Sosem voltam éberebb, mint most ebben az órában. A kabinokban az esti bulik és traccs partik befejeződtek. A táborlakók java része aludt. Nem voltam túl fáradt tegnap este, mégis a korán ágyba bújó csoportba soroltam át magam. Még fel se kelt a nap, de már pirkadt, mikor futó cipőmet jól megkötöttem. Egy két nyújtást el végeztem, majd az erdő felé vettem az irányt. A levegőt ki és be fújtam. azon az ösvényen mentem, ahol már több ezerszer végig jártam. Mire kiértem a sötét erdőből, a homályból a világos partra értem, ahol a hideg hajnali szél csapot arcon. Beleborzongtam. A rendezett copfban lévő hajamat is fel kapta eljátszadozott vele. Néha-néha jobban kijött a tenger a partra. Megálltam az órámra pillantottam. Felhúztam a szemöldökömet, kicsit megingtam a fejemet. Hisz jobb időt is tudok futni ilyen távon. Levettem a cipőmet és a hideg homokban a víz felé mentem. A nedves tengervíz áztatta homokon álltam meg. Hagytam, hogy simogassa a lábfejemet és bokámat a víz. Csak álltam és vártam, hogy a nap felkeljen. Keresztbe fontam karjaimat. Sok minden gondolkodtam el a napokban. Kheirón elmondta a helyzetsúlyosságát, mivel kell szembe nézni ebben a táborban, de nekem mégsem tűnt vészesnek annyira, mint amikkel szembe nézek egyedül a nagy világban. Nem lehetetlen felkészíteni a táborlakókat, arra mi vár rájuk. Lehetek én is hősök kiképzője. Mégis magamat sosem tudtam igazán nagy hősnek elképzelni. Ott Zeusz leánya vagy Niké fia, akik nagy dolgokra hivatottak. Az első napsugarak elkezdték simogatni az arcomat így sétáltam tovább a parton mezítláb a tábor felé. Csak félúton jutott eszembe, hogy a cipőimet ott maradtak a parton. Visszafordultam érte. Ott találtam, ahol hagytam, de mégse úgy. Valaki a homokba egy szívet rajzolt köré. Körbe néztem és észre vettem a lábnyomokat, de nem vágytam a hódolóm után menni. Felvettem a lábbelimet és talán igazán bunkón a homokba rajzoltakat is eltüntettem. Nem jelent semmit se nekem nem hagy nyomot bennem ez a vallomás. Egy közeledő alakra lettem figyelmes ki hasonlóan, mint én a parton kezdte a napot. Mikor elég közel értem hozzá ráköszöntem. -Jó reggelt! Neveket megjegyezni, azt sosem tudtam. Így nevén szólítani se tudtam a srácot.
₰ Tárgy: J&D ~ Tengerparti találkozás 
Sosem voltam éberebb, mint most ebben az órában. A kabinokban az esti bulik és traccs partik befejeződtek. A táborlakók java része aludt. Nem voltam túl fáradt tegnap este, mégis a korán ágyba bújó csoportba soroltam át magam. Még fel se kelt a nap, de már pirkadt, mikor futó cipőmet jól megkötöttem. Egy két nyújtást el végeztem, majd az erdő felé vettem az irányt. A levegőt ki és be fújtam. azon az ösvényen mentem, ahol már több ezerszer végig jártam.