnik, ki szabadidejében hangszert fogna a kezébe. Persze a látszat néha csalhat, sőt, többször, mint kellene.



hát akkor lecsaptam, ha már lehetett Laughing


?.?.:* made by Ivis .?.:*?

Felhasználó profiljának megtekintése http://te-nairi-chronicles.webnode.hu
Zeusz
Félvér
avatar
Zeusz Félvér
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Paikhédi Héru - első felvonás   ₰ Pént. Május 18, 2018 5:27 pm




Paikhédi Héru


Válaszára reagálva bólintok egy aprót és közben jobban megfigyelem, hogy ki is ő, aki mellettem foglalt helyet. Nagy göndör barna haja van és úgy áll, mint Einsteinnek azon a híres fényképen mikor a nyelvét nyújtogatja, mint egy ötéves óvodás, ám persze ez a srác jóval fiatalabb az öregnél. Sőt így első ránézésre még én is idősebb vagy nála. Ismerős az arca, de valahogy nem tudom teljesen beazonosítani, hogy ki is ő. Valami, talána  kisugárzása azt súgja az ösztöneimnek, hogy Dité egyik fia.
A tekintetében viszont azt fedezem fel, hogy ő nagyon is jól tudja, hogy én ki vagyok. Persze valójában ezen azért annyira nem kell meglepődni. Tábori berkekben különböző okok miatt azért az ismertebbek közé tartozok, és most nem az ego-kea tört elő belőlem, mint általában. Pont ezért érzem magamat most egy kicsit kellemetlenül, hogy nekem még mindig fogalmam sincsen, hogy ki is ő.
De hát ezen sem gondolkozhatok örökre, inkább félig meddig Mr.D szavaira koncetrálok, de annál inkább a sráccal folyamodok kötetlen beszélgetésbe. Végülis: ismerkedni jó dolog. – Mindig felesleges ellenem fogadni – Okés, ez annyira nem igaz. Nem vagyok szerencsejáték függő, de egyszer az összespórolt pénzemet egy Chicago Bulls fogadáson vesztettem el.
– Oh igen...igen.. – bólogatok és közben valami elég nevetséges dolgon töröm a fejemet. A halk nevetést még mindig nem tudom abba hagyni mellesleg. Amúgy meg mit akadna ki Mr.D? Ő a mulatozás istene is… Inkább büszkének kéne lennie ránk. –… Valójában mindig is ide akart jönni és fent csak úgy siránkodott a többi istennek, hogy megkapja a melót. Zeusz...nos megsajnálta és leküldte – felelem teljesen komolyan...Vagyis annak akartam de a végére még inkább nevettem. – Minden más “fake news”.
Majd miután már körülöttünk a tömeg megnővekszik már csöndesebben beszélek és próbálok tényleg nem nevetni. Néha muszáj komolynak is lennem… Nem bizonyított, de fájdalmas is tud lenni.
Hála istennek viszont a rossz kedvem már nem is olyan rossz. Kösz göndörke.
– Persze – felelem gyorsan, majd a színpadra meredek. Pár másodperc kell míg az is leesik, hogy biztosan az is érdekli, hogy mikre. – Fogathajtás, viadal és vadászat. Te?



343 ◆ lett kód most már Very Happy Köszi Chris ◆ credit







Leaders become great

not because of their power
Felhasználó profiljának megtekintése http://camphalfbloodfrpg.hungarianforum.com
Aphrodité
Félvér
avatar
Aphrodité Félvér
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Paikhédi Héru - első felvonás   ₰ Vas. Május 20, 2018 8:26 pm


Paikhédi Héru
Első Felvonás





Valamiért úgy érzem, nem igazán tud hova tenni engem,  nem tudja, ki is vagyok. Hát, ez nem meglepő, azt hiszem. Nem tengetem még itt olyan régóta napjaimat, és habár a bozontos kobakomról biztosan felismerhető vagyok, és az Árész gyerekek már most csak félve suttogják el a nevem, ha a harcoktatás kerül szóba (értsd: jót nevetnek szerencsétlenségeimen), még nem igazán tettem olyasmit a táborban, ami nagy benyomással lenne bárkire is. Nem nyertem versenyeket, nem vettem részt hősies küldetésen (ez utóbbit nem is bánom, mert szerény véleményem szerint fiatal vagyok a halálhoz...), max annyi, hogy kedves vagyok mindenkivel és segítek, akinek tudok, így lett egy-két barátom máris. A többiek számára meg még mindig új arcnak tűnhetek a jól megszokott tömegben. És ez így van rendjén, azt hiszem... idő kell.
- Áhh - vigyorodom el a magyarázatra, miszerint Mr.D többnyire közönyös, olykor megvető tekintete valójában csak tettetés. Olyan behatóan nem ismerem ugyan a történetét, de azt tudom, hogy korábban volt összetűzetése egy-két félvérrel, és már nem egyszer hallottam, hogy nem szívlel minket annyira, mint az munkájából és pozíciójából adódóan indokolt lenne. Ennek fényében legalább tudom értékelni Keaden szarkazmusát, és ezt nevetéssel a tudtára is adom.
- Egyszerre három? Nem semmi! - füttyentek elismerően, ahogy végig sorolja, mikre jelentkezett. Csupa olyasmire, ami az én szememben csak fölösleges öngyilkos merényletnek tűnik, amihez nem túlságosan fűlik a fogam - ámde nézni bizonyára izgalmas lesz.
- Én beértem egy szimpla hangszerversennyel. Tudom, tudom, ez nem igazán látszik rajtam, de nem vagyok egy... sportoló alkat - húzom ki magam kissé mosolyogva, hogy megmutassam, pont hogy de: tökéletesen látszik rajtam, mennyire nem való nekem a harc, s minden egyéb hasonló. Bár lehet, pár hónap, év, évtized a táborban majd épít rám némi izmot, húst, vagy bármit a csontjaimra, de eddig itt töltött rövid időm alatt nem lehetett megváltani a világot. Nem mellesleg annyira nem is vágyok ilyesmire.- Nos, 10 éve csellózok, szóval gondoltam, talán megpróbálhatom felvenni a versenyt az Apollón gyerekekkel. Bár őszintén szólva a nyerés nem igazán izgat...



avec beaucoup d'amour


?.?.:* made by Ivis .?.:*?

Felhasználó profiljának megtekintése http://te-nairi-chronicles.webnode.hu
Ajánlott tartalom

Témanyitás₰ Tárgy: Re: Paikhédi Héru - első felvonás   
 Similar topics
-
» Bárpult az első helyiségben
» Nolah & Ashley // Első típusú találkozás.
» Az első igazi randi - Flora & Leo
» 6. felvonás - Látom a tüzet
» 1. felvonás - Alattomos suttogás
Ugrás: