Guess, what... Luce& Dal





Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!


Zászlófoglaló
Kékek
0
Pirosak
27

(frissítve: 05.12. 16:30)


Félvérek
Isten
Zeusz
2
0
Hadész
1
1
Poszeidón
1
1
Athéné
1
2
Aphrodité
3
2
Arész
0
1
Apollón
1
0
Hermész
1
2
Démétér
1
0
Dionüszosz
0
1
Héphaisztosz
0
0
Egyéb
2
1
Mitikus lények
1
4
Összesen
11
15



Fontosabb hírek
Megnyitottunk: 2017.11.16
Jelenleg nincsen korlátozás az oldalon
Időpont: 2017 nyara


Társalgó
Discord



Itt tartózkodnak

Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 2 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Amanda Rodriguez, Christopher Ameil






A legtöbb felhasználó (28 fő) Csüt. Nov. 16, 2017 7:54 pm-kor volt itt.



Utolsó bejegyzések
Írta  Cesare N. Dante
Today at 12:55 pm

Írta  Griestra
Yesterday at 7:10 pm

Írta  Cesare N. Dante
Yesterday at 11:33 am

Írta  Keaden Hancrow
Yesterday at 8:17 am

Írta  Christopher Ameil
Vas. Május 20, 2018 8:26 pm

Írta  Jasper Tebb
Vas. Május 20, 2018 1:19 pm

Írta  Bradley Daanen
Vas. Május 20, 2018 12:19 pm

Írta  Bradley Daanen
Vas. Május 20, 2018 12:12 pm

Írta  Griestra
Szomb. Május 19, 2018 2:45 pm

Az oldal designját a Specto közremüködésével Overtherainboo (aka Medúza) készítette. A leírásokat, szövegeket Keaden Hancrow és Hadész munkája. Ami a fórumon és azon belül található önálló szellemi értéket képvisel ezért kérjük ne lopd el. Ha mégis megtetszene valami és képtelen vagy nélküle élni vedd fel a kapcsolatot az Adminokkal.

Guess, what... Luce& Dal

Athéné
Félvér
avatar
Athéné Félvér
Témanyitás₰ Tárgy: Guess, what... Luce& Dal   ₰ Csüt. Május 17, 2018 6:24 pm

Remélem tetszik Smile
Drámai muzsika
Lucinda & Dalma
Néhány nap telt el azóta, hogoy meglátogattam Bradet a könyvesboltjában.  Azóta szinte ki sem mozdultam a kabinból, mert gondolkodtam. És tudjátok mit? Sokkal, de sokkal jobban vagyok, mint a testvéremmel való beszélgetés előtt. Sokminden a helyére került a napokban, a többi kérdésemhez pedig úgy látom nem olyan égető, mint hittem.
Megfigyeltem azt is, hogy ha az erdőre téved a pillantásom, akkor mintha húzott volna magához a bagolycsivitelés.  De nem. Nem mehetek az erdőbe. Nem hiányzik még egy kiméra az életembe, pláne, hogy azóta sem lettem jobban kiképezve. Veszélyes így az erdő.
És erre minden egyes alkalommal figyelmeztetem magam. De egyre nehezebb meggyőznöm magam. Mégis mindig sikerül, mert… félek… Félek, hogy legközelebb valakinek komoly baja esik ha egy szörny éppen erre jár…
Ma úgy döntöttem, hogy eleget agyaltam, elmegyek a könyvtárba, és kiveszek valami könnyed olvasmányt, ami leköti a gondolataimat. Előbb azért kiengedtem a baglyomat a szabadba. Tudom, hogy még mindig gondoskodik a kis fiókáról, akit Damiannal megmentettünk, bár a picit nem léttam azóta, hogy szabadon engedtem.  Ezért gyakran hagyom, hogy fehérkém szabadon röpködjön,
Sokáig elvagyok a könyvtárban. Észre sem veszem, hogy lassan vacsoraidő van. Az térít észhez az egyik alkalommal, amikor a rusztikus órára téved a tekintetem, hogy eszembe jut, lassan ideje enni adni a bagolynak.
Vissza is megyek a kabinomhoz, kiteszem a szokott helyre az ételét, és mivel közben mindenki elindult az étkező felé, én is elmegyek vacsorázni. Nem kell megvárnom, hogy odajöjjön a kedvencem, okos állat, maga is visszajön, vacsorázik, aztán vagy marad, vagy elrepül még egy körre, különösen az esti órákban, amikor kezd aktív lenni.
Igen ám… Így kellene történnie. A vacsora (mivel hirdettek is valamit, és el is beszélgettem az időt) egy órát vesz igénybe. Ennyi idő alatt már bőven el kellett volna tűnnie a bagolykajának…. Várok még fél órát.. De lehet csak tíz percet, mert nagyon aggódom… Aztán elindulok  kérdezősködni, hogy nem látta-e valaki kedvenc fehér madaramat.
Ronnie nem látta.. Leyla sem, Tom sem…. Senki sem. Kezdek kétségbeesni, mikor végül Lucinda keveredik az utamba, és neki is felteszem a kérdést.
- Szia, bocsi, nem láttál véletlenül egy fehér baglyot valamerre? -  -  A hangom frusztrált, és kétségbeesett, de igyekszem nyugodt maradni.
A ditélányt igazából utolsó mentsvárként kérdezem meg, mert tudom, hogy ő sem régen érkezett, úgyhogy lehet nem is fogja elsőre érteni mit  zagyválok…

Felhasználó profiljának megtekintése
Aphrodité
Félvér
avatar
Aphrodité Félvér
Témanyitás₰ Tárgy: Re: Guess, what... Luce& Dal   ₰ Pént. Május 18, 2018 4:28 pm
Unatkozott. Szóval röviden újabb áldozatra volt szüksége akit az őrületbe kergethet. Vagyis egy beszélgetőtársra. Vagyis egy barátra. Legalábbis valami olyasmire. Egyedül volt a táborban, nagyon egyedül. Az első pár nap olyan volt mint egy álom, amiből hamarosan felébred majd és ott találja magát valamelyik bentlakásos iskola kényelmetlen ágyán. Nem tudta eldönteni, hogy az új élet jobb vagy rosszabb a réginél, de lelkesen állt hozzá ehhez is, mint annyi mindenhez, megpróbált kardot forgatni, íjászkodni és igyekezett nem nekitámaszkodni egyik fának sem, nehogy megzavarjon egy nimfát. Nem volt sikeres egyik tevékenységben a felsoroltak közül, aminek egy nagy adag kiabálás és egy pár horzsolás volt az eredménye. Meg egy nyílvessző egy táborlakó fenekében. De nem hagyhatja, hogy legyűrjék a problémák. Vett az említett táborlakónak egy új nadrágot (jelentősen ízlésesebbet, mint amilyen az előző volt, úgyhogy ennek a történetnek végül is jó vége lett), a horzsolások pedig majd begyógyulnak és a nimfák sem esküdtek ellene vérbosszút. Legalábbis remélte. A nimfák érdekében.
Későre járt, már elhagyta az étkezőpavilont is, de nem akart lefeküdni. Inkább egy fa tövéből figyelte a lassan álomba merülő tábort. A félvérek, akik befejezték a vacsorát elkezdtek visszavonulni a kabinjaikba, az este bágyadtan telepedett rá a völgyre. A nap utolsó sugarai még narancssárgára festették az eget az erdő felett, megvilágítva egy kis csetepatét. Egy fehér bagoly birkózott a levegőben valami ragadozómadárral, ami talán leginkább egy sasra emlékeztetett. Vagy szörny lett volna? Nem volt benne biztos. A bagoly állt vesztésre, a tollai már megtépázva hullottak le s egy pár pillanat múlva már maga a madár is sebesülten alábukott a lombok közé. Felpattant, hogy megnézze, hogy mi lett vele, de aztán gyorsan emlékeztette magát, hogy az erdő tiltott terület. Nem kéne az első napokban megetetnie magát egy kimérával, vagy bármilyen szörnnyel. Mondjuk némelyik felügyelő is úgy nézett ki, mintha azon töprengene, hogy sütve vagy főzve falja fel, de ez részletkérdés. Egy pár perc múlva egy lány jött oda hozzá és a bagoly után érdeklődött. Az az Athénés gyerek, furcsa névvel.

- Dalma, ugye? - Tudta, hogy valószínűleg rosszul ejti ki, de nem igazán érdekelte. Örült, hogy valaki megszakította a tétlenségét.
- Azt hiszem láttam, az erdő felett repült, amikor valami másik madár megtámadta. Nem nézett ki jól a dolog, úgyhogy jobb lesz ha gyorsan megkeresed.
- Pontosabban ők ketten fogják megkeresni. Egy pár másodperc alatt sikerült megfeledkeznie arról, hogy az erdő tulajdonképpen tiltott terület és nem állt szándékában továbbra is itt üldögélni.
- Segítsek? - Tette hozzá lelkesen, de igazából a kérdés felesleges volt, akkor is megy vele ha nem akarja.
Felhasználó profiljának megtekintése
Ugrás: